Nyoma sincs még a közelgő válságnak a jegybank friss adataiban. A lakossági hitelállomány szépen bővül, a portfóliók nem romlanak, csak itt-ott bukkan fel egy-két baljós jel, ami arra utal, lehetnek még bajok az adósokkal. Sokan hallgattak például a Magyar Nemzeti Bankra (MNB), és döntöttek úgy, nem húzzák ki a végsőkig a törlesztési moratóriumot, ami az emelkedő kamatkörnyezetben egyre súlyosabb következményekkel jár. 

A moratóriumos hiteleket nagyrészt átstrukturált hitellé kellett átminősíteniük a bankoknak 9 hónap után, vagyis 2020 decemberében, ez az állomány akkor megugrott. Tavaly év végén 1441 milliárd forinton tetőzött a bruttó átstrukturált lakossági hitelállomány, amiből 1336 millárd forintnyi késedelem nélküli hitel volt - döntő részbe moratóriumos kölcsön. Ez az állomány fél év alatt csaknem 585 milliárd forinttal csökkent, vagyis a moratóriumos adósság több mint kétötödét törleszteni kezdték. A hitelportfóliók minősége sem romlott tovább. A 90 napon túl késedelmes tartozások aránya 1,42 százalékos maradt a teljes állományon belül, ami ugyan magasabb a tavaly év véginél, de az első negyedévhez képest csökkent.

A BISZ Zrt. Központi Hitelinformációs Rendszere (KHR) sem mond ennek ellent. A lakossági mulasztások száma az idén folyamatosan csökkent, 722 ezer adósnak volt fennálló mulasztása a nyilvántartás szerint, és július végén 260 ezer úgynevezett passzív listás volt még a rendszerben, aki az elmúlt egy évben rendezte a tartozását. A vállalati hiteleknél az idén stagnált a mulasztások száma.

A különböző hitelfajták közül a lakáshiteleknél a legkedvezőbb a helyzet. A piaci kamatozású lakáshiteleknél alig 0,52 százalékos a 90 napon túl késedelmes tartozás aránya, és a korábbi moratóriumosok mintegy fele folytatta a törlesztést az idén. A támogatott lakáshiteleknél még nagyobb arányban dönthettek az ismételt törlesztés mellett, a 90 napon túl késedelmes állomány azonban valamivel magasabb, meghaladja az 1,5 százalékot. A szabad felhasználású jelzáloghiteleknél már kisebb arányban térhettek át a törlesztésre az adósok, a személyi hiteleknél is többen maradhattak moratóriumban, és ez utóbbi kategóriában más aggasztó jelek is látszanak a bankok portfólióiban. 

Lesznek bajok

A személyi hiteleknél a 90 napon túl késedelmes portfólió aránya ugyanis már 3,71 százalékos, ami több mint négyéves rekord. Ez a ráta pedig még ennél is magasabb lenne feltehetően, ha a moratórium már nem volna érvényben. Az is aggasztó, ami a bedőlt hitelekkel történik. A bankok a jelek szerint sokszor hiába ajánlanak az adósoknak valamiféle könnyítést, strukturálják át a hitelüket, az nem hoz megoldást. A 90 napon túl késedelmes állomány több mint fele ugyanis ilyen átstrukturált hitel. Ezek a szerződések hamarosan követeléskezelőkhöz kerülhetnek. 

A lakáshiteteleknél is vélhetően csak az állította meg a portfóliók romlását, hogy a változó kamatozású hitelek - mintegy 330 ezer szerződés - törlesztőrészlete a kamatstop rendeletnek köszönhetően nem emelkedett. Mostanra ezeknek a hiteleknek a kamata - a többségük a három hónapos buborhoz kötött kamatozású - csaknem 10 százalékponttal lenne magasabb, mint kamatstop nélkül, vagyis az átlagos, 9 millió forint körüli tőketartozással rendelkező adósok havi törlesztője mintegy 75 ezer forinttal volna magasabb. Ez nagyon sok adósnál már a részletek megduplázódását jelentené. 

