A Napi Gazdaság szerdai számának cikke

Külkereskedelmi partnereink sorában nem éppen a legelőkelőbb helyet foglalják el a volt Szovjetunió utódállamai (Oroszországot és Ukrajnát nem számítva), jellemzően az 50−100. közötti helyen helyezkednek el − tudtuk meg a HITA-tól. A Nemzeti Külgazdasági Hivatal adatai szerint ráadásul az utóbbi egy évben több állammal is visszaesett az export és az import mennyisége: Azerbajdzsánnal (képünkön Baku) a kétoldalú forgalom 33,5 százalékkal, Kazahsztánnal 21,4 százalékkal, Fehéroroszországgal 6,1 százalékkal csökkent, míg például a Tádzsikisztánt érintő magyar kivitel mára már csak a 2009-es felére rúg. Vannak persze pozitív példák is, így például Grúziával 40 százalékkal nőtt a forgalom, Kirgizisztánnál 10,35, Üzbegisztánnál 17 százalékos bővülést mértek, de említhetnénk ismét Azerbajdzsánt is, ahonnan egy év alatt 708 százalékkal ugrott meg az import.

Kapcsolódó

A kivitt termékek természetesen országonként változnak, ám vannak visszatérő elemek, melyek szinte mindenütt megtalálhatók: ilyenek a mezőgazdasághoz kapcsolódó árucikkek − gépek, élelmiszerek −, de a magyar cégek jellemzően sikeres üzleteket tudnak kötni az egészségügyi termékekkel, így például orvosi műszerekkel, kórházi felszerelésekkel, gyógyászati segédeszközökkel, illetve fejlesztésekkel is.

A szovjet utódállamokkal tartott kapcsolatot többféle módon is ápolja a HITA: nemrég például gyógyszeripari cégeket mutattak be egy itt járt azeri delegációnak, ősszel sor kerül a Magyar−Belorusz Gazdasági Együttműködési Kormányközi Bizottság (GVB) negyedik ülésére, Kazahsztánt egy mezőgazdasági kiállításra várjuk, Grúziával együttműködési megállapodást kötöttünk, míg Üzbegisztánnal várhatóan a második félévben kerülhet sor egy vegyes gazdasági bizottsági ülésre. Az ilyen segítségekre a hazai cégeknek mindenképpen szükségük van, hiszen egy magyar vállalkozó magától nem biztos, hogy elindulna ezekbe az országokba − mondta lapunknak Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Nem mindig feltétlenül nagy államközi megállapodásokra kell gondolni, néha többet lendíthet a helyzeten, ha egy-egy régióval vagy akár járással működünk együtt. A kétoldalú kapcsolatokon sokat segíthetne Dávid szerint az is, ha olyan befektetési környezetet alakítana ki Magyarországon a kormány − akár beruházási kedvezményekkel −, amely idevonzza a külföldi vállalatokat, mivel ezáltal a magyar cégeknek is könnyebb lenne ezekbe az országokba exportálni.

A kormányzati segítség azonban önmagában nem elég, ezeken a piacokon elengedhetetlen a tárgyalóképes orosz nyelvtudás, az orosz nyelvű ajánlatok elkészítése, az oroszul beszélő üzletkötő − hívja fel a figyelmet a HITA. Helyi partner bevonása nélkül nem is érdemes útra kelni, hiszen ők rendelkeznek olyan stabil piaci pozícióval, működő értékesítési hálózattal, kiterjedt kapcsolatrendszerrel, ami nélkülözhetetlen a sikerhez. Ráadásul, mivel EU-n kívüli országokról van szó, sokkal több adminisztratív problémára kell számítani, elég csak a vámokat említeni − emelte ki Gyurácz Németh Iván, az M27 ABSOLVO Consulting partnere. Véleménye szerint ez elég sokszínű piac, az országok között igen jelentős különbségek is vannak, de van, ami közös bennük: ilyen például az üzleti kultúra. "Kicsit keményebben tárgyalnak", így a feltételek is eltérőek lehetnek az akár Nyugat-Európában megszokottól − mondta Gyurácz Németh. Egyetértett ezzel a külgazdasági hivatal is, amely szerint a piacra lépés előkészítéséhez fontos a személyes kapcsolatfelvétel a helyi partnerekkel, a többszöri találkozó, kiutazás, a folyamatos személyes jó viszony fenntartása. Mindennek megfelelően a piacra lépés minden esetben hosszú időt és − mind pénzbeli, mind erőforrásbeli − befektetést igényel.