A monetáris tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak – közölte a testület a június kamatdöntést követően.

Az MNB 30 bázisponttal 0,9 százalékra emelte az alapkamatot, és mint azt a döntést követően Matolcsy György elnök bejelentette, várhatóan több emelés lesz, és nem is a megszokott negyedéves, hanem havi rendszerességgel.

QP | Quality Placement

A jegybank legújabb inflációs jelentése értelmében a vártnál is gyorsabb ütemben állhat helyre a gazdaság, ennek viszont ára van, mégpedig a berobbanó infláció.

Ezt az MNB-s várakozást tükrözik a júniusi inflációs jelentés legújabb sarokszámai, amelyek alapján idén és jövőre is 6 százalék körüli lehet a növekedés.

Az MNB júniusi inflációs jelentésének sarokszámai

2020202120222023
Infláció3,34,13,13
Gazdasági növekedés-56,25,53,5
Forrás: MNB

Matolcsy a koronavírus válságról ismét megfogalmazott több tanulságot, másrészt a kormány gazdaság politikáját érintő kritikákat:

  • Vissza kell állítani a költségvetési egyensúly, és nagy lépésekben csökkenteni kell az államadósságot. Egy ekkora országban ezek továbbra is nagyon számítanak, és a költségvetési egyensúly már jövőre is elérhető, noha kormányzat magas hitel mellett biztosítana széles körben juttatásokat.
  • Messze még a vágyott gazdasági versenyképesség. Ehhez három területén kell lépni: az állam digitális átállása, az egészségügyi rendszer teljes felújítása, és a felsőoktatás
  • Harmadik a zöld átmenet, amiben az MNB aktív lesz és a gazdasági szereplőket is arra ösztönzi, hogy lépjenek erre az útra.

Proaktívan, preventíven

Virág Barnabás alelnök megerősítette, hogy a kamatemelési ciklussal egy időben arról is egyhangú döntést hozott a monetáris tanács, hogy mostantól az alapkamat lesz az irányadó eszköz, ami azt is jelenti, hogy az eddig piacirányításra szolgáló egyhetes eszköznek a kamata is be fog állni az alapkamatéhoz a következő, csütörtöki tenderen.

A jegybank az idei, korábban reméltnél nagyobb növekedéssel azt várja, hogy a harmadik negyedévre már elérhető a 2019-es válság előtti gazdasági teljesítmény. Ez egyben azt is felételezi, hogy idén a jegybank 3 százalékos középtávú céljához szabott plusz-mínusz egyszázalékos tűréshatárán kívül, 4 százalék felett alakulhat az éves infláció. Mindezt úgy, hogy év végére egy újabb megugrást prognosztizálnak.

Az aktuális kockázati forgatókönyvek pedig inkább azt valószínűsítik, hogy a tervezettnél inkább magasabb lesz az infláció, aminek nemzetközi és itthoni okai egyaránt vannak.

Virág szerint a fő üzenet, hogy a jegybank megtesz mindet a stabilitás biztosítása érdekében.

Ki kell lépni a moratóriumból

Annak ellenére, hogy erre a kormány lehetőséget ad év végéig, mindenkinek, akinek nem létszükséglet, ajánlott kilépni a hitelmoratóriumból, mert később baja lehet belőle – mondta Kandrács Csaba piacfelügyeletért felelős alelnök.

Egyedülálló módon Európában mostanra már a moratórium betöltötte a szerepét, így a továbbiakban már csak azoknak érdemes moratóriumban maradni, akik rászorulnak a védelemre, aki tud, kezdjen el törleszteni
Kandrács kiemelte:
  • A hitel kamatozik a moratórium alatt is. Ez nem tőkésedik, de attól még vissza kell fizetni. A változó kamatozású hiteleknél nagyobb lehet a gond, ott nőhet is a törlesztő, ezért érdemes fixált termékre áttérni.
  • A futamidő viszont emelkedhet, akár jelentősen. A moratóriumban töltött idő duplájával is megnőhet az ügyfél szerződésének futamideje, ha nem lép ki, több százezer, vagy milliós tétellel is nőhet a tartozása.
  • Az MNB ezért arra kér mindenkit, hogy minél előbb kezdjen el törleszteni, a bankokat meg arra, hogy a felhalmozódott adósság előtörlesztését, vagy a havi szinten való magasabb törlesztésre való áttérést ingyenesen biztosítsák.

Zöld jövője van az nhp-nek

A kamatelmésekkel együtt most már meg kell állítani mérlegfőösszeg növekedését is mondta Patai Mihály alelnök, utalva arra, hogy a jelenleg futó növekedési hitelprogram fejezet lesz várhatóan ebben a formában az utolsó.

Eddig 60 ezer szerződést kötöttek, 40 ezer kkv jutott olcsó forráshoz, 2900 milliárd forint hitelt vettek fel. A program teljes kerete 3000 milliárd forint, amit várakozása szerint rövid időn belül ki is merítenek a cégek.

A hitelprogram jövője még nem eldöntött, Patai szerint ez várhatóan az MNB zöld mandátumával összhangban maradhat a piacon.

Egyben azt is elmondta, hogy a jegybank a kötvényprogramját megtartja. Eddig 1400 milliárd forint értékben 71 kötvényt bocsátottak ki. Ez a program azért is marad, mivel ez egy hosszútávú elköteleződés, aminek célja a piacépítés.

Ezt várják most az elemzők

  • A mostani jegybanki döntésből és kommentárból arra lehet következtetni, hogy a jövőben 15 bázispontos lépcsők lesznek a kamatemelési ciklusban, ez azt is előrevetíti, hogy júliusban újabb 15 bázispontos kamatemelésre kerülhet sor. Németh Dávid, vezető makrogazdasági elemző, K&H Bank
  • A kamatok vártnál gyorsabb emelkedése miatt az év végi előrejelzésünket 1,50 százalékra módosítjuk, de továbbra is arra számítunk, hogy a kamatemelési ciklus a jövő év elején véget érhet, így 1,65 százalékig emelkedhet az alapkamat. Suppan Gergely, vezető elemző, Takarékbank
  • Az árfolyam a június közepén indult korrekcióval a csökkenő trendcsatorna felső trendvonalához ért, mely meghatározó ellenállási szintet képez 355,70-nél. Amennyiben a jegyzés marad a trendcsatornában, a technikai kép alapján csökkenés, tehát forinterősödés várható a következő időszakban. Varga Zoltán, senior elemző, Equilor