Az Európai Unió a múlt héten állapodott meg az Ukrajna elleni háborúja miatt Oroszországgal szemben bevezetett új szankciókról, amelyek magukban foglalják a harmadik országokba irányuló orosz tengeri nyersolajszállítások árplafonját. Szerbia a JANAF olajvezetéken keresztül kapja a kőolajat Horvátországból, ahova a tengerről táplálják tengeren szállított olajjal. 

Az EU még – a magyar kormány teljes támogatása mellett – május végén állapodott meg az orosz olajra kivetett embargóval. Az intézkedés értelmében 2023-tól már tilos lesz az uniós tagállamoknak tengeren keresztül olajat importálniuk – ez alól részleges mentességet egyedül Bulgária kapott. A vezetékes olajszállításokra Magyarország kapott uniós mentességet egészen 2024-ig, vagyis addig a Barátság (Druzsba) vezetéken keresztül importálható orosz nyersolaj.

Ez gazdaságilag egyébként jó Magyarországnak, mert a Brenthez képest az orosz olaj – a szankciók miatt – rengeteg veszített árából, így a Neste adatai szerint az elmúlt hónapban 20-25 dollárral olcsóbb. Ráadásul a Brent is egyre olcsóbb, hétfőn 14:15-kor hordónként 97,45 dollár volt, ami 0,5 százalékos esés az előző záróárhoz képest, de szeptember végén – az OPEC+ 2 millió hordós napi kitermelés-csökkentése előtt – volt 84 dollár körül is a Brent.

Szerbia ellátása miatt épül az új vezeték

„Az új olajvezeték lehetővé tenné, hogy Szerbia olcsóbb Urals nyersolajjal legyen ellátva, csatlakozva a Barátság olajvezetékhez” – írta a Twitteren Kovács Zoltán magyar kormányszóvivő a Reuters szerint. Hozzátette, hogy Szerbia kőolajellátása nagyrészt a Horvátországon átvezető vezetéken keresztül történik, „de ez a jövőben a szankciók miatt nem valószínű, hogy lehetséges lesz”.

Magyarország, amely nagymértékben függ az orosz olajtól és gáztól, az EU-ban az Oroszország elleni szankciók leghangosabb kritikusa volt, mondván, hogy az intézkedések felhajtották az energiaárakat. Ennek ellenére az Orbán Viktor vezette kabinet támogatta az újabb múlt heti szankciócsomagot.

A Druzsba, azaz a Barátság vezeték déli ága Ukrajnán keresztül Magyarországra, Szlovákiába és a Cseh Köztársaságba vezet, és évek óta a három ország finomítóinak elsődleges ellátási forrása. Szerbia egyetlen olajtársasága a NIS, amelyben az orosz Gazprom Neft és a Gazprom együttesen többségi részesedéssel rendelkezik.

A hónap elején Magyarország is közölte, hogy szükség esetén gázzal segítené Szerbiát. Magyarországnak körülbelül öt-hat havi fogyasztást fedező gáztartalékai vannak – mondta Orbán Viktor miniszterelnök.

Problémát Magyarország szempontjából az jelenthet, hogy a kőolajellátásra vonatkozó szankciók tiltják a továbbértékesítést. Emiatt elképzelhető, hogy az Európai Bizottság kifogást emel majd a magyar-szerb olajvezeték ellen.