Magyar recept nemzetközi bajokra? - Interjú id. Fekete-Győr Andrással

Magyar pénzügyi szakember irányítja a dél-afrikai és a szaúd-arábiai betétbiztosítási rendszer felépítését. Fekete-Győr András - a politikus édesapja - hosszú ideig vezette az Országos Betétbiztosítási Alapot (OBA) és két éve az európai betétbiztosítók szövetségének (EFDI) főtitkáraként is tevékenykedik.
Szakonyi Péter, 2020. május 16. szombat, 18:14
Fotó: Napi.hu

- Az európai szövetség főtitkáraként a szervezet operatív vezetését Ön végzi, miközben a dél-afrikai betétbiztosítás létrehozásán dolgozó csapatot is irányítja. Nincs itt érdekkonfliktus? Nem számít ez összeférhetetlenségnek?

- Egyáltalán nem. Egy európai szervezet vezetését bízták rám, ez a munkahelyem. Az Európai Betétbiztosítók Szövetsége elnökének engedélyével és csak szabadidőmben foglalkozom a dél-afrikai alap létrehozásával, ami egyébként másfél éves projekt. Amikor elfogadtam a megbízást még arról volt szó, hogy viszonylag sok időt, heteket kell majd Pretoriában töltenem, de én ezt nem tudtam elfogadni. Nem akarok már ennyit távol tölteni, maximum évente 1-2 hétre utazom oda.

- Ezt akár diktátumnak is felfoghatta volna az ottani megbízója. Hogyan tudta ezt elfogadtatni?

- Két forgatókönyvet is készült. Az egyik szerint egy szakértői csapat töltene hosszabb időt Dél-Afrikában az én szervezésemben, a másik szerint viszont egy Világbank által finanszírozott team jórészt távmunkában segíti az ottani szakemberek munkáját, amelyben én részfeladatot kaphatok. Az előbbi megszervezésére 3 nap állt rendelkezésemre. Végül ez utóbbi mellett döntöttek. egy nemzetközi csapatot állítottam össze, amelyben tapasztalt lengyel, bolgár, török kollégák vesznek részt. És nagy örömömre meg tudtam győzni egy magyar szakembert is! Ő volt egyébként az OBA kifizető rendszerének megalkotója.

- Laikusként nehezen elképzelhető, hogy egy ilyen csapat mondja meg Afrikában, mi a teendő, milyen szabályzatokat kell megalkotni és végül miként működjön a rendszer.

- Másként zajlik ez! A munka jelentős részét ugyanis az ottani jegybank stábja végzi el, nem mi mondjuk meg nekik azt, hogy mit és hogyan csináljanak. Az általam vezetett csoport az általuk elkészített szabályzatokat, törvénytervezetet, előterjesztéseket véleményezi és tesz javaslatokat, észrevételeket a legjobb nemzetközi gyakorlat figyelembe vételével ezek megvalósítására. Az együttműködés kiváló, ami részben annak is betudható, hogy az ottani központi bank vezetőinek jelentős része európai háttérrel rendelkezik - szüleik holland, német vagy brit betelepülők voltak.

- Furcsán hangzik, hogy a kontinens legerősebb gazdaságával rendelkező országban nincs még betéteseket védő rendszer. Ez az ottani bankrendszer gyengeségének jele?

- Ennek megértéséhez egy kicsit vissza kell menni az időben. A 2008-9-es gazdasági válság során megmutatkozott, hogy a legfejlettebb országokat tömörítő G20-ak közül mindössze háromnak nincs betétbiztosítási rendszere: Kína, Szaúd-Arábia és Dél-Afrika voltak ezek. A kínaiak viszonylag gyorsan léptek. Saját stábot hoztak létre, amelyet az USA-ba küldtek tanulmányútra. Az ottani szervezet, az FDIC működését vették alapul és tették át hazai környezetbe. Az IMF és a Világbank mint a legtöbb forrással rendelkező technikai segítségnyújtó szervezet a pártatlanság alapján a globális szabályozási tapasztalatok átvétele mellett állt ki, és ez utóbbi szervezet pénzügyi támogatást is nyújt ennek bevezetéséhez - ez történik most Dél-Afrikában és Szaúd-Arábiában is.

- Miként bízták meg Önt a szaúdi rendszer kiépítésével is? Hogyan kapta ezt a megbízást, hiszen a dél-afrikai még nem zárult le?

- Két évvel ezelőtt kerestek meg Rijádból a munkával, és mivel jelentős átfedések vannak a két feladat között, vállalkoztam erre. Más kérdés, hogy az ottani munka másfél évre szinte teljesen leállt. A világszerte nagy felháborodást kiváltó újságírógyilkosság miatt egyfajta diplomáciai feszültség alakult ki, így a folytatásra csak idén tavasszal került sor. A szaúdi fejlesztést egyébként nem a Világbank, hanem az ottani jegybank finanszírozza. A munkatervet már elkészítettem, a munkaanyagokat iránymutatásaim alapján többségében szintén az ottaniak készítik, mi pedig távmunkában dolgozunk a csapattal - éppen úgy mint a pretoriai szakemberekkel.

