Vannak jó adataink a hazai egészségügyi intézményekről, de nem igazán használjuk őket, pedig 2017 óta működik a kórházakban a kontrolling jelentés, mondta Ivády Vilmos, a Semmelweis Egyetem vezető oktatója az IME egészségügyi konferenciáján. És most nem az a fontos, tette hozzá, hogy egy kórháznak van-e adóssága vagy nincs adóssága.

A kórházi adósságok halmazát jellemzően a városi kórházak adják, előfordul, hogy árbevétel arányosan 30 százalékos eladósodást is produkálnak az egészségügyi intézmények, mondta Őri Károly, az Ilex Vezetési Tanácsadó Kft. ügyvezetője.

Egyébként október végén a kórházak adóssága 55,1 milliárd forintra nőtt a szeptember végi 46,2 milliárd forint után, mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgatója a múlt héten a Digital Health Summiton. Ebben már benne vannak az egyetemi klinikák is. A Magyar Államkincstár máshogy számol, mert az egyetemek modellváltása miatt az orvosegyetemek kikerültek azok közül a költségvetési szervek közül, amelyeknek havonta kell jelenteni a MÁK-nak. 

Így alakult eddig a kórházak adóssága a Magyar Államkincstár (MÁK) szerint 2022-ben:

  •  Január: 3,3 milliárd forint,
  • Február: 13 milliárd forint,
  • Március: 16,1 milliárd forint,
  • Április: 20 milliárd forint,
  • Május: 22 milliárd forint,
  • Június: 24,9 milliárd forint,
  • Július: 29,2 milliárd forint,
  • Augusztus : 35,6 milliárd forint
  • Szeptember: 38,4 milliárd forint
  • Október: 46,7 milliárd forint

A kifizetési stop és a kórházi adósságok tavalyi évet meghaladó mértékű növekedése már most is a betegellátást veszélyezteti - ezt még október végén írta az Orvostechnikai Szövetség (OSZ).

A orvostechnikai iparág érdekeit tömörítő szakmai szervezet már több mint egy hónapja azt kérte a kormánytól, hogy a betegellátás stabilitásának megőrzése érdekében mihamarabb tűzzék napirendre az egészségügyi intézmények lejárt adósságainak rendezését, és ehhez biztosítsák a szükséges forrásokat.

Pilot projekt, jó eredményekkel

Létezik egy pilot projekt, ami arra fókuszált, hogy a fekvőbetegellátás és a járóbetegellátás egy finanszírozási esemény legyen, és arról a kórház maga döntsön, hogy melyik ellátási formában kívánja ellátni a beteget, ezt nevezik kötegelt finanszírozási technikának - mondta Szigeti Szabolcs, a WHO magyarországi irodájának vezetője. 2015-2018 között tesztelték a projektet az Országos Korányi Pulmonológiai Intézetben a tbc-s betegek ellátásánál. Összesen 57 beteget vontak be a programba, három év alatt.

Eredmények:

  • a kórházi beutalás 87 százalékról 35 százalékra csökkent,
  • a krónikus betegellátás 20 százalékkal mérséklődött,
  • a gyógyult betegek aránya 76 százalékról 84 százalékra nőtt,
  • a korábbi 12 százalékos beteghalál 7 százalékra csökkent.

Előadásában kitért arra is, hogy a kormány arról már döntött, hogy a COPD-s betegek kezelésben is elindulhat egy olyan pilot projekt, amit a tbc-s betegek kezelésénél kipróbáltak, de erről még nincsenek eredmények.