A feljelentés lényege szerint egy – mobiltelefonok feltörésére és lehallgatására alkalmas – kémprogram használatával jogellenesen figyelhettek meg számos magyar újságírót és ellenzéki közéleti személyt - írta a  Központi Nyomozó Ügyészség.

A leplezett eszközök – így többek között információs rendszer titkos megfigyelése, lehallgatás – alkalmazását a magyar törvények szigorú feltételekhez kötik, az azt alkalmazó szervezettől elkülönülő bírói vagy külső engedély szükséges az alkalmazásukhoz.

Ezen eszközök alkalmazása a feltételek fennállása esetén nemcsak bűnüldözési célból, hanem a rendőrségről szóló törvényben meghatározott rendészeti vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényben írt nemzetbiztonsági célokból is engedélyezhető. E célokat az arra feljogosított szervek határozhatják meg.

A törvényi követelményeket nézték

A nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény az 1996. március 27-i hatályba lépése óta engedélyez titkos információgyűjtést nemzetbiztonsági célokból, az ennek során alkalmazott eszközök azonban a kor technikai követelményeinek megfelelően változtak.

Erre figyelemmel a regionális nyomozó ügyészség nyomozása során nem azt vizsgálta, hogy milyen szoftvert alkalmaztak a hatóságok, hanem azt, hogy a leplezett eszközök vagy titkos információgyűjtés során alkalmazott eszközök felhasználásának törvényi követelményei fennálltak-e.

A minősített iratokra is kiterjedő, széleskörű nyomozás azt állapította meg, hogy jogosulatlan titkos információgyűjtés vagy leplezett eszköz jogosulatlan alkalmazása nem történt. (Valójában Magyarországon jogszabály szerint bárkit, bármikor megfigyelhetnek, ha azt az igazságügyi miniszter - vagy korábban helyette az államtitkára - vagy bíró engedélyezi - szerk.)

TASZ: laza a szabályozás, bárkit lehallgathatnak

A Térsaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő civil szervezet hosszú ideje figyelmeztet arra, hogy a titkosszolgálatok lényegében korlátlan megfigyelési jogosítványokkal rendelkeznek Magyarországon: független szerv helyett politikailag elkötelezett miniszter ad engedélyt az információgyűjtésre, illetve dönt arról, hogy a megfigyelés jogszerű-e. A TASZ több megfigyelt személyt képviselve kezdeményezett jogi eljárásokat magyar és nemzetközi szerveknél a szerinte alapjogsértő titkosszolgálati szabályozás miatt.

Nem került hátrányba, aki után Pegazussal kutakodtak

A sajtóban megnevezett személyek személyiségi jogainak védelme érdekében szükséges megjegyezni, hogy nem feltétlenül gyanúsítható bűncselekménnyel az, akivel szemben a hatóságok rendészeti vagy nemzetbiztonsági célból alkalmaztak titkos információgyűjtést - írta a főügyészség.

A feljelentésben megjelölt esetekben vizsgálta a főügyészség, hogy okozott-e hátrányt az eljárás a megfigyelt személyeknek. Ilyen hátrány okozás a nyomozás adatai szerint nem történt.

Már Európát is zavarják a megfigyelő-szoftverek

Az Európai Parlament 2022. március elején 38 tagú különbizottságot hozott létre a megfigyelő-szoftverek használatára vonatkozó uniós jogszabályok megsértésének több tagállamban történő kivizsgálására.

Johannes Hahn, a költségvetésért és adminisztrációért felelős európai biztos korábbi kijelentése szerint az Európai Bizottság ebben az ügyben is elvárja a tagállamoktól azt, hogy az EU rendelkezéseinek, például adatvédelmi jogszabályainak megfelelően járjanak el. A biztos azt is bejelentette, új rendelkezéseket adnának az online magánszférát védő e-privacy-szabályozáshoz, hogy tovább erősítsék az e-privacy-direktíva hatáskörét.

Friss hírek szerint a Pegasust fejlesztő izraeli tulajdonú NSO Groupot felvásárolhatja az L3Harris nevű amerikai cég, mely védelmi elektronikai és kommunikációs berendezésekre specializálódott. Az NSO Group tevékenysége akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor kiderült, hogy szoftverével aktivistákat, ellenzéki politikusokat vagy éppen újságírókat is megfigyeltek. Minden jel arra mutat, hogy a magyar kormány is megvásárolta a kiberfegyvert, azonban hivatalos beismerés sosem született az ügyben - írta a Népszava.