Miközben a válságban lévő kisvállalkozások sokszor hiába próbálkoznak a bankoknál, amikor válsághitelt szeretnének, a nagy- és középvállalatoknak szóló jegybanki programok csak úgy szórják az ezermilliárdokat. A főleg nagyobb cégekre szabott Növekedési Kötvényprogram (NKP) legfrissebb híre, hogy a Mol újabb kibocsátással vesz részt benne, ezúttal 35,5 milliárd forint értékben tervez tízéves hitelpapírokat a piacra dobni. A kibocsátás a következő napokban megtörténhet. 

Az olajipari óriáscég már harmadszor vesz részt az NKP-ban, 2019 szeptemberében 28,4 milliárd, egy évvel később 36,6 milliárd forint értékben bocsátott ki kötvényeket, amelyeknek a felét a Magyar Nemzeti Bank (MNB) meg is vásárolta. A jegybanknál így már 32,5 milliárd forintnyi Mol-kötvény van, de tekintettel arra, hogy az NKP feltételein az indulás óta folyamatosan lazítanak, még 37,5 milliárdnyit vásárolhat, vagyis a héten piacra kerülő mennyiség felét ismét lejegyezheti, sőt a másodpiacon is vehet még a papírokból, ha akar.

QP | Quality Placement

Folyamatosan emelik a keretet

A jegybanki szerepvállalással jól járnak az NKP-ban részt vevő cégek, hiszen hosszú távra szereznek olcsó finanszírozást. A hitelpapírok kamatát jócskán leveri, hogy az MNB minden aukción megvásárol a felajánlott kötvényekből annyit, amennyire a mandátuma szól. Ez március közepéig a kibocsátott mennyiség 50 százaléka volt, most már a 70 százaléka, ha nem közvállalatról van szó. Az 50 százalék mellé a másodpiacon vásárolhatott korábban a jegybank még további kötvényeket azzal a kikötéssel, hogy egy-egy sorozatból nem halmozhat fel többet a papírok 70 százalékánál. A jegybank aukciós vásárlási limitének 70 százalékosra emelése praktikus volt, hiszen számos cégnél előfordult, hogy még a kibocsátás napján vagy egy-két napon belül megvette a jegybank a másodpiacon a maximális mennyiséget, amire felhatalmazása volt. 

A program március közepén abból a szempontból is változott, hogy bevették a közvállalatokat is. Rájuk azonban annyiban szigorúbb szabályok vonatkoznak, hogy az MNB csak a kötvényeik felét veheti meg. Az egy céggel szembeni jegybanki kitettséget viszont ugyanekkor 70 milliárd forintra emelték. A program 2019 közepi indulásakor még 20 milliárd forintnál húzta meg a plafont az MNB. A keretösszeg is folyamatosan emelkedik, jelenleg már 1150 milliárd forint az, amit az MNB vállalati kötvényvásárlásokra fordíthat, Az első meghirdetés idején 350 milliárd forintot szánt erre a jegybank, de ezt az összeget többször is felemelte. 

Az MNB honlapján fellelhető adatok szerint 625,1 milliárd forintnyi vállalati kötvényt vett meg a jegybank március végéig, ezzel a hazai vállalati szektor egyik legnagyobb hitelezőjévé vált. Az elsődleges piacon 492,74 milliárd, a másodlagos piacon pedig 132,365 milliárd forintnyi hitelpapírt vásárolt. Mostanra már 50-nél is több cég vett részt a programban, és több olyan vállalkozás is volt, amelyik kétszer, háromszor is élt a lehetőséggel. 

A program feltételei nem különösebben szigorúak. Az MNB már az erősen spekulatív kategóriába tartozó, B+ minősítésű cégek kötvényeit is megvásárolja. A B+ nagyon mélyen benne van már a "bóvli" kategóriában, innentől négy kategóriával feljebb kezdődnek a befektetésre ajánlott kötvények. A kötvények futamideje újabban már 3-30 év lehet, eddig azonban általában tízéves hitelpapírokkal vettek részt a cégek a programban. 

