Így internetezik a magyar - friss adatok

Szinte már minden ügyet online intézünk, ám még mindig sok az olyan magyar, aki nem szokott internetezni. Az ok: „én nem értek az internet használatához”.
Dzindzisz Sztefan, 2018. október 29. hétfő, 12:55
Fotó: Shutterstock

Az Európai Bizottság 2018-as DESI (Digital Economy and Society Index) jelentése szerint Magyarország rendszeres internethasználatban és digitális képességekben elmarad az EU átlagától. Az adatok alapján 2017-ben a magyar lakosság 76 százaléka használta rendszeresen (hetente legalább egyszer) az internetet (az EU28 átlaga 81 százalék).

Az eNET 2018 októberében végzett online kutatása második alkalommal vizsgálta a felnőtt magyar internetezők digitális képességeit. A kutatás során  - a korábbi, 2015. júniusi kutatással egyezően - a netezők hat-hat kulcstevékenység közül választhatták ki, hogy melyeket végezték már valaha eszköztől függetlenül az interneten; asztali számítógépen vagy laptopon; illetve okostelefonon vagy tableten. Az 1-2 megjelölt tevékenység alacsony, a 3-4 közepes, az 5-6 tevékenység pedig magas digitális kompetenciának felel meg. Minél több tevékenységet jelölt meg tehát valaki, annál inkább tekinthető hozzáértő felhasználónak. Internetezés terén a netezőknek 2015-höz hasonlóan továbbra sincs okuk szégyenkezni: jelenleg 41 százalékuk kompetenciaszintje tekinthető magasnak, szintén 41 százalékuké közepesnek, és csupán 18 százalékuké alacsony szintűnek.

Eszközhasználatnál 2015-ben az okostelefon és a tablet teljeskörű használata még elmaradt az asztali számítógép és laptop mögött, mostanra azonban megváltozott a helyzet. A mobil eszközök használatával kapcsolatos kompetencia nőtt a legnagyobb mértékben, miközben az asztali számítógép és a laptop használatával kapcsolatos tudás valamelyest háttérbe szorult. 2015-ben csak a netezők 33 százaléka tartozott mobil eszközök használatát illetően a magas digitális kompetenciával rendelkezők közé, 2018-ra arányuk már eléri a 44 százalékot, tehát egyre bővül azok tábora, akik az okoseszközök által nyújtott összes lehetőséget képesek kiaknázni. (Mindeközben Kína eltérítette az internetet.)

Mindent a neten

A netezők 85 százaléka szerint az internet kényelmesebbé teszi az emberek életét, így amit csak lehet, ők maguk is online intéznek. A top-5 rendszeresen végzett online tevékenység körükben a böngészés (90 százalék), az e-mailezés (88 százalék), az információkeresés (85 százalék), a közösségi oldalak látogatása (75 százalék) és az internetes híroldalak megtekintése (72 százalék).

A lista a végtelenségig bővíthető lenne, hiszen legyen szó akár kapcsolattartásról, ügyintézésről, szórakozásról vagy munkáról, illetve tanulásról, az internet és a digitális világ szerepe az élet minden területén egyre meghatározóbbá válik.

Ennek megfelelően tízből nyolc netező szerint a digitális képességek folyamatos fejlesztése elősegíti a könnyebb boldogulást az életben. Nem véletlen tehát, hogy 2015 óta még tovább nőtt azok aránya (70 százalékról 75 százalékra), akik kimondottan ügyelnek rá, hogy folyamatosan fejlesszék digitális kompetenciájukat, ezáltal a digitális kor által nyújtott összes lehetőséget maximálisan ki tudják használni. A digitális világgal kapcsolatos tudásuk bővítésének elsőszámú forrása már 2015-ben is az internet volt (60 százalék), szerepe azóta még meghatározóbb lett: jelenleg 69 százalék azok aránya, akik az internetezés során felmerülő problémáikra is az internet segítségével keresik a választ.

A válaszadók 43 százalékának van olyan családtagja, aki nem szokott internetezni. Ennek fő okát a netezők nem a digitális eszközök hiányában látják, hanem a szemléletben, miszerint "én nem értek az internet használatához". Éppen ezért a netezők fontosnak tartják a szemléletformálást, melyben szerintük a nethasználat terén már jártas családtagok segíthetnek a legtöbbet. Az internetezők 82 százaléka véli úgy, hogy elő kell segíteni, hogy mindenki kihasználhassa az digitális világ előnyeit, 74 százalék szerint pedig egy társadalom fejlettsége is nagyban függ attól, hogy tagjai milyen mértékben élnek a technológia nyújtotta lehetőségekkel.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

europeer, 2018.10.29 15:39

A qrva magyar bankokkal még nem megy onlájn, mert basz@kodnak a néppel.
Írok nekik bejelentkezve online, majd lesz@rják. Írok megint egyet, felvetve, hogy MNB/PSZÁF, versenyhivatal, akkor annyit válaszol, hogy papír alapon postai úton.
Szerintem büntessék a bankokat, mert szórakozik az ügyfelekkel, és terhelik a környezetet a még mindig papíralapú levelezgetéssel.
büntessék a bankokat!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html