A kamatstop egyelőre marad, sőt úgy tűnik, a bankok tiltakozása ellenére a kormány jövőre is folytatná legalább az év közepéig. Ez némi védelmet jelent a hitelportfóliók további romlása ellen, de nagyon sokba kerül a bankoknak. A változó kamatozású adósokat többször is figyelmeztették, hogy fixesítsék a hiteleiket, de csak néhány százalékuk (kevesebb, mint a tizedük) fogadta meg a tanácsot, a többség maradt a kockázatos, ám akkor még kedvezőbbnek látszó konstrukcióban. A kamatok emelkedésével a támogatásuk egyre többe kerül a bankoknak, egy átlagos lakáshiteles a jövő év közepéig egymillió forintnál is nagyobb kamatkedvezményben részesülhet. Ennek pedig nagyon rossz az üzenete azok számára, akik előrelátó módon kiszámítható, de drágább hitelt választottak. 

Csányi Sándor a kamatstopról

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor a kamatstop ellen is felszólalt a szegedi Közgazdász-vándorgyűlésen. A bankár szerint a legutóbb bejelentett meghosszabbítás a bankok számára mintegy 85 milliárd forint extra terhet jelent, a szektor teherviselő képessége pedig véges.
A bankár hangsúlyozta: ezzel nem neveljük a magyar lakosságot, amely a változó kamatozású hiteleket nem váltotta át fix kamatozásúvá. A lépés arra ösztönzi az embereket, hogy a változó kamatozású hiteleket válasszák, hiszen úgyis megsegíti őket az állam. 

Az autóhiteleknél tisztább a kép, az is igaz, hogy egyre kevesebben vásárolnak gépjárművet bankhitelből, az állomány folyamatosan csökken. Aki így dönt, egyre rendesebben törleszt, történelmi mélyponton áll a 90 napon túl késedelmes kölcsönök aránya, 5,21 százalékon. Az átstrukturált állomány is egyre kisebb, bár van egy réteg, aki már legalább egy éve nem fizeti a gépkocsi részleteit. 

A bankrendszer páriái

Ahol a legkomolyabb problémák lehetnek, azok a folyószámlahitelesek, akik nem jönnek ki a havi jövedelmükből, és hónapról hónapra mínuszba kerülnek. Vannak köztük, akik más hitelt is törlesztenek, emiatt ürül ki a számlájuk. Összesen 341 milliárd forint volt a félév végén a bruttó folyószámlahitel-állomány, amely március végén átmenetileg 315 milliárdra csökkent az szja-kedvezménynek és a 13. havi nyugdíjutalásnak köszönhetően, de június végén már ismét ott tartott, ahol az év elején. 

A teljesítő átstrukturált hitelek itt is vélhetően moratóriumos tartozások, ezek volumene csak 39 százalékkal csökkent az elmúlt félévben még annak ellenére is, hogy az idén februárban sok családhoz érkezett szja-visszatérítés vagy 13. havi nyugdíj, amelyből lehetett volna törleszteni a tartozást. Valamelyest enyhített az állami támogatás a folyószámlahitelesek terhein, az egy éven túl késedelmes hitelek mennyisége a második negyedévben a felére csökkent, a pénzt azonban a nehéz helyzetben lévő családok gyorsan felélhették, mert a 90-365 nap közötti késedelemben lévő állomány majdnem a kétszeresére nőtt. 

Még csúnyábban festenek a nem fizető kártyahitelesek tartozásai. Az elmúlt egy évben megugrott a nem teljesítő hitelkártya-tartozások aránya, tavaly félévkor még 2 százalék alatt volt, most már 4,44 százalékos. Az átstrukturálás, a könnyítések ennél a hitelnél sem vezetnek sok esetben eredményre, az ilyen hitelek fele újra bedől. A moratórium néhány adóst ugyan kihúzott a csávából, de úgy tűnik a hitelkártyás moratóriumosok azok, akik a legkisebb arányban váltak újra törlesztővé, a teljesítő átstrukturál állomány alapján legfeljebb a negyedük döntött úgy az elmúlt fél évben, hogy fizetni kezd. A moratórium év végi lejárta után vélhetően mind a folyószámla-, mind a kártyahiteleknél lehetnek majd gondok. 

Az áru- és egyéb hitelek címen nyilvántartott kölcsönök döntő része ma már babaváró támogatás. Ennél a hiteltípusnál is növekedésnek indult a 90 napon túl késedelmes állomány. Az arány még nagyon alacsony, 0,3 százalékos, de így is csúcson van a babaváró hitel 2019 júliusi bevezetése óta. A 90 napon túl késedelmes állomány az év eleje óta csaknem a 2,5-szeresére nőtt, érezhetően megugrott azóta, hogy a gyerekkel nem rendelkező adósokat tavaly ősszel kitessékelték a moratóriumból.