A Duna House a közleményben az Eurostat lakáspiaci árindexét idézte: az Európai Unió tagállamaiban trendforduló rajzolódik ki a lakásárak változásában. "A 2022-es év eseményei meghozták az árak tekintetében a sokak által régóta várt enyhülést a globális ingatlanpiacon" - írták.

A KSH legfrissebb lakáspiaci jelentésére hivatkozva azt hangsúlyozták: az áremelkedés ütemének mérséklődése látszik, a tagállamok összességében 0,9 százalékos, az eurózónában 1,0 százalékos volt a drágulás 2022 harmadik negyedévében az előző negyedévhez viszonyítva.

2022. második negyedévéhez képest több tagállamban is megjelent a lakásárak csökkenése: Dániában és Svédországban 3 százalékot meghaladó, Romániában, Észtországban és Finnországban 1 százalék körüli mértékben. A magyar index értéke 2,6 százalék volt.

A bérleti díjak és a lakásárak az EU-ban 2022 harmadik negyedévében is enyhébben, de folyamatosan növekedtek az Eurostat szerint. 2022. harmadik negyedévében a bérleti díjak 2,1 százalékkal erősödtek az előző év azonos negyedévéhez képest - mutattak rá az elemzésben.

A közleményben kiemelték: a lakásárak az euróövezetben 6,8 százalékkal, az EU-ban pedig 7,4 százalékkal nőttek. A legnagyobb növekedést Észtországban (+24,2 százalék), Magyarországon (+21,0 százalék) és Litvániában (+19,3 százalék) regisztrálták, míg az árak csak Dániában (-2,4 százalék) csökkentek.

Az idei év első hónapjában, a Duna House közreműködésével zárult tranzakciók alapján Budapest belvárosában átlagosan 1 millió forint feletti összegbe került négyzetméterenként az ingatlanvásárlás. Budán az átlagos négyzetméterár meghaladta az 1,3 millió forintot a használt téglaépítésűek esetében. A bérlemények árszintjét is az aktuális kereslet mértéke befolyásolja, a fővárosban az átlagos albérleti díj elérte a 200 ezer forintot. A jelenlegi bérleti piacon még mindig nagyon erős a kereslet. Ez az árak további emelkedését vonja maga után

- idézték a közleményben Benedikt Károlyt, a Duna House PR és elemzési vezetőjét.

A 2008-as válsághoz hasonló állapotok uralkodnak

 

A koronavírus-járványt követően az alacsony banki kamatok hajtották az ingatlanpiacot Csorba Dániel szerint. Az ingatlanszakértő a Napi.hu podcastjában elmondta, hogy tapasztalataik szerint az elmúlt években a tranzakciók több mint 80 százaléka tartalmazott valamilyen hitelkonstrukciót, így egyértelmű volt, hogy a magas kamatok magukkal rántják a keresletet.