Rendbe jöhet a legendás magyar ágazat a gyilkos járvány után

A hazai húspiac legtöbb ágazatában nőtt mind a vágások, mind az élőállat-állomány száma. Főként a kacsák és libák állománya ugrott meg, kezd rehabilitálódni a hazai helyzet a madárinfluenza után. Viszont a sertések, tehenek és juhok esetében nincsenek jelentős elmozdulások.
Szabó Dániel, 2018. augusztus 29. szerda, 12:04

Az elmúlt években a kormány kommunikációjában és intézkedéseiben hangsúlyos szerep jutott a magyar húsiparnak. Az emberek számára is érzékelhető lépés volt, hogy a 27-ről 5 százalékra vitték le a sertéshús áfáját, valamint ugyanígy tettek a feldolgozott csirke-, pulyka-, kacsa- és libahússal is.

Utóbbi ágazatoknak szükségük is volt a csökkentésre, hogy a fogyasztásból származó bevételből fedezni tudják az állományok visszaépítését a tavalyi, tavalyelőtti madárinfluenza kitörés miatt. A Baromfi Terméktanács adatai szerint tavaly a járvány miatt a magyarországi baromfiállomány élősúlyban 5,2 százalékkal, egyedszámban pedig 4,3 százalékkal csökkent az azt megelőző évhez képest. A Földművelésügyi Minisztérium (ma már Agrárminisztérium) adatai azt mutatják, összességében a járvány mintegy 20 milliárd forint ágazati kárt okozott, amelyből a közvetlen kár - a leölt és megsemmisített állatok, takarmány, alomanyag - értéke 11-12 milliárd.

Mostanra viszont az látszik az első féléves számokból, hogy rendeződni kezdett a piac helyzet.

Kiugró növekedés

A magyarországi vágóhidakon 13 százalékkal több baromfifélét vágtak 2018 első fél évében a 2017. január-júniusi időszakhoz képest - kezdi friss jelentését az Agrárgazdasági Kutatóintézet (AKI) a húsipar idei első hat hónapjáról.

A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy főként a víziszárnyas ágazat növekedett, amelyet a legsúlyosabban érintett a madárinfluenza-járvány: a liba- és kacsavágás erőteljesen (20 és 133 százalékkal) meghaladta az egy évvel korábbi  rendkívül alacsony bázisértéket. Számszerűsítve ez azt jelenti, hogy kacsából 18,3 milliót, libából 2 millió darabot dolgoztak fel.

Kacsa esetén a levágott mennyiség nemcsak a 2017. első féléves értékeket, hanem a 2016-os év azonos havi értékeit is felülmúlta 2018 első felében.

A csirkéké még mindig a legnagyobb részarány az itthon feldolgozott 109,2 millió darabból: 77 százalék volt ez a fajta háziszárnyas a vágott madarak között, számszerűsítve ez 84 millió darabot jelentett. A csirkék esetében a növekedés 2 százalék volt, vagyis a teljes ágazaton belüli 13 százalékos emelkedést érezhetően a víziszárnyas-állományok helyreállása mutatja.

Fogynak a tehenek

Itthon 13 százalékkal több szarvasmarhát, 1 százalékkal több sertést öltek le. Előbbiekből 56 ezer darabot dolgoztak fel az első hat hónapban, amely azt jelenti, hogy 14 900 tonnányi hasított súly - lényegében a fogyasztási hús tömege - került a fogyasztókhoz. Az, hogy a szarvasmarha populáció növekedett idén, jól látszik abból, hogy az élősúly 12, a hasított súly 13 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. A marhavágás élősúlyban havonta átlagosan 4 800 tonna felett alakult 2018. január- júniusban, míg a legmagasabb havi érték - az áprilisi - meghaladta az 5 500 tonnát.

