Szép volt, vége van, ideje kiszállni

Ideje kiszállni a részvénypiacról, mögöttünk van ugyanis tőzsdei szempontból az év jobbik fele. A "sell in May" stratégia alapján nyáron jobb távol maradni a részvényektől, s nem tudni miért, de ez az első hallásra nem sok alappal bíró tőzsdei bölcsesség működni szokott.
Lovas-Romváry András, 2019. május 3. péntek, 15:34
Fotó: Stocksnap - képünk illusztráció

Tavaly május elseje és október vége között 3 százaléknál is többet esett a BUX index, november elejétől azonban április végéig megemberelte magát és 14,4 százalékkal emelkedett fél év alatt. Az S&P 500-as index tavaly a nyári hónapok során ugyan 2,3 százalékot emelkedett, azonban ez kanyarban sincs a téli hónapokban produkált 8,6 százalékos emelkedéshez képest. Az elmúlt egy évben tehát ismét működött az egyik leginkább ismert szezonalitáson alapuló kereskedési stratégia, a "sell in May" vagy más néven "Halloween-indikátor".

A stratégia lényege - ha valaki nem ismerné - április végén el kell adni a részvényeket és azokat csak a turbulens október elmúltával szabad visszavásárolni. A nyári fele az évnek ugyanis rendszerint gyengébb teljesítményt szokott hozni a részvénypiacokon, mint a téli hónapok.

Bár elsőre nem sok logika van az elmélet mögött, számos tanulmány mutatja, hogy azokban az országokban, ahol fejlett tőkepiac működött az elmúlt évtizedekben, jellemzően megfigyelhető volt a jelenség. Saját korábbi számításaink szerint ez alól Budapest sem kivétel, hosszabb távon itt is érvényesült a szezonalitás.

Az egyik ezen alapuló stratégia a CNBC beszámolója szerint az, hogy a befektető április végén eladja részvényeit, alacsony kockázatú államkötvényekbe menekül október végéig. Október végén aztán jöhet a váltás a kincstárjegyekből ismét a részvényekbe. Bár a beszámoló szerint az elmúlt öt évben viszonylag gyengébb volt a jelenség, azonban hosszabb távon még mindig ez tekinthető a legsikeresebb szezonalitáson alapuló befektetési stratégiának, amit valaha kitaláltak. Nem találtunk eddig olyan, a szezonalitással dolgozó befektetési stratégiát, amelynek sikere akárcsak megközelítette volna ezét - mondta Jeffrey Hirsch, a Stock Traders Almanachot kiadó cég vezetője.

Az ő apja találta ki 1986-ban a "Legjobb 6 hónap" nevű kereskedési stratégiát, amely az említett szezonalitást kombinálta az MACD nevű technikai indikátorral (ez az indikátor két mozgóátlag, egy rövidebb és egy hosszabb egymáshoz viszonyított helyzetét figyeli). A stratégia 1950-től napjainkig alkalmazva meglehetősen szép eredményeket tud felmutatni.

Egy ez alapján történő befektetéssel 1950-től kezdve 10 ezer befektetett dollár 2,8 millió dollárra hízott volna. Ha az MACD indikátort kivesszük a képből, akkor sem panaszkodhat a szezonalitás. A Dow Jones Ipari Átlagindexbe csak a téli hónapokra befektetve 10 ezer dollár mára több, mint egymillió dollárunk lenne, míg csak a nyári hónapokban összesen nyertünk volna 1000 dollárt - írja a beszámoló.

Vannak azért hátulütői is

A jelenséget számos lehetséges okkal magyarázták már, ezek között a magyarázatok között szerepeltek az amerikai adórendszer sajátosságai, valamint a nyári hónapokban lecsökkenő tőzsdei forgalom és befektetői aktivitás egyaránt.

Az investing.com elemzése eközben arra hívja fel a figyelmet, hogy az ilyen kereskedési stratégiák alkalmazásánál nagyon oda kell figyelni a tranzakciós költségekre. Az ő számításaik szerint az elmúlt 20 évben az S&P 500-as indexnél a stratégát alkalmazva befektetésünk értéke 10 000 dollárról  27 735 dollárra emelkedett volna. Ennél sokkal rosszabb lett volna, ha valaki csak a nyári hónapokban tart részvényeket, ekkor ugyanis veszteséget kellett volna elkönyvelnie portfólióján.

Azonban ha valaki nem ugrált időközben ki és be a piacról, hanem egyszerűen megtartja a részvényeit, akkor is 26 800 dollár fölé nőtt volna eredeti befektetésének értéke. Ha ehhez hozzászámoljuk, hogy évente kétszer a teljes portfóliót le kell cserélni, akkor ezek tranzakciós költségeit figyelembe véve már nem biztos, hogy annyira vonzó az állandó ki- és beszállás.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

namana, 2019.05.04 12:37

Íme a 100 közül az egyik aminek köze sincs a valódághoz, először ezt a Nők lapja hozta le a Kiskegyed kiigazításával, és így vált máris a Napi.hu számára is közölhetővé!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html