Gyorsan el fog dőlni, kik lesznek a nyertesek és a vesztesek

Sokan irigyelhetik Kaposvár lakóit, ahol a városvezetés a modern technológia adta lehetőségek révén jelentős rezsicsökkentést ért el és egyebek mellett elkerült egy 30 százalékos áremelést a tömegközlekedésben - derült ki a T-Systems Magyarország által szervezett konferencián, ahol a települések előtt álló lehetőségeket vitatták meg a résztvevők. A Belügyminisztérium, valamint az Innovációs és Technológiai Minisztérium képviselőinek előadásából kiderült az is, mire készül a kormányzat.
Szabó Zsuzsanna, 2019. június 3. hétfő, 14:00
Fotó: Getty Images

Az  okos városokat ígérő szemléletmód új típusú fejlesztési és üzemeltetési logikát jelent, melynek fő célkitűzése a települések működésének átformálása. A digitalizáció azonban nem lehet cél, az sokkal inkább maga az eszköz - fogalmazott Kaszás Zoltán a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, a vállalat okos városok fejlesztését középpontjába állító konferenciáján.

A mai világ hihetetlenül felgyorsult: a mai ügyfelek mindent sokkal gyorsabban akarnak, a szolgáltatásokat azonnal szeretnék igénybe venni, a hagyományos, eddig megszokott körülbelüli 3-5 éves ciklusok egy ötlet kivitelezésére már nem lesznek tarthatóak. Kaszás Zoltán szerint egy olyan környezetet próbálnak létrehozni Magyarországon, amely képes arra, hogy megteremtse az infrastrukturális hátterét a digitalizációnak és annak a sebességnek, ami technológiai értelemben elvárásként fog megjelenni mindannyiunk számára. Ehhez viszont együtt kell működni, mert egyedül nem fog menni - hangsúlyozta.

Ha nem sikerül hatékonyságot hozni a rendszerbe akkor a világ gyorsan el fog menni mellettünk. Ez a globalizálódó világ pedig gyorsan el fogja dönteni, hogy kik lesznek a nyertesek és a vesztesek. Márpedig valamilyen módon mindannyian a nyertesek között szeretnének lenni - jegyezte meg.

Megemlítette, hogy a Deutsche Telekom két éve, 2017-ben úgy döntött, hogy Budapesten hozza létre az Európai Okos Megoldások Központját (European Smart Solutions Center), melynek célja az okos városok fejlesztésének felgyorsítása Európában. Ez azért nagyon fontos, mert minden olyan fejlesztésnek, amelyet itt Magyarországon terveznek, nem egy 10 milliós piacon kell megtérülnie, hanem egy 180 milliós piacon. Ezzel pedig lehetőséget nyílik arra is, hogy a Magyarországon megvalósított tervek végtermékét külföldre, más piacokra is ki lehessen vinni - emelte ki.

Kaszás Zoltán, a T-Systems Magyarország vezérigazgatója, Fotó: T-Systems/Béres Ádám

A vezérigazgató szerint lépésről lépésre kell haladni, ami nem szinonimája a lassú haladásnak! Ez szerinte inkább egy evolúciós fejlődés. Minden településnek más és más a fejlesztési prioritása, van ahol a biztonsági fejlesztések a fontosabbak, van ahol a vízgazdálkodás, van ahol a biciklimegosztó rendszer kiépítése. Fontos a stratégiai partnerségek kialakítása. Sok olyan lépést kell megtenni és olyan struktúrákat kiépíteni, amik ma még nem léteznek - mondta.

Központi rendszert épít a kormány

Hajzer Károly, a Belügyminisztérium (BM) informatikai helyettes államtitkára úgy vélte, az okosváros fogalma kezd lejáratódni. Azért, hogy erre az okosítási hullámra felüljünk, olyan megoldásokat próbálunk erőltetni, illetve propagálni, ami egyszerűen nem az. Tisztán energiatakarékos vagy parkolást lehetővé tevő fejlesztést is okosnak neveznek - mutatott rá a helyettes államtitkár, aki szerint emiatt a BM az Innovációs - és Technológiai Minisztiériummal (ITM) közösen megpróbálja definiálni az "okos" fogalmát.

A BM terveiről szólva Hajzer Károly elmondta, hogy a tárca a meglévő szolgáltatásokat egy olyan központi környezetre integrálná, ami lehetővé teszi, hogy a már megvalósított megoldásokat, ne egyedül az a város, vagy az a megvalósító környezet tudja hasznosítani, hanem mindenki. Így a szigetszerűen megvalósuló fejlesztések és párhuzamosságok is elkerülhetővé válhatnának.

