Lakást adna el? Ez a hír érdekelheti

Az elmúlt évben a 2016-osnál 5 százalékkal több, mintegy 150 ezer lakóingatlan cserélt gazdát az országban. Az árak átlagosan 6 százalékkal emelkedtek az előző évhez képest. A teljes forgalom nem egészen 5 százaléka külföldi vásárlókhoz köthető - összesíti a tavalyi adatokat a KSH.
Szepesi Anita, 2018. július 27. péntek, 13:15
Fotó: Shutterstock

Régiós összehasonlításban 2008-2018 között a budapesti használt lakások ára nőtt legjobban, négyzetméterenként 260 ezer forintról 450 ezer forint fölé. A második Nyugat-Dunántúl, ahol az átlagos 130-140 ezres négyzetméterár 200 ezer forint közelébe nőtt 10 év alatt. Budapesten a budai hegyvidék társasházi lakásai és pesti belváros drágultak legjobban.

Ugyanakkor több régióban még 2018 első negyedévében is alacsonyabb volt a reállakásár a 2008. évi lakáspiaci válság előtti szintnél. Súlyosabb értékvesztést szenvedtek el az észak-magyarországiak mellett Pest régió ingatlanai is, amelyek reálértéke rendre 23, illetve 14 százalékkal csökkent.

A több mint 150 ezer eladott lakásból 7300 ingatlant külföldiek vásároltak, közülük a németek vették a legtöbb, 1079 lakást, ami így sem éri el a teljes forgalom egy százalékát sem. A külföldi vevőknek felállított dobogó második fokán a kínaiak állnak 1058 lakással, román állampolgárok pedig 1012 magyar ingatlan tulajdoni lapjára kerültek tulajdonosként a KSH legújabb összesítése szerint.

Mennyit költöttek?

Kicsit változik a kép, ha nem a darabszámot, hanem a költés nagyságát vesszük górcső alá. Míg a németek átlagosan 17 milliós lakásokat vásároltak, a kínaiak átlagosan 41, a románok a 11 milliót hagytak ott egy-egy magyar lakásért, házért. A kínaiak után a franciák vették a legdrágább ingatlanokat, a 211 tranzakció során 33 millió forint volt az átlagár. A drága ingatlanokra utaztak a vietnamiak is, a 115 ügylet 32 millió forintos átlagárral zárult.

Hol vásároltak?

Budapesten az összes eladott lakás (kb 35 ezer) majd 9 százaléka került külföldi tulajdonba, ezek átlagos 36 millió forintos értéke jelentősen meghaladta a magyar vevőkre jellemző, 23,4 millió forintot. A külföldiek a legtöbb lakást a VI., VII. és a VIII. kerületben vették meg (kerületenként 400-nál többet), míg részesedésük az V. kerületben lett a legmagasabb, ahol az általuk kötött 257 adásvétel a kerület lakásforgalmának egyharmadát tette ki. Tíz százalék fölötti volt a külföldi vevők aránya az említettek mellett az I., II. és a IX. kerületben is.

A vidéken lakást vásárló külföldiek főként az ország középső és nyugati területei iránt érdeklődtek. Ők kötötték a szerződések 9-10 százalékát Somogy és Zala megyében - vagyis a Balaton térségében -, közel 8 százalékát Győr-Moson-Sopron megyében. Hasonló nagyságrendű, 400 fölötti vásárlást regisztráltak Pest megyében is, azonban itt ez a szám jóval kisebb, 2,5 százalékos piaci részesedést jelent. Vidéken a külföldiek vásárlásainak árszintje kevésbé tér el a belföldi vevőkre jellemzőtől (12,9, illetve 11,0 millió forint), mint Budapesten.

A németeknek csupán 16 százaléka szerzett Budapesten ingatlant, az 1058 kínai adásvétel 90 százalékát viszont a fővárosban hozták tető alá, vagyis a mintegy 35 ezres budapesti adásvételből közel ezer kínai vevőhöz köthető.

A lényegesen kevesebb ingatlant (248 darab) megszerző britek fele, a 211 vásárlással jelenlévő franciák közel 90 százaléka a fővárosi piacon jelent meg.

A teljes jelentést itt olvashatja el.

Fotó: Shutterstock

HOZZÁSZÓLÁSOK