Több mint 440 milliárd forintnyi hozamot termeltek tavaly a befektetési alapok, ami azt jelenti, hogy átlagosan 7,15 százalékot nyertek a befektetők a befektetési jegyeiken. A befektetők mégis inkább elpártoltak ettől a megtakarítási formától, 2019-ben ugyanis csaknem 140 milliárd forintot vettek ki belőlük még úgy is, hogy az év utolsó hónapja a kötvényalapok, a vegyes alapok és az ingatlanalapok számára is komoly tőkebeáramlást hozott.

Az átlaghozam bőven megveri a Magyar Állampapír Pluszt (MÁP+), igaz viszont az is, hogy a legjobban teljesítő befektetési alapok ellentétben a lakossági állampapírokkal, kockázatosak. Az Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetségének (Bamosz) adatai szerint tavaly a befektetési alapok 92,5 százaléka zárta pluszban a 2019-es évet, enyhe mínuszba főleg a pénzpiaci alapok kerültek, nagyobb betlit pedig néhány abszolút hozamú alap hozott össze.

Kapcsolódó

Oroszország megelőzte Amerikát

A részvényalapok hozták a legtöbbet tavaly. Az abszolút győztesek az orosz részvénypiacon befektető konstrukciók lettek, egy év alatt az OTP orosz részvényalapja 50 százalék körüli hozammal zárta a múlt évet, az Aegon Russia pedig több mint 47-er emelkedett. Ehhez képest viszonylag szerény volt az Accorde román részvényalapjának a teljesítménye, miután nem egészen 35 százalékot menetelt tavaly.

Ezzel a részvényalapok között dobogós lett, de alig előzte meg az amerikai és fejlett piaci részvényalapokat, amelyek közül nem egynek 30 százalék körül emelkedett az árfolyama. A fejlett piaci befektetéseken belül egyre nagyobb hangsúlyt kapnak az úgynevezett ESG (environmental, social, governance - a környezet, társadalom fenntarthatóságát fontosnak tartó) befektetések. A klímakrízis fokozódása is hozzájárulhat ahhoz, hogy a zöld befektetések egyre divatosabbá váltak, és az árfolyamuk is emelkedik. Az OTP Klímaváltozás 130/30 alap például tavaly csaknem 32 százalékos pluszban zárt.

A fejlődő piaci részvényalapokkal is jól kerestek a befektetők, gyakori volt a 20 százalék fölötti hozam. A hazai részvényalapok teljesítménye ezektől kissé elmaradt, a BUX indexet követő alapok 17-19 százalék között emelkedtek.

A kötvényalapok is jól mentek

A hazai hosszú kötvényalapok is megverték a szuperkötvényt. Tavaly 6-8 százalék közötti hozamot értek el, miközben a MÁP+ az első évben csupán 3,785 százalékot ad. A rövid kötvényalapok jellemzően legfeljebb 3 százalék körüli hozamot értek el, és voltak amelyeknél 0 körül alakult a nyereség. Ebben az is szerepet játszott, hogy a pénzpiaci alapok többsége 2019 év elején rövid kötvényalappá alakult át a pénzpiaci alapokra vonatkozó, a korábbinál jóval szigorúbb szabályozás miatt.
A részvényalapok között mindössze kettő volt, amelyiknek a hozama elmaradt a MÁP+-étól, azoké a vegyes alapoké, amelyek pedig részvényekbe és kötvényekbe is fektettek 1-20 százalék között szóródott. A legmagasabb hozamot a dinamikus alapok érték el, ezekben van a legtöbb részvény.

Az abszolút hozamú alapok szintén tarthatnak részvényeket és kötvényeket is, emellett még más eszközökbe is befektethetnek, ha a portfóliómenedzser fantáziát lát benne. A piaci mozgásokat tavaly a legjobban Szalma Csaba, az OTP Supra portfóliókezelője találta el, a Supra árfolyama 23,6 százalékot emelkedett. Érdekesség, hogy a leggyengébben teljesítő alap egy másik OTP-s abszolút hozamú konstrukció lett, a G10 Euró 19,34 százalékos mínuszban zárta az esztendőt.

A lakosság korábbi kedvenceinek számító ingatlanalapok is többnyire jól teljesítettek tavaly. A legjobban az Európa Alapkezelő megmaradt kliensei jártak, több mint 10 százalékot emelkedett a befektetési jegyeik árfolyama. 7 százalék körüli hozamot értek el az OTP Prime és a Raiffeisen ingatlanalap tulajdonosai, de a Magyar Posta Takarék ingatlanalap két sorozata is megverte a lakossági állampapírokat 3,94, illetve 4,85 százalékos hozamával. Az OTP Ingatlan és az Erste Ingatlanalapja viszont csak 2,75, illetve 2,4 százalékos hozamot ért el.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!