Munka törvénykönyve szerint a 6 órát meghaladó munkavégzés esetén 20 perc munkaközi szünet illeti meg a munkavállalót, 9 órát meghaladó esetben pedig 45 perc. Vikor Áron Dávid ügyvéd szerint ez a szabály is azt támasztja alá, hogy a hazai munkajogi szabályok egy része úgymond érdekes képződménynek tűnhet.

A munkaközi szünet szabályai ugyanis egy korábbi korban gyökereznek, amikor jóval több munkavállaló dolgozott gyárban, szalag mellett, kötöttebb volt a munkaidő, példának okáéért egy géphez, egy gyártósorhoz kellett igazodni. Ma már jóval kötetlenebb módon dolgozik az emberek többsége.

Jog a dohányzáshoz, jog a tiszta levegőhöz

A Munka törvénykönyve szerint a dohányzás megtiltásához nincs joga a munkáltatónak, azaz lényegében magánügynek tekinti. Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló törvény tiltja a hátrányos megkülönböztetés minden formáját, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport bármely helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője miatt kedvezőtlenebb bánásmódban részesül, mint mások.

Vagyis, a dohányzó munkatárs nem diszkriminálható, nem kaphat kevesebb fizetést, nem lehet kevesebb szabadnapja.

Japánban jutalmaznak

A felkelő nap országában ugyanakkor több cég is plusz szabadnapokat ad a nem dohányzó munkatársainak. A cégvezetők álláspontja szerint ezzel a dohányzók leszokását elősegítik.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény szerint ugyanakkor a dohányzás számára kijelölt helyek kivételével a munkahelyen tilos a dohányzás. Dohányzásnak minősül az elektronikus cigaretta vagy dohányzást imitáló elektronikus eszköz használata is. A munkáltatónak kötelessége, hogy ennek a tilalomnak érvényt szerezzen, különben egészségvédelmi bírság szabható ki rá.

Egészségvédelmi bírság

– természetes személlyel szemben, aki tiltott helyen dohányzik, elektronikus cigarettát vagy dohányzást imitáló elektronikus eszközt használ – 50 ezer forintig bírságolható– a nemdohányzók védelméről szóló törvény betartásáért, betartatásáért felelős személlyel szemben – 250 ezer forintig szabható ki bírság– az intézmény, szervezet, üzemeltető vagy gazdasági társaság esetében – 2,5 millió forint egészségvédelmi bírság szabható ki

A munkavédelmi törvény pedig azt mondja, hogy a munkáltatónak ki kell jelölnie a dohányzásra egy megfelelő (általában szabadtéri) helyet és azt a vonatkozó tűzvédelmi és egyéb előírásoknak megfelelően ki kell alakítania. A szabadtéri hely kapcsán akadnak speciális helyzetek, például a munkavállaló nagy melegben dolgozik, így télen kockázatos lehet kiküldeni a szabadba, akkor számára zárt térben kell biztosítani a füstölés lehetőségét.

Munkaidő, dohányzó idő

A problémaforrás alapvetően abból fakad, hogy a nemdohányzó kollégákat nem a kijelölt helyen történő dohányzás ténye zavarja elsősorban, hanem nagyon sokszor úgy érzik, a dohányzás ürügyén kollégáik jóval több időt töltenek munkaközi szünettel, ám a nap végén rendszerint nem dolgoznak annyival tovább, mint amennyi plusz időt az udvaron töltöttek.

Ezek a dolgok természetesen nehezen mérhetőek,

ezért a legjobb megoldás, ha a munkáltató világosan tisztázza, naponta hány alkalommal tarthat dohányszünetet a munkavállaló, és ez hány percet vehet igénybe.

Ha nincs ilyen szabályozás a munkahely házirendjében vagy a munkahelyi szabályzatban, akkor a dohányzó kollégákra ugyanaz vonatkozik, mint a nemdohányzókra.

Korábban szó volt róla, a munkajogi előírások nagy része korábbi gazdasági környezetben gyökeredzik, napjainkban egy irodaházban, szellemi munkát végző ember esetében teljesen értelmezhetetlen, hogy 6 óra munkavégzés után 20 perc munkaközi szünet jár, fizikailag is lehetetlen 5 óra 40 percen keresztül folyamatosan szellemi energiát igénylő tevékenységet ellátni.

Dohányzó és nem dohányzó szellemi teljesítménye végképp nem mérhető, de igaz ez még az időfaktorra is. A dohányzás időigényes, de ki mérheti, hogy a nemdohányzó kolléga mennyi időn keresztül főzi, kevergeti a teát a konyhában?

Angol-magyar nyelvű és piktogram?

A dohányzóhely kijelölése kapcsán akadnak mókás szabályok is, a törvény szövege szerint például magyar és angol nyelven kell megtenni, és piktogrammal is jelölni kell. Vikor Áron Dávid szerint ilyen dohányzóhelyet még nem látott Magyarországon (és egyébként a sorok szerzője sem).

A tapasztalatok szerint a legtöbb munkáltató praktikusan gondolkodik: a szabályoknak megfelelően kijelöli a munkahelyet és elsősorban az érdekli, hogy a kiadott munka legyen elvégezve.

Nemdohányzó munkahely

A munkáltató a munkahelyet nemdohányzó munkahellyé nyilváníthatja. Ebben az esetben a munkáltató kizárólagos rendelkezése alatt álló létesítményekben, illetve helyiségekben dohányzóhelyet kijelölni nem lehet. A nemdohányzó munkahellyé minősítés tényét jól látható és egyértelmű felirat vagy jelzés alkalmazásával, a munkahelynek a személyforgalom számára nyitva álló valamennyi bejáratánál, valamint a nem kizárólag a munkavállalók által igénybe vett valamennyi helyiségben vagy az ezekhez vezető közlekedőfolyosókon – valamennyi igénybevevő által jól látható módon – fel kell tüntetni.

Ez a munkáltatói döntés nem történhet önkényesen – hangsúlyozta Vikor Áron Dávid. A nemdohányzó munkahellyé nyilvánítás a kollektív szerződésben, vagy a munkavállalók minimum ötven százalékának kezdeményezésére, illetve egyetértésével történhet.

A nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény úgy fogalmaz, hogy a munkavállalók legalább felének (illetve a helyi szakszervezet) kifejezett kezdeményezésére, de legalábbis támogatásával történhet mindez.

Nem visszafordíthatatlan folyamat

Ám van még egy csavar a történetben, a nemdohányzóvá nyilvánított munkahelyen is lehet dohányzóhely kijelölését kezdeményezni, ehhez szintén a kollektív szerződésbe történő rögzítés, vagy a munkavállalók minimum ötven százalékának egyetértése szükséges. Ha ez megtörténik, akkor a munkáltatónak értelemszerűen el kell távolítania a nemdohányzó munkahelyre utaló jelzéseket a bejáratoktól, helyiségekből, közlekedő folyosókról.

Drágább lesz a dohányzás, de nem úgy és nem mindenkinek

A jövedéki adó változásai miatt lesz drágulás, de ez az áremelkedés nem minden dohányterméket érint. A mostani módosítások elsősorban olyan növény- vagy gyümölcsalapú termékeket érintenek, amelyeket eddig kiskereskedelmi láncok boltjaiban vagy webáruházakban lehetett megvásárolni.