Ilyen lakásokban élnek a magyarok - a magánszemélyek nem építenek

Magyarországon egy lakóra az uniós 1,7 szobás átlaggal szemben 1,2 szoba jutott 2015-ben, száz lakásban pedig átlagosan 221 fő élt 2017 elején. A magyar lakások kétharmada összkomfortos, közel ugyanennyi az elfogadható méretűek aránya - derül ki a KSH Magyarország 2016 című felméréséből.
Szepesi Anita, 2017. június 5. hétfő, 17:35
Fotó: Napi.hu

Magyarországon tavaly összesen 9994 lakás épült, 31 százalékkal több, mint 2015-ben. Az új építési engedélyek és egyszerű bejelentések száma két és félszeresére nőtt, a tervbe vett lakások száma a háromszorosa volt az új otthonokénak. Az élénkülés hátterében a csok és a háztartások jövedelmi helyzetének javulása áll - olvasható a KSH Magyarország 2016 című összesítés lakásokkal foglalkozó fejezetében.

A megyei jogú városokban és a fővárosban az átlagosnál jobban (49, illetve 44 százalék) bővült az építés, a többi városban és a községekben 20, illetve 11 százalékkal haladták meg a számok a 2015-ben mértet.

Régiós szinten átlag felett épültek lakások Közép-Dunántúlon és Közép-Magyarországon, Dél-Dunántúlon azonban nem mértek növekedést. A tízezer lakosra jutó lakások száma a gazdaságilag fejlett középső térségben és egyes nyugati országrészekben volt átlag (10,2) feletti. A régiós eltérésekről itt olvashat bővebben.

Éled a piac, de magánszemélyek nem építenek

A piac éledésével együtt 59 százalékról 49 százalékra csökkent a természetes személyek beruházásában épült lakások aránya, míg a vállalkozások által finanszírozott építések részesedése 39-ről 50 százalékra nőtt. Budapesten a vállalkozások szerepvállalása 66-ról 73 százalékra emelkedett.

Az ingatlanpiaci forgalom gyakorlatilag 2013 óta bővül, a növekedés azonban továbbra is kizárólag a használt lakás piacon jelentkezik. Az árak 2014-ben 4,2, 2015-ben  további 11,4 százalékkal emelkedtek, 2016 első három negyedévében az előzetes adatok szerint 10,2 százalékos volt a tiszta áremelkedés az előző évhez képest.

Budapesten egy átlagos használt lakás 20 millió forintért kelt el, közel 3 millióval többért, mint egy évvel korábban. Ez 17 százalékos drágulás. A megyeszékhelyeken csaknem 10, a kisebb városokban 2 százalékos áremelkedést mértek, a községekben nem változtak az árak.


Hol épülnek a legkisebb lakások? És a legnagyobbak?

Az új lakások átlagos alapterülete 2010-ig 100 négyzetméter alatt maradt, 2011-2015 között 101-107 négyzetméter közé nőtt. A vállalkozói lakásépítés térnyerésével a 2016-ban használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 négyzetméterrel csökkenve 94 négyzetméterre zsugorodott.

Közép-Magyarországon és Nyugat-Dunántúlon épültek a legkisebb (egyaránt 89 négyzetméteres), Észak-Magyarországon pedig - ahol a természetes személyek építkezése dominált - a legnagyobb (123 négyzetméter) átlagos alapterületű új lakások.

Ezért drágultak a lakások

Az egy négyzetméterre jutó építési költség 2000 óta - 2010 kivételével - változó ütemben emelkedett évről évre, 2015-ben 2014-hez képest 3,5 százalékkal.

A bérköltségek jobban nőttek 2012 óta, mint az anyagköltségek: előbbiek 2015-ben 5,4, utóbbiak  2,1 százalékkal emelkedtek. Az építési költség 2010-hez viszonyítva 17, ezen belül a munkaerőköltség 27, az anyagköltség 11 százalékkal drágult.

A magyar lakásállomány meghatározó hányada (több mint nyolc tizede) 1990 előttről származik. 2010-2016 között összesen 77,3 ezer lakás épült és 15 ezer lakás szűnt meg, azaz az új építés 19 százaléka a megszűnő lakásokat pótolta.

Idén az év elején 4,428 millió lakást tartottak nyilván az országban, az állomány növekedésének üteme az ezredforduló óta lassult, 2012-től évente mindössze 0,1-0,2 százalékos volt. Regionális szinten 2010 óta a központi régióban, valamint a Dunántúl középső és nyugati részén 4,2-2,6 százalékkal gyarapodott a lakások száma, ugyanakkor Észak-Magyarországon kevesebb lakást tartottak nyilván 2017 elején, mint 7 éve.

Hol a legzsúfoltabbak a lakások?

Ez év elején 100 lakásban országos átlagban 221 fő élt, tízzel kevesebb, mint 2010-ben, a 2016-ban mértnél azonban már csak egy fővel kevesebb. A községbeli lakásokban laknak a legtöbben, Észak-Alföldön és Közép-Dunántúlon éltek a legtöbben lakásonként. Közép-Magyarország kivételével pedig valamennyi régióban csökkent a laksűrűség.

Átrendeződött a lakásállomány szobaszám szerinti összetétele is: az egy- és kétszobás lakások aránya 2010-hez képest 1,8 és 2,3 százalékponttal csökkent, a három és annál több szobás lakásoké 4,1 százalékponttal nőtt. Idén az év elején minden tizedik lakás egyszobás volt, 38 százalék a kétszobásak, 52 a három vagy annál több szobásak aránya.

Egy magyar lakóra 2015-ben átlagosan 1,2 szoba jutott szemben az 1,7-es EU28-ak átlagával. Szlovéniában és Ausztriában 1,5 és 1,8 volt ugyanez az arány, Szlovákiában a magyarral azonos, Romániában és Horvátországban pedig 1 illetve 1,1 szoba jutott egy lakosra - írta a KSH.

A minőség javul

Az állomány minősége a KSH szerint folyamatosan javul, a 2003-as 15 százalékról 2015-re 8,2 százalékra csökkent a substandard, azaz nem elfogadható minőségű otthonok aránya. A megyeszékhelyeken és a fővárosban még kisebb a részesedésük (2,3 - 3,6 százalék), a többi városban 8,9 százalék, azaz átlag körüli, a községekben az átlag közel kétszerese (15 százalék) volt.

Csaknem kétharmaduk  összkomfortos, 28 százalékuk komfortos, 2,1 százalék pedig félkomfortos. A lakások 3 százaléka komfort nélküli, 2,2 százaléka pedig szükséglakás. Fürdőszoba és WC nélküli a lakások 2,8-2,9 százaléka. Csatorna a lakások 13 százalékában nincs.

A lakások kétharmada elfogadható méretű, 28 százaléka kifejezetten tágas, 6,9 százaléka viszont túlzsúfoltnak minősült. Utóbbiak a községekben jellemzőbbek voltak mint máshol.

Amerikai konyhával átlagosan a lakások 12, gardróbbal 27, kamrával 64 százalékuk rendelkezett. A lakások 59 százaléka teraszos,  51 százalékukhoz pince, 36 százalékukhoz pedig garázs is tartozott. Átlagosan minden tizedik lakásban található klíma, ami a községekben csak a lakások 5 százalékában fordult elő.

Képünk illusztráció.

HOZZÁSZÓLÁSOK