A helyettes államtitkár szerint ez a koncepció arról szólna, hogy kormányzati adatközpontba helyezik el azokat az elemeket, amelyek felhőalapú szolgáltatással biztosítják a nagyjából hasonló ellátású szolgáltatásokat. Így a kevesebb erőforrásokkal rendelkező városok is használni tudják azokat a fejlesztéseket, amelyeket szerencsésebb települések már kifejlesztettek és használnak. Az államnak egyetemleges felelőssége van abban, hogy ne minden városban fejlesszenek le külön-külön applikációkat - hangsúlyozta. Hajzer ugyanakkor megjegyezte, hogy az egyedi megoldások készítése sem kérdés. Erre példaként a monori pilotprogramot említette, ahol a fejlesztéseket eleve olyan modellben valósítják meg, hogy azokat más települések is át tudják emelni ahelyett, hogy saját maguknak ellene azt az alapoktól kifejleszteni.

Kaposvár egy lépéssel a többiek előtt

Kaposvár az egyik mintapéldaként jelent meg a konferencián. A város talán egy lépéssel a többiek előtt jár - jegyezte meg Szita Károly Kaposvár polgármestere, a Megyei Jogú Városok Szövetségének elnöke előadásában, amelyben példákat sorolt fel okosvárosos fejlesztéseikből.

Ki lehet tűzni prioritásokat, de annak a végén egy rendszerré kell összeállnia - hangsúlyozta Szita Károly. A polgármester szerint Kaposvár azt tűzte ki célul, hogy energiafüggetlen város legyen, hogy meg tudja termelni azt, amire szüksége van. Ez alá ágyazták be az összes többi gyakorlatot. Az egyik célként kitűzött energiamegtakarítás a polgármester szerint két szempontból fontos:

  • megújulóenergiák használata nélkül a rezsicsökkentés nem tartható,
  • másrészt meggyőződése, hogy a klímavédelmi célokat is kell szolgálni.

Szerinte egy város akkor lesz igazán okos, ha az állampolgári életminőség javulás, az energiafelhasználás csökkentése és a klímavédelmi célok hármasát egy egységgé tudja formálni.

Az energiacsökkentésre példaként említette a távhőrendszerre való további épületek rákapcsolását. Erre a megoldásra szerinte azért jutottak, mert amikor elkezdték szigetelni a házakat, a város távhőkapacitásának kihasználtsága a felére csökkent. Erre a város válasza nem a kapacitás megfelezése volt, hanem inkább új fogyasztók bekapcsolása ebbe a környezetkímélőbb rendszerbe - mondta.

A hulladékgazdálkodás kialakításánál elmondása szerint az volt a cél, hogy a szelektív hulladékot fel is dolgozzák. A kukákra chipet tettek, a kukás autókra pedig nyomkövetőt. A kukákat viszont nem csak azért chipelték fel, hogy akár fogyasztásalapú díjelszámolást vezessenek be - mint ahogy azt javasolnák néhányan -, hanem azért is, hogy lássák, mennyi hulladék keletkezik háztartásonként és a nem fizetőket ki tudják szűrni. Szita Károly egyébként úgy vélte a fogyasztás alapú szemétdíj-fizetésről, hogy az egy, a mainál fejlettebb kultúrában, 30-40-50 év múlva esetleg elképzelhető, ám a mai világban attól tart, hogy egy ilyen lépéssel csak az erdőszélek telnének meg szeméttel, meg a szomszéd kukája.

Szita Károly, Kaposvár polgármestere, Fotó: T-Systems/Béres Ádám

A közvilágítás korszerűsítése keretében fényerőszabályozós rendszereket vezettek be. Ezt egyelőre csak nyolc körzetben próbálták ki, de máris 36,5 százalékos spórolást értek el a villanyszámlákon - mondta a polgármester.

A tömegközlekedési fejlesztésekről szólva úgy vélte, az e-jegyrendszerre szükség van a tömegközlekedéssel rendelkező városokban. Kaposváron CNG, azaz biogázzal működő buszok járnak, amelyekbe répaszárakból előállított biogázt tankolnak, így tudják ugyanis fenntartani. Összehasonlításként Szita Károly rámutatott: míg Debrecenben a tömegközlekedésre 1,5 milliárd forintot költ az önkormányzat, addig Kaposváron ez 120 millió forintba kerül. Ezek a buszok elmondása szerint 7-8 évig fognak menni, majd lecserélik őket elektromos buszokra. Ha Kaposvár nem cserélte volna le a buszparkját, akkor a jegyek és bérletek árát 30 százalékkal kellett volna megemelni - jegyezte meg a polgármester.