- Mit tud, vagy inkább mit lehet felhasználni a magyar betétbiztostási rendszer tapasztalataiból?

- Meghatározó jelentőségű az, hogy az OBA-nak - amelyet 2018-ig irányítottam - több mint negyedszázados tapasztalata van a pénzügyi válságok kezelésében. A '90-es évek elején Botos Katalin, akkori tárca nélküli miniszter javaslatára kanadai és USA-beli szakemberek jöttek Magyarországra, és segítségükkel hoztuk létre az OBA-t, vagyis az Országos Betétbiztosítási Alapot, amely több krízis során is bebizonyította, hogy jól és megbízhatóan működik. Az 1993 és 2005 közti időszakban kétévente robbant ki bankválság, így a rendszer élesben is bizonyíthatott. Sokan az Európai Unió "laboratóriumának" is tartották a magyar betétbiztosítási rendszert - ez ugyanis akkor a válságkezelési eszköztár szempontjából sok tekintetben fejlettebb rendszer volt, mint a kontinens többi országában. Nem állítom persze, hogy minden szanálási típusú akciónk sikeres volt, de a törvényi kereteken és felhatalmazáson belül zajlott. Végül is a puding próbája az evés, így megítélésem szerint 2005-ig egy jó rendszer állt össze. Amit az is bizonyít, hogy egy sor szabályozási előírást, metódust tőlünk vettek át a környezetünkben lévő országok.

- Most is a magyar rendszert teszik át Afrikába?

- Szó sincs róla! Ez számomra ebben a munkában elvi kérdés. Csapatommal többnyire nem kész megoldást teszünk az asztalra, hanem egy "menüt". A döntés arról, hogy mi és hogyan valósuljon meg, már az ottaniak kezében van. Sokat számítanak a helyi sajátosságok, szokások és a kultúra is. Ezeket pedig igazán csak az ott élők ismerhetik.

- Azért biztos vannak olyan általános emberi viselkedési szokások, amelyek függetlenek az egyes országtól vagy akár kontinenstől. Például ha egy bank bajba kerül, akkor a betétesek "garantáltan" megrohanják a bankfiókokat - mint ahogy történt ez 1997-ben a Postabank esetében - és akkor kell közbelépnie a betétbiztosítási rendszernek.

- Ez valóban így van, de meghatározóak a körülmények és sajátosságok. Ezek közül csak egyet emelnék ki. Afrikában a bankfiók hálózat nagyon ritka, vidéken például szinte egyáltalán nincsenek fiókok. Az emberek jelentős része mobiltelefonos applikációval bankol szemben mondjuk Európával, ahol még nagyon erős igény van a személyes kontaktusra, ott egyébként gyenge és megbízhatatlan a postai hálózat is. Az afrikai sajátosságok a biztosítási rendszer, azon belül a kártalanítás kialakítását is meghatározzák.

- Úgy tűnik, hogy ezeket sikerült jól megismernie, hiszen Ghánából is megkeresték.

- Valóban, még ott is most dolgozunk a rendszer beindításán. A ghánai betétbiztosítási rendszer létrehozására viszont a Német Fejlesztési Bank (KfW) biztosít forrást egy külön fejlesztési-támogatási keretből. A konzulensi feladatra egy német cég kapott megbízást, én csak részfeladatokat látok el.

2018 áprilisában nevezték ki Fekete-Győr Andrást lesz az European Forum of Deposit Insurers - azaz Betétbiztosítók Európai Fóruma (EFDI) főtitkárának. A brüsszeli székhelyű szervezet - amelynek elnöke a francia Thierry Dissaux - elsődleges feladata a még mindíg heterogén europai betétbiztosítási részletszabályok, gyakorlati tapasztalatok és közös szakmai állásfoglalások közvetítése az Európai Bizottság,és más uniós társintézmények felé. Fekete-Győr András 1993-tól volt az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) ügyvezető-helyettese, majd 2010-től első számú vezetője, végül 2017. december 31-én távozott a szervezet éléről.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

Susala, 2020.05.16 20:40

Kár hogy semmiben sem hasonlít Magyarország és a Dél-afrikai Köztársaság; hanem inkább, ha már muszáj hasonlítgatni magyar vonatkozású helyhez, akkor Erdélyt javaslom.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

znojmo, 2020.05.16 20:37

@laci_52:
A ti apáitok is nyaltak akkor, mint mindenki. a nagy ellenállók és pofázók, sőt a legfőbb hadúr Orbán apja is párttitkár volt egy fajta kiskirály.
Bűzlő kommunista itt mindenki ha úgy vesszük! Abba kéne végre hagy ezt a múltba vájkálást.
Ez olyasmi mint egykor a "B" listázás.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Koronat_Orsosra_Mozgalom_2, 2020.05.16 19:57

A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

laci_52, 2020.05.16 19:50

Volt egy harmadik is, az ő apja, Fekete Győr Endre egri kommunista kiskirály(ő egyengette a háttérből a fia karrierjét), aki gazdasági bűncselekmények miatt bukott meg. Szép kis família!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Aomori, 2020.05.16 18:29

Úristen! Kettő is van belőlük?
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html