Az iskolába járás, valamint az őszi és téli hónapokban gyakrabban jelentkező betegségek miatt elég sűrűn szükség  volt a távkonzultációra. Tipikus felső légúti jellegű tünetek a megkérdezettek 40 százaléka fordult orvoshoz. A szülői aggodalmak többsége nem ahhoz kapcsolódott, hogy a gyerekek is elkaphatják az új koronavírust (30 százalék), hanem ahhoz, hogy a gyerekek kórházba kerülhetnek (54 százalék). 

A válaszadók elenyésző töredéke, mindössze 1 százaléka választott a konzultációhoz videóhívást, a nyilvános közösségi chatplatformokon próbálkozók részaránya pedig 9 százalék volt. Ennél lényegesen többen folyamodtak elektronikus levélhez (16 százalék), a legtöbben azonban telefonáltak: ezt tette a megkérdezettek 88 százaléka. A járvánnyal összefüggő egészségügyi eljárási rendről és intézkedésekről elég sokan tájékozódtak háziorvosuk honlapjáról vagy Facebook-oldaláról: ez a válaszadók 22 százalékára volt jellemző, bár a többség a televízióból, online hírportálokról, illetve egyéb közösségi oldalakról informálódott.

QP | Quality Placement

A jövőre nézve a megkérdezettek 71 százaléka tudja teljes egészében vagy legalább részben elképzelni a gyermekorvosi ellátás részeként a telemedicinát. Az ebbe a két kategóriába tartozók 63 százaléka tartja nagyon előnyös és gyors megoldásnak az e-receptet, ám 66 százalékuk szerint adódhatnak olyan helyzetek, amelyekben a hagyományos gyermekegészségügyi ellátás nem helyettesíthető távkonzultációval.

A távkonzultáció a jövőben csökkentheti az orvosi várókban feleslegesen eltöltött időt, az elpazarolt szülői szabadnapokat és az indokolatlan iskolai hiányzásokat. További jelentős hozadéka, hogy a komolyabb problémákkal érkező gyermekekre több értékes idő jut” – mondta Gárdos László, a Magyar Gyermekorvosok Társaságának (MGYT) elnöke. A szakember örvendetesnek tartja, hogy a járványhelyzet felgyorsította a telemedicina jogi, adminisztratív és finanszírozási szabályainak megalkotását, integrálva ezt a gyermek alap- és szakellátás rendszerébe.

Gárdos László szerint a gyermekorvosokat és a betegeket egyaránt edukálni kell a távkonzultáció fontosságáról, formáiról, feltételeiről, a jól működő külföldi példák bemutatása is segítheti a megoldás elfogadását, amit az audiovizuális távkonzultáció hétköznapi rutinná válása is támogat, bár az internet segítségével küldött képi dokumentáció már jelenleg is nagyon hasznos kiegészítője a telefonos megbeszéléseknek.

„Telemedicina nélkül korszerű egészségügyi ellátást már nem lehet elképzelni, azonban természetesen ennek is vannak korlátai. Az is érthető, hogy nagyobb az ellenállás azok körében, akik még nem próbálták ki, a tapasztaltabbak ugyanakkor jóval nyitottabbak rá” – összegezte Király Balázs gyermekorvos a kutatás azon megállapítására utalva, amely szerint a távkonzultációt már használók 35 százaléka tartja teljesen megnyugtatónak ezt a megoldást, miközben azok körében csupán 13 százalék a pártolók aránya, akik még nem éltek a szóban forgó lehetőséggel.

Az MGYT Telemedicina munkacsoportját vezető Király Balázs saját praxisában egyébként azt tapasztalja, hogy a távkonzultáció elfogadottsága a kisebb gyerekeket nevelő, tehát vélhetően fiatalabb szülőknél a magasabb. És bár a rutinos távkonzultálók könnyebben élnek ezzel a lehetőséggel, még ők is úgy gondolják, hogy vannak esetek, amikor szükség van a személyes találkozóra. Ugyanakkor a megkérdezettek 19 százaléka elképzelhetőnek tartotta, hogy a jövőben, a pandémia elmúltával nagyrészt távkonzultáción keresztül vegyen igénybe gyermekorvosi ellátást.

A felmérés 500 fő online megkérdezésével készült 2020 decembere és 2021 januárja között. A felmérés reprezentatív a 0-18 éves kor közötti gyerekek szüleire.