Szita Károly szerint az épületeknél 30 százalék is megspórolható az okos rendszerek bevezetésénél - legalábbis Kaposvárnak egy hétéves épület  modernizálásával ennyit sikerült lefaragnia a fenntartási költségekből.

Szita Károly szerint ezek a fejlesztések a lakóknak azért jók, mert kevés rezsit kell fizetni, megadja nekik a modern technika nyújtotta kényelmet, a város fenntartható lesz és a klímacélokat is szolgálja.

Az okos város nemcsak smart grid

A fenntarthatóság szempontjából az ITM az ENSZ fenntartható fejlődés céljából indul ki, aminek van egy gazdasági, egy szociális és egy környezeti eleme - mondta Makai Martina az ITM fenntartható fejlesztésekért felelős helyettes államtitkára. A minisztérium víziója, hogy Magyarország 2030-ra az EU top 5 tagállamai közé kerüljön be az életminőség szempontjából.

A helyettes államtitkár szerint az okosváros meghatározásából általában egy valami hiányzik: az emberek életminőségének javulása. Ennek egy eszköze lehet az okosváros-fejlesztések és az azokhoz kapcsolódó fejlesztések. Ahhoz, hogy a top 5-be bekerüljünk három alapvető dolog kell:

  • fenntartható gazdasági növekedés,
  • innovatív munkaerő,
  • és a fenntartható erőforrás-gazdálkodás.

Makai Martina szerint az ITM a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal (NFFT) együtt dolgozik egy fenntartható település útikalauzon, amelyet az év végéig szeretnének elkészíteni. Ez alapvetően olyan gyakorlati megoldásokat és segítségeket nyújt majd a településeknek, amelyek kézzelfogható, konkrét megoldásokat tudnak adni egy település életében. Jelenleg nagyon sok megoldás van okosvárosra. Sok esetben a digitalizációhoz kapcsolódik az okosváros megfogalmazása, ám a minisztérium elképzelése szerint az okosváros zöld város is egyben. Például egy épület pozicionálása, vagy egy épület mellé egy fa telepítése a helyettes államtitkár szerint éppen olyan okosvárosi megoldásnak minősül, mint az hogy különböző informatikai hálózatokat, adatbázisokat összekapcsolunk, és abból megfelelő elemzések révén hozunk döntéseket. Egy fa ugyanis - ha megnő - csökkentheti az épület energiafogyasztását, hozzá tud járulni az ott élők életminőségének javításához, illetve az ingatlan értékének változásához vezethet - magyarázta.

A tárca szerint ezért fontos, hogy ne csak a gazdasági, hanem a társadalmi és a környezeti szegmenst is a smart city megoldások részévé tegyük. Ehhez hatékonyabb együttműködés szükséges a felek között és olyan szereplők bevonása, amelyekre korábban nem gondoltak - mondta a helyettes államtitkár, aki erre példaként említette, hogy a városok vezetésének nemcsak a közművezető cégekkel, energiaszolgáltatókkal, infokommunikációs eszközök szállítójával kell leülni beszélni, hanem egy tájépítésszel is, vagy a főépítésszel.

A lakosságot sem szabad kihagyni

Az okosvárosok megvalósítása szempontjából azonban a lakosság bevonása is fontos - hangzott el több előadásban is. A helyiek egyetértése nélkül ugyanis előfordulhat, hogy nem valósítható meg egy adott beruházás. Az okosváros szinonimája az öntudatos város - vélte Sík András, a Lechner Nonprofit Kft. térbeli szolgáltatásokért felelős igazgatója a témában megrendezett kerekasztal-beszélgetésen. A szakember szerint fontos, hogy az adott településen élők részt vegyenek a döntésekben, a döntéshozók pedig vegyék figyelembe a helyiek véleményét, akaratát, így elérhető, hogy ne akarjanak majd az adott településről elköltözni, meglátásaikkal pedig hozzájárulhatnak a város fejlesztéséhez.

Az okosváros-fejlesztéseknél fontos lenne a stratégiai gondolkodás és az együttműködés, ám Bancsics Ferenc, a NISZ vezérigazgatója ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy nincs olyan felület, ahol a települések kommunikálhatnának egymással, így viszont az együttműködés is nehezebb.

A finanszírozási oldalról szólva Makai arra hívta fel a figyelmet, hogy a minisztérium az önkormányzatoknak tud segíteni, de egyéni szinten nem. Sík pedig úgy vélte, hogy a települések fenntartható működésében, illetve költségmegtakarításokban sokat segítene, ha üzleti modellekben gondolkodnának a települések: például az önkormányzatok ügyesebben sáfárkodhatnának a kezükben lévő ingatlan- illetve adatvagyonnal. Szerinte így könnyebben kialakulhatnának fenntartható modellek és nagy lépést tehetnének előre.

