Már a holdra szállásért tartó küzdelem idején megszülettek az első tervek a Mars emberes expedíciójáról és esetleges kolonizációjáról. Azonban az Apollo-program megszüntetése óta a Holdon sem járt más ember Neil Armstrongon és csapatán kívül, a Marson pedig sosem.

Összegyűjtöttük a lehetőségeket és korlátokat, valamint azt is kiszámoltuk, hogy mennyiért juthatnánk el a vörös bolygóra.

A marsi kolonizáció lehetőségei és korlátai

A Naprendszerben hozzánk legközelebbi eső bolygó, amely alkalmas lehet akár emberi életre is, az nem más, mint a Mars.

  • Legmelegebb pontján is kellemes tavaszi hőmérséklet van.
  • Leghidegebb pontján ugyanakkor akár –140 Celsius-fok is lehet, ezen azonban terraformálással könnyen lehet javítani szakértők szerint.

Kereszturi Ákos, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (CSFK) tudományos főmunkatársa szerint azonban rengeteg kihívással is szembe kell nézni a Mars elfoglalásával kapcsolatban:

  • Nagyon erős az UV- és részecskesugárzás a Marson
  • Nehéz biztosítani az életfenntartás igényeit: energia, oxigén, ivóvíz
  • A levegő, víz és táplálék esetén biztosítani kell a recirkulációt is
  • Egészségügyi kihívások is felmerülnek például a balesetek és műtétek kapcsán
  • Nehézséget okozhat a szétesett bioritmus is, amelynek többek között oka, hogy a Marson egy nap nem 24 órából, hanem 24 óra + 38 percből áll
  • Pszichológiai kihívások is szóba jöhetnek, mint például a bezártság vagy a Földdel való kapcsolat hiánya

Bár az utazás nagyon sok ideig tartana jelenleg, a kommunikáció annál gyorsabb lehetne a Földdel, ugyanis egy üzenet rádióhullámokon keresztül fénysebességgel – 11 perc 10 másodperc alatt – odaérne.

Mennyibe kerülne egy jegy?

Az emberiség először 1969-ben volt képes eljutni egy idegen égitestre, méghozzá a Holdra, ahonnan az űrhajós egyébként épségben vissza is tudott jönni a Földre.

Kiindulópontként a holdra szállás költségével számoltunk:

  • Az Apollo program inflációval növelt költsége 250 milliárd dollár körüli összeget jelentene ma a Planetary adatai szerint. Ez forintban 88 ezer milliárd körül van.
  • A SpaceX programok 3-5 napos űrutazásért 55 millió dollárt kérnek el személyenként.
  • Szintén Elon Musk cége indít Holdat megkerülő utakat is, amelyek több mint 100 millió dollárba kerülnek.
Ezek után a Mars? Milliárdok

- mondta az adatok alapján Kiss László, a CSFK főigazgatója a Napi.hu kérdésére.

Musk szerint a Marsra költözés körülbelül 70-100 millió forintba kerülhet majd. A jegy költségét egy átlagos amerikai házéra akarja belőni, mert szerinte egy önfenntartó Mars-kolónia nem fog működni, ha nagyon drága lesz az utazás. Az első emberes küldetést egyébként 2024-re tervezik.

A valóságban ennél azonban sokkal drágább lehet majd egy retúrjegy.A magáncégek szerepe is tovább növeli az árakat. A számításhoz vegyük alapul a távolságot:

  • Föld – Hold: 384 400 km
  • Föld – Mars: 205 171 707 km

A Mars tehát több mint 500-szor nagyobb távolságra van tőlünk, mint a Hold.

Ez a jegyárban azt jelenti, hogy akár 28 milliárd dollárba is kerülhetne egy oda-vissza út.

És ez még csak az utazás díja. Nem beszéltünk további felmerülő költségekről, például a mindennapi élethez szükséges eszközökről, űrruháról, kommunikációs eszközökről vagy épp élelmiszerről - pedig ezek mind elengedhetetlenek.

Óriási verseny van a világűr meghódításában

Az 1950-es években kezdődött a klasszikus űrverseny, amely a '60-as években érte el csúcspontját, 1975-re pedig teljesen leállt. Az biztos, hogy ez még nem volt hivatalos verseny, de az akkori két legnagyobb gazdasági és technológiai hatalom - az USA és a Szovjetunió - elkeseredetten küzdött azért, hogy elsőként tegyen érdemi lépést a kozmoszba. Végül Amerika győzedelmeskedett.

Az Euroconsult adatai szerint 2014 óta folyamatosan növekszik az űrkutatásra fordított összeg világszinten. Az univerzum bekebelezéséért a legnagyobb harc ma már az Amerikai Egyesült Államok és Kína között folyik. A legmagasabb összegeket is ők fordították a kutatás-fejlesztésre.

Kép: Napi.hu

A NASA igazgatója egy korábbi interjúban azt mondta, hogy az Egyesült Államok űrversenyben áll Kínával és beszélt a félelmeiről is, mely szerint Peking „tudományos kutatás álcája alatt megpróbálhatja kisajátítani a Hold erőforrásban gazdagabb helyeit és talán még más űrügynökségeket is távol tarthat”.

Lehet, hogy csak egy kommunikációs műholdnak tűnik, de fegyver is lehet belőle

Ha egy ilyen műholdat tönkretesz az ellenfél, az akár a teljes kommunikációs rendszer összeomlásához is vezethet.

Ilyenkor a tévék elsötétednek, az internetes hálózatok lelassulnak, az ATM-ek hibásan kezdenek működni, a telefonhálózatok leállnak, a GPS-hez kapcsolódó rendszerek - például közlekedési lámpák - is hibásan működhetnek, valamint akár az áramszolgáltatás is leállhat.

Oroszország például saját műholdjával tesztelte is ezt. A Kozmosz-1408 névre hallgató szatellitet még 2021-ben robbantották fel, a törmelék azonban azóta is fenyegeti a Nemzetközi Űrállomást.

Tehát egész biztosan nem mindegy, hogy melyik ország nyeri az űrversenyt. Lehet, hogy Oroszország is becsatlakozik a harcba? Ez is fontos kérdés, de a legnagyobb talán az, hogy mikor számolhatunk be az emberiség következő nagy lépéséről az űrkutatás területén.

Sosem helyettesítheti a Mars a Földet

Nem a Föld „B” verziójaként kell tekinteni a Marsra, sokkal inkább a tudomány és kultúra gazdagodása és az emberiség fennmaradása kell legyen a cél. → Bővebben

(Támogatott tartalom)