Miután Emmanuel Macron francia elnök múlthét elején Vlagyimir Putyin orosz, majd Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt látogatta, azután most Olaf Scholz német kancellár is személyesen beszél velük. Fordított sorrendbe, Scholz hétfőn Kijevbe, majd kedden Moszkvába látogat, hogy a november óta újraéleződő ukrán konfliktus lecsillapításáról tárgyaljon.

A 130 ezer határon állomásozó orosz katona egyelőre nem tágít, folyamatosan zajlanak a hadgyakorlatok szárazföldön és a Fekete-tengeren egyaránt, most már három oldalról közrefogva Ukrjanát. Joe Biden amerikai elnök és kormányhivatala is pénteken kérte nyomatékosan az USA polgárait, hogy hagyják el a kelet-európai országot. A figyelmeztetés hírére a rengeteg nyugati és néhány közel-keleti ország is hasonló javaslatokat tett.

Vasárnap Biden egyik nemzetvédelmi tanácsosa, Jake Sullivan sajtótájékoztatóban erősítette meg, hogy az oroszok bármikor képesek lennének támadásba lendülni. "Ha Oroszország megkezdi Ukrajna katonai megszállását, valószínűleg egy nagyméretű rakéta és bombatámadással kezdődne, ezután egy hatalmas szárazföldi roham indulna meg, keresztül az országhatáron" mondta a CNN adásán, hozzátéve, hogy számottevő civil áldozat is lenne a felek kereszttüzében.

Scholz azután találkozik az ukrán államfővel, hogy ez egyes értesülések szerint a múlt héten lemondott egy találkozót a német külügyérrel Annalena Baerbockkal. Mindez állítólag azért történt, mert Scholzhoz hasonlóan már külügyminisztere sem veszi szájára a sokat kritizált, német-orosz közös gazdasági érdekében létrejövő Északi Áramlat 2-es földgázvezetéket, és továbbra sem támogatják fegyverekkel Ukrajnát sem közvetlenül, sem közvetetten.

Ha ..., akkor ...

A német kancellár feltehetően azt igyekszik majd hangsúlyozni , hogy az ukránok tőlük kapták ez idáig a legtöbb anyagi támogatást: 2014 óta mintegy 1,83 milliárd eurót (több mint 653 milliárd forint). Ezzel minden bizonnyal tisztában van Zelenszkij, ahogy azzal is, hogy történelmi hátterükre és felelősségük miatt nem szállítanak fegyvereket konfliktuszónákba. Ez utóbbiban azonban már tettek kivételt a németek, és az ukrán államfő feltehetően hiányolja a gesztust, ami szerinte megilleti az országát is.

Olaf Scholz útja előtt úgy fogalmazott, amennyiben Putyin megkezdi a támadást, "azonnali" válaszcsapás lesz, előkészített, egységes szankciókkal. Az alig két hónapja megválasztott Scholzra kedden vár majd az igazi megmérettetés. Putyinból az eddig jóval határozottabb arcot mutató Macron sem tudott semmi kézzelfoghatót kihúzni, elmondta ugyan hogy kapott ígéreteket, de ezt a Kreml nyilvánosan cáfolta. A megoldással kecsegtető második minszki jegyzőkönyv egyértelműsítése egyelőre nem hozott eredményt.

Ha igazak az orosz hadsereg készenlétéről szóló hírek, akkor elképzelhető, hogy Scholz lesz az utolsó európai vezető aki Putyinnal tárgyalhat egy lehetséges háború kirobbanása előtt. Németország Kína után a második legnagyobb kereskedelmi partnere az Oroszországnak, így Scholz közvetlen szavainak lehet némi súlya a tárgyaláson. A Politico arról is beszámolt, hogy kettejük közt szó lesz a kölcsönös tv csatorna tiltásról is. Az oroszok múlt hónaptól nem sugározzák a Deutche Welle német köztévét, mivel Németországban az orosz narratívát rendszeresen kiszolgáló RT-nek nem lett meg az engedélye.