Nincs realitása annak, hogy nem lesz negyedik hullám - jelentette ki egy hónapja Jakab Ferenc virológus, míg Oroszi Beatrix epidemiológus szerint ez a vírus képes adaptálódni a mindenkori védelmi intézkedéseinkhez, amelyek képesek kikerülni a vakcinákat, szerinte jöhetnek még új variánsok, amelyek előidézhetnek egy újabb fellángolást a járványban. Közben Zsiday Viktor befektetési szakember kifejezetten az indiai - a WHO hivatalos neve szerint Delta - variánsra mutatva tart egy újabb hullámtól. Állításaikat részben visszaigazolják az Egyesült Királyság legújabb jelentései: a lakosság tömeges átoltottsága mellett dominánssá vált az említett mutáció.

Ebből a szempontból is érdekes, hogy Merkely Béla, a SOTE rektora teljesen más állásponton van: a Kossuth Rádióban vasárnap arról beszélt, Magyarországon nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük, ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes emberek, családok, akik nem oltatták be magukat, nem fertőződhetnek meg. Szerinte azok között, akik nincsenek beoltva, továbbra is lehetnek súlyos lefolyású, akár halállal végződő megbetegedések is.

QP | Quality Placement

Azt mondta, arra számít, hogy tovább csökken a kórházban lévők száma, és mihamarabb egyszámjegyűre csökken a napi halálesetek száma, majd a járvány a nyár folyamán "teljes mértékben eltűnik".

Merkely Béla szólt arról is, hogy aki már átesett a koronavírus-megbetegedésen, annak - nemzetközi adatok szerint - elég egy védőoltás beadása is. Ahol volt bizonyított fertőzöttség, ott az első vakcina az úgynevezett "booster", azaz gyorsító hatású oltás - mondta, kiemelve: aki viszont nem esett át a betegségen, annak nagy szüksége van a második oltásra is, mert az fogja jelentős mértékben emelni a szervezetben az ellenanyag szintjét és növelni a sejtes immunitás aktivitását.

A szakember szavai szerint tehát aki átesett a betegségen, annak egy oltásra van szüksége, aki viszont nem, annak kettőre, és ha ezek megvannak, akkor az ember biztos lehet abban, hogy jelentős betegség nála már nem tud kifejlődni.

Arra a felvetésre, hogy vannak, akik szerint - mivel a második oltás után nincs a szervezetükben elég antitest - szükséges lenne egy harmadik oltás is, Merkely Béla elmondta: az ellenanyagszint pontosan nem mérhető. A kérdés most azért kapott relevanciát, mert nemzetközi adatok - valamint az oltottak által elvégzett magántesztek - alapján a Sinopharm-vakcinák kapók egy jelentős részénél nincs kimutatható antitestválasz. Erre reagálva Bahrein, az Egyesült Arab Emírségek, de Szerbia is döntött egy harmadik oltás beadásáról. Az ismétlőoltás a két közel-keleti országban lehet más is, így a kínai vakcina helyett Pfizer-oltást is kérhetnek az érintettek (erről részletesen itt írtunk).

Merkely közölte, sokféle ellenanyag keletkezik, a fertőzöttségi állapotoktól, oltásoktól függően "más és más típusú védettség alakul ki", ezeket pedig nem lehet "egy az egyben összehasonlítani". Az is számít, hogy az oltás vagy átfertőzöttség mikor történt. A szervezet úgy alakítja ki a védettségét, hogy közvetlenül a megfertőződés vagy oltás után átmenetileg folyamatosan nő az ellenanyagszint, majd - mivel nincs rá szükség, hogy nagy mennyiségű ellenanyagot képezzen - ez csökkenni fog. De ott vannak a memóriasejtek, amelyek "emlékeznek" arra, hogyan kell az ellenanyagot újratermelni, hogyan kell felépíteni a sejtes immunitást, ennek következtében egy második találkozásnál már "azonnal lépni tudnak", a reakció azonnal maximális lesz és nem alakul ki megbetegedés - magyarázta az orvos.

Merkely Béla szerint nem érdemes az ellenanyagszintet magánellátás keretében méretni, mert az "nem is alkalmas semmire".

Azért figyelik a mutációkat

A negyedik hullámmal kapcsolatban azt mondta, a gyógyszergyártók figyelik, a vírusmutánsok közül van-e olyan, amely "megkerüli" a rendelkezésre álló oltásokat.

Én most biztos vagyok benne, jelenleg a világban nincsen olyan mutáns, amely bármilyen módon veszélyeztetné az emberiséget azzal, hogy ki tudná kerülni a környezetünkben nagy mennyiségben használt oltóanyagokkal elért védettséget

- jelentette ki a Semmelweis Egyetem rektora, majd arról beszélt, hogy "ott, ahol ilyen magas az átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám".

Merkely Béla szólt arról is, hogy a járványt akkor tudjuk véglegesen magunk mögött hagyni, ha az átoltottság a világ többi országában is egyre magasabb lesz. A nagyszámú fertőződésnek az lehet a következménye, hogy vírusmutációk jönnek létre. Létrejöhet olyan mutáns, amely nagyon távol van Magyarországtól, és akkor a visszafertőződés lehetősége elméletileg fennáll.

A szakember egyúttal arra figyelmeztette az oltás nélkül külföldre utazni szándékozókat, hogy ott nagy a fertőzés veszélye.