A friss népszámlálási adatok szerint a budapesti agglomeráció népessége masszívan nőtt, az ország fennmaradó része pedig – Győr-Moson-Sopron vármegye kivételével – csökkent. Nemsokára tényleg minden magyar Budapest agglomerációjában fog élni? Erre a kérdésre kereste a választ a Pogi Podcast legújabb adásában Pogátsa Zoltán közgazdász. (Az előző podcastrészről pedig itt írtunk.)

Az előző népszámláláshoz képest Győr-Moson-Sopron népessége 4,4 százalékkal, Pest vármegyéé pedig a tizedével nőtt, mindenhol máshol csökkent a lakosságszám. Budapesten és Pest vármegyében a magyar lakosság 28,4 százaléka élt tíz éve, mostanra azonban ez az arány 31,5 százalék, tehát majdnem minden harmadik magyar.

A népesség szaporulata az összes vármegyében negatív volt, így Győr-Moson-Sopron és Pest vármegyében is, így megállapítható, hogy a népességnövekedést az odavándorlás okozta.

„Ha az aktuális tendencia folytatódik, a vidék teljesen elnéptelenedik, Magyarország pedig globális szemszögből nézve egyetlen nagyon-nagy Budapestté válik” – állapítja meg Pogátsa Zoltán.

Mi húzódhat a háttérben?

Miközben az ország egészét tekintve teljes foglalkoztatás, sőt munkaerőhiány van, az ország fejletlenebb részein csak nagyon alacsony bérezésű munkák állnak rendelkezésre, van, ahol még az sem

– mondja a közgazdász.

A KSH adatai szerint az átlag havi kereset Budapesten és az észak-dunántúli vármegyékben akár kétszerese is lehet a szabolcsinak vagy a békésinek, a települési és kistérségi adatok pedig ennél is nagyobb különbségeket mutatnak.

Ami tehát gazdasági fejlődés országos szinten, az helyi szinten a legkevésbé sem tekinthető annak Magyarország jelentős részén – hívja fel a figyelmet Pogátsa Zoltán.

Országos viszonylatban Budapest kimagasló munkaerőpiaci vonzereje mellett kiemelhető még Győr az Audi-gyárral, valamint Sopron, amelynek varázsát nagyrészt Ausztria és az osztrák fizetések könnyebb elérhetősége nyújtja.

Hasonló „vízfej” Magyarországon kívül csak Görögországban van, ahol a több mint 3 millió lakossal bíró Athén dominál népesség tekintetében a 10 millió fős lakosságú országban.

Görögország esetében azonban számolni kell a földrajzi adottságokkal is: az ország rengeteg hegységből és szigetből áll, így az állam területének jelentős részén nincs lehetőség települések kialakítására.

Környező jó példák

Érdemes tenni egy regionális kitekintést is, mi a helyzet a főváros és az agglomeráció jelentette szívóerővel például Ausztriában vagy Csehországban. „Ezekben az országokban Salzburg, Graz, Brno vagy Plzeň érdemi alternatívát nyújtanak a fővárossal szemben vaskos középosztállyal, jó egyetemekkel, mértékadó helyi sajtóval, értelmiséggel” – mutat rá Pogátsa Zoltán.

Ezzel szemben Magyarországon a rendszerváltás után a budapesti ellenpólusok fejlesztése nem valósult meg. Az volt a logika, hogy mivel Budapest és a Balatontól északra eső országrészek gyorsabban fejlődnek, ennek kell inkább megágyazni – mutat rá a közgazdász.