Sok a kormányközeli kibocsátó

Az NKP-t minimum 1 milliárd forintos kibocsátással lehet igénybe venni, ez, és a kötelező hitelminősítés miatt gyakorlatilag nagyobb középvállalatok és a nagyvállalatok számára teszi elérhetővé a programot. A Mol mellett olyan nagy, multinak számító cégek is részt vettek benne, mint a Magyar Telekom vagy a Mercedes

A program haszonélvezői között feltűnően sok a kormányközelinek tartott vállalkozás. A teljesség igénye nélkül a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó Opus és a Tigáz, a Szíjj Lászlóhoz köthető Duna Aszfalt, a Garancsi István érdekeltségébe tartozó Market is jutott így forráshoz. A B+N Referencia Zrt. is kormányközelinek tartott vállalkozás, amelyet Rogán Antal miniszterelnöki kabinetirodát vezető miniszterhez és Tombor András vállalkozóhoz kötnek.

Túljutott a sikeres kötvénykibocsátáson a Hell Energy, a kormánnyal szintén jó kapcsolatot ápoló Barabás Ernő és családja tulajdonában lévő borsodi cég több mint 29 milliárd forintnyi forráshoz jutott így, amiből csaknem 19 milliárd forintot az MNB adott. A 2019-es kibocsátók között található az Appeninn Nyrt. is, amelynek legnagyobb tulajdonosa akkor éppen a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető BDPST Zrt. volt. Az éppen csak B+ minősítésű társaság 20 milliárdos kibocsátásából 13,95 milliárdnyi van a jegybanknál. 

A McDonald's is MNB-s finanszírozásból terjeszkedhet Magyarországon. Scheer Sándor, a Market Zrt. alapító-társtulajdonosa és vezérigazgatója ugyanis gyorsétteremüzletbe is beszállt két évvel ezelőtt, az éttermeket üzemeltető Progress Étteremhálózat Kft. 33 milliárd forintnyi névértékű kötvény bocsátott ki tavaly, ebből 22,2 milliárd forintnyit vett meg a jegybank.

A hitelprogram is sínen van

A kis- és középvállalkozásoknak szóló Növekedési Hitelprogram (NHP), ha lehet, még az NKP-nál is jobban megy. Az MNB pontosan egy éve, tavaly áprilisában indította el az NHP Hajrát. A konstrukció iránt az indulás óta hatalmas az érdeklődés: 2021 március végéig 2 044 milliárd forintnyi megkötött hitel- és lízingszerződést jelentettek a bankok az MNB felé, több mint 31 ezer hazai mikro-, kis- és középvállalkozáshoz kapcsolódóan. 

Az eredetileg 1500 milliárd forintos keretet ennél a programnál is folyamatosan emeli az MNB. Az elhúzódó válságra való tekintettel a Monetáris Tanács legutóbb az NHP Hajrá keretösszegének 3 000 milliárd forintra történő megemeléséről döntött. Az NHP Hajrá konstrukció keretében eddig megkötött szerződések volumenének 31 százaléka új beruházási hitel vagy lízing, 57 százaléka forgóeszközhitel, 12 százaléka pedig korábbi beruházási hitel kiváltásához kapcsolódó ügylet volt.

A hitelek mintegy háromnegyedét a kereskedelem, a feldolgozóipar, az ingatlanügyletek, a mezőgazdaság és az építőipar ágazatokban tevékenykedő kkv-k vették fel. Annak ellenére, hogy az egy vállalkozás által felvehető hitelösszeget jelentősen megemelte a jegybank a középvállalatok stabilitásának megőrzése és a nagyobb beruházások elősegítése érdekében, az NHP korábbi szakaszaihoz hasonlóan továbbra is jelentős a kisebb szereplők részaránya: a kihelyezett források több mint negyede mikrovállalkozásokhoz, harmada kisvállalkozásokhoz került.