A lakossági hitelállomány idei első negyedéves 213 milliárd forintos bővülése 13,7 százalékos éves hiteldinamikát eredményezett, melynek 60 százaléka a babaváró hitelekhez volt köthető. Az állomány éves növekedése továbbra is a legmagasabb érték az EU tagországai között. A fizetési moratórium törlesztéseket visszafogó hatása 2021 elején is támogatta az állomány bővülését, ennek hatását kiszűrve a jegybank szerint 5 százalékra mérséklődik a növekedés üteme - áll a dokumentumban.

Az első negyedévben kötött új lakossági hitelszerződések volumene 16 százalékkal maradt el az előző évitől. A visszaesés valamennyi hitelterméket érintette, ugyanakkor az év első két hónapjára jellemző alacsonyabb szerződéskötési volument márciusban érdemi emelkedés követte, ami a januártól hatályba lépett új otthonteremtési támogatások iránti keresletnövekedésre utal: a márciusban megkötött lakáshitel-szerződések 21 százalékkal meghaladták az előző év azonos időszaki volument.

Kapcsolódó

Az állami támogatásokhoz kötődő hitelek szerepe a lakossági hitelezésben továbbra is jelentős, a negyedéves kibocsátás egyharmadát adták. Ebben érdemi szerepet játszanak a babaváró hitelek, melynek állománya márciusban 1192 milliárd forintot tett ki és ezzel már a lakossági hitelállomány 14 százalékáért felelt.

A fizetési moratórium törlesztéseket mérséklő hatása továbbra is számottevő: fizetési moratóriumban 2021 februárjában a jogosult lakossági hitelállomány 50 százaléka, míg a vállalati hitelek 35 százaléka vett részt.

A koronavírus-járvány második és harmadik hullámának negatív gazdasági hatásai ellenére a vállalati hitelállomány 2021 első negyedévében tovább bővült, a tranzakciók eredőjeként mintegy 190 milliárd forinttal. A vállalatok banki hitelállománya így 6 százalékkal bővült 2020 és 2021 márciusa között. A 2020. márciusban bevezetett fizetési moratórium az esedékes tőketörlesztések csökkenésére, míg a koronavírus gazdasági hatásainak tompítása érdekében bevezetett jegybanki és állami hitel- és garanciaprogramok az új szerződéskötésekre gyakoroltak kedvező hatást.

A vállalatok az első negyedév során mintegy 855 milliárd forint értékben kötöttek új hitelszerződéseket, amely 28 százalékkal haladta meg a 2020 azonos negyedévi kibocsátást. A mikro, kis- és középvállalkozások hitelállománya 2020 és 2021 márciusa között előzetes adatok alapján 17 százalékkal nőtt. A kkv-hitelezést az NHP Hajrá! jelentősen támogatta az első negyedévben is, melynek keretében a kkv hitelek több mint felét kitevő, közel 280 milliárd forint értékű nem folyószámla-jellegű hitelszerződés jött létre.

Az év második és harmadik negyedévére a bankok egyik vállalatméret-kategóriában sem terveznek további szigorítást a hitelezési feltételekben, és ezzel párhuzamosan a kereslet további élénkülését vetítik előre.

A lakossági körben a pénzintézetek a javuló gazdasági és lakáspiaci folyamatokra hivatkozva lazítottak mind a lakáscélú, mind a fogyasztási hitelfeltételeken a negyedév során, 2021 második és harmadik negyedévére előretekintve kisebb arányuk tervez további enyhítést. Mindkét terméknél erősödő hitelkeresletre számítanak a bankok, ami feltehetően a januártól elérhető otthonfelújítási támogatás előfinanszírozását szolgáló hitelek népszerűségét vetíti előre - vélik a jegybank szakértői.