Soha nem látott rekord született a lakáshitelpiacon

Eszerint 2021. december 31-én a magyarországi lakáshitel-állomány 4585 milliárd forint volt, 15 százalékkal magasabb a 2020 véginél, nominális összege meghaladta a 2010-es, 4284 milliárdos csúcsot.

Ezek aránya a háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül az elmúlt három évben – a babaváró támogatás bevezetése óta – 57-ről 49 százalékra csökkent. A lakáscélú hitelállomány GDP-hez viszonyított aránya 8,3 százalék volt 2021 végén, ez kissé alacsonyabb a 2020-as 8,4 százaléknál.

A lakáshitel-állomány bővülésében egyre nagyobb lett az újonnan folyósított hitelek szerepe, ugyanakkor a növekedéshez továbbra is hozzájárultak a törlesztési moratórium miatt tovább fennálló tartozások.

Tavaly az államilag támogatott lakáshitelek állománya 18, a támogatás nélküli hiteleké 14 százalékkal nőtt, miközben a teljes lakáshitel-állományon belül arányuk lényegében változatlan maradt (17, illetve 83 százalék).

A teljes lakáscélú hitelállományon belül a bankok aránya elérte az 59 százalékot, a jelzáloghitel-intézetek és a lakás-takarékpénztárak részesedésük 30, illetve 11 százalék volt.

A problémamentes hitelek aránya 2015 és 2020 között 86-ról 97 százalékra emelkedett, majd ez az arány 2021-ben 96 százalékra mérséklődött. A nem teljesítő hitelek száma egy év alatt 16 ezerről 25 ezerre növekedett. Az átstrukturált lakáshitelek a teljesítő hitelek 7,7 százalékát tették ki, a nem teljesítő hitelek 48 százalékánál történt átstrukturálás. Ez jelentős emelkedés a 2020-as 0,8, illetve 30 százalékhoz képest, és a törlesztési moratórium részleges kivezetésével állt összefüggésbe.

Dübörgött a hitelezés

2021-ben 110 ezer lakáshitelt engedélyeztek, összesen 1308 milliárd forint értékben, ez 2020-hoz képest 22, illetve 43 százalékos bővülés. Az előbbi magasabb volt, mint 2008 óta bármikor, ugyanakkor a 2000-es évek elejének hitelezési rekordjaitól számottevően elmaradt – a 2003-as csúcsévben mintegy 200 ezer hitelt engedélyeztek.

A lakáshitelezés felfutásában a kibővült otthonteremtési támogatások és az októberben elindult Zöld Otthon Program egyaránt szerepet játszott. Az egy engedélyezésre jutó átlaghitel összege 2021-ben elérte a 11,9 millió forintot, ez 1,7 millió forinttal több a 2020-asnál.

Az állami támogatás nélküli hitelek száma 8,7, összesített értéke 38 százalékkal nőtt, és emelkedett az átlagos hitelnagyság is: 2020-hoz képest 10,6 millióról 13,5 millió forintra.

 

A múlt évben több mint 121 ezer lakáshitelt folyósítottak, összesen 1249 milliárd forint értékben. A folyósított hitelek száma 17, összege 36 százalékkal nőtt az előző évihez képest.

A lakáshitelezésben továbbra is a használt lakás vásárlására fordított hitelek domináltak, a folyósított hitelek számának 59, összegének 69 százaléka ezt a célt szolgálta. A használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 19, összege 35 százalékkal nőtt az előző évhez viszonyítva. Az átlagos hitelösszeg 10,5 millióról 11,9 millió forintra emelkedett.

Az építéshez nyújtott hitelek száma 22 százalékkal csökkent, összegük 2,1 százalékkal emelkedett 2020-hoz mérten. Az átlagos hitelösszeg 1,4 millió forinttal 5,9 millió forintra nőtt.

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma mérsékelten (4,5 százalékkal) emelkedett, összegük viszont csaknem 22 százalékkal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 16,1 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,3 millió forinttal többet. Az új lakások építésére és vásárlására fordított összeg a teljes lakáshitelezésen belül 17 százalékra csökkent a megelőző évi 21 százalékról.

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma – a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódó előfinanszírozási hitelek hatására – 2021-ben 76 százalékkal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3,3 millióról 5,2 millió forintra emelkedett. Az ilyen célra folyósított hitelek összege a teljes lakáshitelezésen belül megközelítette a 10 százalékot, az előző évi 4,6 százalékos arány után.

A kisebb súlyú hitelkiváltások száma 11, összegük 48 százalékkal nőtt az előző évihez mérten, miközben az átlagos hitelösszeg 12,3 millió forintra emelkedett.

Közvetve fékezte a lakáshitelezés bővülését a 2019 második félévétől elérhető babaváró kölcsön, melyet az MNB adatai szerint 2021-ben 505 milliárd forint összértékben vettek igénybe. Az összes lakossági hitelállományon belül mintegy 17 százalékot kitevő babaváró kölcsönöket jelentős részben lakáscélokra fordították az igénylők, így ez az eszköz mérsékelte a lakáshitelezés iránti keresletet - írta a KSH.