A képen balról sorrendben: Makai Martina (b-2), Bancsics Ferenc (b-3), Bali Zoltán (b-4), Sík András (b-5), Kovács Katalin (b-6), Fotó: T-Systems/Béres Ádám

Kovács Katalin, Kaposvár Megyei Jogú Város Önkormányzatának környezetfejlesztési igazgatója Kaposvár példájából kiindulva arra mutatott rá, hogy ők azért az energetikára hegyezték ki a fejlesztéseiket, mert amit így megspórolnak, abból tudnak más, olyan fejlesztéseket megvalósítani, amelyeknek nincs feltétlenül megtérülése. Egy hat magyar megyei jogú város részvételével zajló brüsszeli projektet megemlítve megjegyezte, hogy ha például energiakereskedőként fel tudnak lépni, akkor már könnyebben tudnak egyéb technológiai szállítókkal is tárgyalni és nem lesz majd szükség filléres vitákba bonyolódni.

Továbbá megjegyezte, hogy sok város nem vár az állami támogatásra. Példaként említette, hogy az Európai Beruházási Bank (EIB) a V4-es országokban két-két várost kiválasztva készített egy smart city stratégiát és egy olyan előrevetítést, ahol banki szemmel vizsgálta meg, hogy mik lehetnek a megtérülő smart beruházások. Ebben pedig az energetika benne van - tette hozzá.

A forráshiány problémájára a kerekasztal résztvevői megoldásnak vélték a BM által felvázolt központi rendszert - ami a forráshiányos települések számára is elérhetővé tenne már működő modelleket -, illetve az online teret, az egymás jó gyakorlatainak figyelését.

Fontos a védelem!

Az okosvárossá válás révén azonban a települések kitettsége is nagyon megnő a kibertámadásokkal szemben. Erre a korántsem elhanyagolható aspektusra Keleti Arthur a T-Systems Magyarország it-biztonsági stratégája hívta fel a figyelmet néhány, közelmúltban megtörtént példákkal illusztrálva. Előadásában egyebek mellett arra mutatott rá, hogy felgyorsult világunkban a kormányzatok és ezzel együtt az okosvárosok számára is komoly feladatot jelent megvédeni rendszereiket és az állampolgáraikat a kibertámadásoktól.

Érdemes szem előtt tartani, hogy az okos kütyük használata sokszor olyan dolgokra is alkalmasak, amelyek esetleg meg sem fordulnak a fejünkben. Ily módon például:

  • az okosjárművek alkalmasak személyek megfigyelésére, követésére is;
  • az okosrendszereken kereszül irányított forgalom manipulálható (például közlekedési lámpák);
  • a riasztási rendszerek meghekkelhetők (pl. Hawaii, ahol a közelmúltban egy téves rakétatámadási riasztás érkezett a lakossági eszközökre, ami miatt pánik tört ki);
  • az "ipari" eszközök is meghekkelhetők.

A magánszféra védelme is egyre fontosabbá válik, ezért a személyhez köthető adatokat, mobil alkalmazásokat, IP-címeket védjük meg és ne feledkezzünk meg a gyerekekről sem, akik ezeket az eszközöket sokkal jobban használják, mint a mi, de nem rendelkeznek még azokkal az értékrendekkel, mint a felnőttek - hangsúlyozta.

A szakértő szerint egy okosvárost a kibertérből naponta mintegy 1 millió támadás érhet és egy átlagos ilyen támadás, akár két óra alatt is lejátszódhat. Ennyi idő alatt egy informatikai rendszer ma maximum annyit tud reagálni, hogy észleli a támadást - jegyezte meg. Erre valószínűleg a piac fogja megadni a választ - például egy átfogó, a használt eszközökre, működtetésre kiterjedő elemzésekkel - vélte.

Ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a mostani védelem olyan támadásokról, vírusokról szól, amelyeket már ismerünk. Csakhogy már hang alapján is meg lehet hekkelni távoli okoseszközöket és a mesterséges intelligencia algoritmusait is lehet manipulálni. Márpedig afelé haladunk, hogy a jövőben mind a képi, mind a hangalapú elemzéseknél a mesterséges intelligencia lesz az, amire alapozni fognak mindent. Tehát, ha valaki ma tervez egy bármilyen informatikai alapú okosvárosrendszert, akkor abba már bele kell építeni a védelmi elemeket és nagyon komolyan fontolóra kell venni a mesterséges intelligencia alkalmazását, ugyanis jó lenne, ha az ezeken alapuló hamisítványokat is minél hamarabb sikerülne kiszúrni.

Cikkünk a T-Systems szakmai együttműködésével készült.

HOZZÁSZÓLÁSOK