Az orosz védelmi minisztérium kedd délelőtt jelentette be, hogy csapatokat vonnak vissza Ukrajna keleti határvidékéről. Az eddig nagyjából 130 ezer közelben állomásozó katonából, nem árulták el hányan utaznak vissza eredeti támaszpontjukra, de jelenleg is folyó hadgyakorlataik a tervek szerint folytatódnak. (Az orosz hadsereg felsorakoztatása november óta tart, a bejelentés előtt a hírek még arról szóltak, hogy a támadás akár szerdán megindulat - a szerk.)

A bejelentésben felfedezhető némi kettősség: míg a védelmi minisztérium azt állítja, hogy minden a tervek szerint halad, a katonák azért térnek haza, mert végéhez ért a gyakorlatozás, addig az orosz külügyminisztérium szóvivője szerint "történelmi nap a mai" hiszen a nyugati propagandagépezet teljességgel csődöt mondott.

Megfontolt bizakodás

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár sajtótájékoztatóján elmondta, egyelőre nem észleltek mozgást az orosz haderőtől. Szerinte óvatos optimizmusra ad okot, hogy az orosz fél kész folytatni a tárgyalásokat, de a NATO mindvégig ki fog állni Ukrajna csatlakozáshoz való szuverén joga mellett.

"Minden nemzetnek joga van, hogy saját maga döntsön sorsáról, és soha nem lesznek első- és másodosztályú NATO tagok" - mondta Stoltenberg.

Stoltenberg beszélt a NATO keleti határán állomásozó csapatok megerősítéséről, a franciák felajánlásáról -miszerint ők is létesítenének egyet Romániában - a közeljövőben tartandó egyeztetéseikről, illetve arról is, hogy a szövetség nukleáris rakétái biztos helyen, folyamatos felügyelet alatt vannak.

A NATO nagyjából három hete küldte el Oroszország követeléseire adott válaszát, párhuzamosan és koordinációban az Egyesült Államokkal. Azt mindkét fél előre leszögezte, hogy Ukrajna szuverenitásából nem fognak engedni, amit a Kreml úgy értékelt, hogy a nyugati felek teljes mértékben figyelmen kívül hagyták elvárásaikat. Újságírói kérdésre Stoltenberg elmondta, egyelőre nem kaptak választ Oroszországtól, de továbbra is készen állnak a tárgyalásra.

Stoltenberg a konfliktus újraéleződése óta többször igyekezett beszélgetésre hívni Vlagyimir Putyin orosz elnököt, de az orosz fél eleinte csak Joe Biden amerikai elnökre volt kíváncsi, szépen lassan azonban elkezdte Európa vezető hatalmaival is a tárgyalást. Emmanuel Macron francia elnök múlthét hétfőn, Olaf Scholz német kancellár kedden délután ült le vele, hogy meggyőzze hadserege teljes visszavonásáról.

A NATO főtitkár elmondta azt is, hogy amíg nem látják a konkrét mozgást, addig nehéz megmondani mennyire bíztató a állítólagos orosz visszavonulás. Az oroszok már korábban is mozgattak át csapatokat, illetve az is előfordult már, hogy felszereléseiket, tankjaikat minimális személyzettel hátrahagyták. Ha most is ez történik, akkor technikailag nem sokat jelent Oroszország gesztusa, hiszen a harcigépek működtetéséhez szükséget katonákat jóval gyorsabban oda tudják küldeni a telepített bázisokra.