Túlnyomó többségében teheneket öltek le (61 százalék), ami hosszútávon még nehézségeket is okozhat a szaporításkor. Az AKI a Központi Statisztikai Hivatal adataira hivatkozva azt írja jelentésében, hogy Magyarország közel 18 500 tonna export mellett mintegy 5 300 tonna élő szarvasmarhát importált 2018 első öt hónapjában. Az export volumene 15 százalékkal növekedett, az importé 32 százalékkal csökkent az előző évi értékhez képest. Az élőmarha-export főként Törökországba, Ausztriába és Horvátországba irányult (ez a három ország vitte a kivitel 65 százalékát), míg az import elsősorban Németországból, Hollandiából és Romániából érkezett.

A KSH-adatok szerint a szarvasmarha-összlétszám közel 880 ezer darab volt 2018. június 1-jén, melynek több mint a felét (59 százalék) gazdasági szervezetek tartották. Az viszont optimizmusra ad okot, hogy tavaly decembere óta 10 ezer darabbal nőtt a hazai állomány. A tehenek száma 397 ezer, alig 4 000-rel több, mint egy évvel korábban.

Fogynak a sertések

Mintegy 2 millió 356 ezer sertést vágtak le a magyarországi vágóhidakon 2018 első fél évében, 0,8 százalékkal (+19 ezer darab) többet, mint 2017. január-júniusban.

Ez azonban még nagyon elmarad az uniós rátától: tavalyelőtt az EU-ban két százalékos volt a növekedés, addig itthon 30 ezerrel csökkent az állomány létszáma és így 220 ezer tonna volt. A vágás volumene 2018 első fél évében - két hónap kivételével - felülmúlta az előző év azonos havi vágásainak szintjét - derül ki az AKI jelentéséből.

Az viszont komoly problémára utal, hogy az anyakocák vágása az előző év első fél évi 42,7 ezerről 44,7 ezer darabra (+4,5 százalék) nőtt a 2018. január-júniusi időszakban. Még márciusban a 2017-es év értékelésekor beszélt arról Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének (Hússzövetség) társadalmi elnöke, hogy a kocák feldolgozása csökkenti az állomány növelésének a lehetőségét.

Ennek hátterében a szakértő szerint az áll, hogy a kormány 27-ről 5 százalékra csökkentette a feldolgozatlan sertéshúsra kivetett áfa mértékét. Tavaly ugyanis a vágásszám 1 millióval, 27 százalékkal nőtt. Egyrészt a tavalyi vágásszám-növekedés abból jött, hogy sokan feketén vágták az állatokat, vagyis kifehéredett az ágazat. Másrészt pedig az is okozta ezt, hogy az adóteher csökkenése miatt a profitnövelést szem előtt tartva ritkították a sertéseket.

Az élő sertés kivitelének volumene 6 százalékkal növekedett, míg az import 6 százalékkal csökkent a 2018. májusig tartó időszakban az előző éves intervallumhoz képest, így az export 11,8 ezer tonna, az import 28,4 ezer tonna volt, azaz a behozatal volumene több mint kétszerese volt a kivitelének. Élő sertés főként Szlovákiából, Németországból és Csehországból érkezett, a kivitel nagyrészt Romániába, Ausztriába és Szlovákiába irányult.

A sertésállomány a KSH adata szerint 2,86 millió darab volt Magyarországon 2018. június 1-jén. Az állomány a 2017. júniusi létszámot 53 ezerrel haladta meg, azonban a 2017. decemberi értéktől kissé (-11 ezer darab) elmaradt. Vagyis itt jelentkezhet az anyakocák kiölésének kockázata: 2016-hoz képest ugyanis már 41 ezer sertés tűnt el. Eközben az EU-ban folyamatos a gyarapodás, egy éve 2 százalékos volt a növekedés.

Az európai országok között - az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján - a 19 millió darabot meghaladó sertésvágásával továbbra is Németország állt az első helyen, ezt követte Spanyolország és Franciaország 2018-ban.

A magyarországi vágóhidakon levágott juhok száma közel 24 ezer darab volt 2018 első fél évében, ami 51 százalékos emelkedés az előző év azonos időszakához képest. De az állomány létszáma fogyásnak indult - írják még a jelentésben.

A fotó forrása: Napi.hu/Szabó Dániel.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK