Habár a magyar ingatlantulajdonosok 85 százaléka tudja, hogy energiahatékonysági beruházásokkal nagymértékben csökkentheti rezsiköltségét, mégis alig felük végzett otthonán ilyen fejlesztéseket az elmúlt 5 évben, legnagyobb részt a fűtési energia felhasználásának csökkentését célozva - derül ki a Knauf Insulation lakossági kutatásából, amelyben 500 magyar ingatlantulajdonost kérdezett meg.

A havi fűtési költség ugyanis a magyar ingatlanok 34 százaléka esetében 20 és 30 ezer forint közé esett, 21 százalékuknál pedig a 30 ezer forintot is meghaladta a leghidegebb, idei téli hónapokban. A számottevő megtakarítási lehetőség ellenére, a magyar lakosság 33 százaléka az anyagiak miatt nem fejleszti otthona energiahatékonysági állapotát, ha azonban fordít erre, 36 százaléka szigeteléssel, 32 százalékuk a nyílászárók cseréjével, további 32 százalékuk pedig energiatakarékos izzók alkalmazásával csökkenti ingatlana energiafelhasználását - derül ki az energiahatékonysági világnap apropóján készített közvélemény-kutatásból. A kutatásban megkérdezettek 77 százaléka a fűtésköltség csökkenését várja otthona energiahatékonysági fejlesztésétől.

A kutatásában résztvevők 35 százaléka családi házban, 36 százaléka téglaépítésű társasházban, 29 százalékuk pedig panellakásban lakik. A megkérdezettek otthonainak 22 százaléka 1960 előtt, 13 százaléka 1960 és 1970 között, 23 százaléka 1970 és 1980 között, 20 százaléka 1980 és 1990 között, 8 százaléka 1990 és 2000 között, 13 százaléka pedig 2000 után épült. Mivel energiahatékonysági szempontból mindössze ez a 13 százalék tekinthető korszerű épületnek, a téli hónapokban a megkérdezettek 21,6 százaléka 30 000 forintot meghaladó összegben, 26 százalékuk 10 és 20 ezer forint között költ fűtésre, és mindössze 8 százalékuk fizet e célból kevesebbet, mint 10 000 forint.

Cél a fűtésszámla csökkentése

A kutatásban megkérdezettek 85 százaléka tisztában van azzal, hogy energiahatékonysági fejlesztésekkel nagymértékben csökkenthető lenne rezsiköltsége. Ennek ellenére 44 százalékuk semmilyen energiahatékonysági beruházást nem végzett otthonán az elmúlt 5 évben. A fejlesztések az ingatlantulajdonosok több mint kétharmada (75 százalék) esetében anyagi okok miatt maradtak el, pedig mindössze 13 százalékuk elégedett otthona jelenlegi energiahatékonysági állapotával.

Azok, akik végeztek energiahatékonysági fejlesztést az elmúlt 5 évben (56 százalék), elsősorban a fűtésszámla csökkenésére irányították beruházásukat. 73 százalékuk szigetelte ingatlanát, 62 százalékuk a nyílászárókat cserélte ki vagy szigetelte, egy részük pedig a fűtési rendszert korszerűsítette vagy egyedi hőmennyiségmérő órákat szereltetett fel. Otthona környezeti szempontú fenntarthatóságát segítő fejlesztéseket alig a lakosság pár százaléka valósított meg; hőszivattyút a megkérdezettek 3 százaléka, napkollektort 1,4 százalékuk, napelemet pedig mindössze 0,36 százalékuk helyezett üzembe otthonában.

A családi házban élők fele tervez szigetelést

A kutatásból kiderült, hogy az ingatlantulajdonosok 73 százaléka tervez a közeljövőben valamilyen energiahatékonysági beruházást, az esetek több mint harmadában szigetelést. Elsősorban (43 százalék) a családi házban élők tervezik szigetelni otthonukat és lecserélni vagy szigetelni a nyílászárókat, mivel tudják, hogy ezek sokszorosan megtérülő befektetések. A szigetelést tervező ingatlantulajdonosok többsége a szakértők által igen vékonynak ítélt, 10 centiméter vastagságú, polisztirol, homlokzati vagy beltéri szigetelésbe ruházna be. A Knauf megjegyzi: a szigetelésbe fektetett összeg 2-4 év alatt megtérül, ezt követően pedig minden, szigetelésbe fektetett forint 7 forint hasznot hoz.

A tulajdonosok többsége 100 és 300 ezer forint közötti összeget tud ingatlanának energetikai fejlesztésére fordítani, ami igen alacsony összeg egy szakszerű, jó minőségű beruházáshoz - mondta Aszódy Tamás, a Knauf Insulation Kft. ügyvezető igazgatója. Az európai országok többségében már elérhető, lakossági energiahatékonysági finanszírozási mechanizmus nagy segítséget jelentene a családoknak. Ezt támasztja alá az a tény, hogy kutatásunk alapján a magyar ingatlantulajdonosok 44 százaléka venne igénybe ilyen lehetőséget otthona energiahatékonysági fejlesztése céljából - mondta Aszódy Tamás.

A megkérdezettek 77 százaléka a fűtésköltség csökkentését, 51 százalékuk az ingatlan belső hőmérsékletének emelkedését, 36 százaléka a környezet kisebb terhelését, 28 százalékuk pedig gyors megtérülést vár az általa megvalósítani tervezett energiahatékonysági fejlesztéstől.