Egy hét múlva, július 15-én kezdődik az Egyesült Államok tőzsdéin a második negyedéves gyorsjelentési szezon, amely ezúttal kellemetlen hírekkel szolgálhat a tőzsdei befektetők számára. Az előrejelzéseket gyűjtő FactSet nevű cég adatai szerint ugyanis az elmúlt hetekben olyan számban jelentették be az amerikai tőzsdei cégek, hogy nyereségük elmarad a korábban előrejelzetthez képest, amire az elmúlt 13 évben nem volt példa.

Az elemzői előrejelzések átlaga szerint az amerikai cégek nyeresége ebben a negyedévben átlagosan 2,82 százalékkal lehet alacsonyabb az egy évvel korábban elértnél. A Marketwatch beszámolója szerint ráadásul a visszaesés meglehetősen széles körű lesz, az indexben magát képviseltető 11 gazdasági szektor közül hat cégeinél lesz alacsonyabb a profit. Hovatovább már az első negyedévben is érezhető volt a lassulás, hiszen az év első három hónapjában 0,3 százalékos volt az átlagos eredménycsökkenés, s ami még rosszabb az előrejelzések szerint a harmadik negyedévben is megmaradhat a kedvezőtlen tendencia.

Vice versa lehet mozgás

A szakzsargon azt a jelenséget, ha legalább két egymást követő negyedévbe csökkennek a vállalati eredmények profitrecessziónak nevezi. A szó elég baljóslatú, hiszen az elemzők szerint a tőzsdei árfolyamokat elsősorban a cégek eredményei kellene mozgassák, s ha az eredmények csökkennek, akkor ezen logika szerint az árfolyamoknak is csökkenniük kellene.

Ugyanakkor Mark Hulbert, a Hulbert Financial Digest nevű elemzőcég vezetője szerint ez az általános vélekedés nem állja meg a helyét. Az amerikai tőzsdék ugyanis a profitrecessziós időszakokban nem nyújtanak kifejezetten rossz teljesítmény, ha a nyereségek csökkenése mérsékeltebb mederben marad, s nem pedig látványos összeomlásról kell beszélni. Szerinte ennek ellenkezője is igaz, ha egy negyedévben látványosan megugrik a cégek eredménye, az nem jelenti automatikusan az árfolyamok emelkedését. Jó példa erre a tavalyi negyedik negyedév, amikor annak ellenére csökkent az S&P 500-as index értéke 14 százalékot. De ezt illusztrálja az idei első negyedév is, amikor már profitrecesszió volt, s az index 13,8 százalékot emelkedett vagy a második negyedév , amikor szintén profitvisszaesés ellenére tudott 3,8 százalékot erősödni.

Csak elsőre tűnik aggasztónak a hír

A Net Davis Research adatai szerint, ha a negyedéveket év/éves összehasonlításban nézzük, azaz az aktuális negyedév vállalati eredményeit az előző év hasonló időszakának eredményeivel hasonlítjuk össze, egészen meglepő eredmény adódik. Az S&P 500-as index 1927 óta azokban a negyedévekben tudta a legmagasabb átlagos hozamot produkálni, amikor a negyedéves profitok 10 és 25 százalék közötti mértékben estek vissza. Ekkor az évesített hozam átlagosan 25 százalék lett. A 10 százalék profitnövekedés és 10 százalékos visszaesés közötti sávba eső negyedévekben az átlagos éves hozam valamivel 10 százalék alatti, amivel a második negyedév tökéletesen illeszkedik a sokéves átlagba. Az olyan negyedévek, amikor 20 százalék feletti mértékben ugrott meg az összesített nyereség, alig 2,6 százalékot tudtak éves szinten produkálni.

Természetesen az olyan negyedévek amikor nem visszaesés történik, hanem a vállalati profitok gyakorlatilag összeomlanak, komolyan éreztetik hatásukat az árfolyamokon is. A 25 százalékot meghaladó nyereség-visszaesések idején az árfolyamok is 20 százalékot meghaladó mértékben szoktak csökkenni, azonban most nem ez várható.

Hulbert a jelenséget azzal magyarázza, hogy a jelenlegi környezetben és általában a piacot jobban érdekli az, hogy a romló üzleti környezet láttán a Fed várhatóan tovább fogja enyhíteni a monetáris körülményeket. Egy másik magyarázat szerint az adott negyedév nyereségcsökkenése általában már jóval korábban beépül az árfolyamokba, és a mostani profitrecesszió megelőlegezése volt az, hogy tavaly ősszel és télen 20 százalékot meghaladó mértékben esett az S&P 500-as index.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!