A lakosság 22 százaléka számít arra, hogy az idén februárban személyi jövedelemadót (szja) kap vissza az államtól a gyerekek nevelése után.

A Pulzus Kutató – a Napi.hu megbízásából készült – felmérése szerint valamivel nagyobb arányban számítanak a visszatérítésre a nők, mint a férfiak, ami némileg meglepetés, hiszen a legtöbb családban a férfiak számítanak az egyes számú keresőnek.

Kapcsolódó

Emellett sok nőt azért nem érinthet a visszatérítés, mivel az a gyes (gyermekgondozási segély) után például nem jár, a gyes ugyanis adómentes jövedelemnek minősül. A gyed (gyermekgondozási díj) azonban például része az összevont adóalapnak, az után igényelhető vissza szja.

Az is lehet persze ennek az oka, hogy ha a férfiak kapták meg év közben a gyerekek után a családi adókedvezményt, akkor alacsonyabb jövedelem mellett lehetséges, hogy nem maradt már visszaigényelhető adójuk. A feleség viszont, aki nem kapott ilyen kedvezményt év közben, még tud élni a lehetőséggel. 

A nyugdíjasok, alacsony végzettségűek kimaradnak

Az már kevésbé meglepetés, hogy a korosztályos bontás szerint az adó-visszatérítés a 60 fölöttieket alig érinti. A családi pótlékra jogosult gyerekeket nevelő szülők jellemzően fiatalabbak. A 18-39 és a 40-59 éves korosztályban is 31 százalék volt azok aránya, akik számítanak februárban a visszatérítésre, a 60 fölötti népességben mindössze 3 százalék jogosult erre a juttatásra. 

 

Az iskolázottság alapján készült felmérés eredménye sem meglepő. Ez azt mutatja, hogy minél magasabb az iskolai végzettsége valakinek, annál nagyobb arányban kaphat visszatérítést. Ennek egyik oka az, hogy a fiatalabb válaszadók iskolai végzettsége jellemzően magasabb, mint az idősebbeké, és gyerekeket ők nevelnek. A másik ok pedig az lehet, hogy minél magasabb valakinek az iskolai végzettsége, jellemzően annál nagyobb a jövedelme is, így ha év közben már igénybe is vette a gyerekek után járó adókedvezményt, akkor nagyobb az esélye arra, hogy az év végére is maradt még visszatéríthető adója. 

A települések szerinti bontás már nem hozott ilyen éles különbségeket. A legnagyobb arányban a kisvárosok lakói számítanak visszatérítésre, a legkevésbé pedig a budapestieket érinti ez az intézkedés, de alapvetően hasonlóak az arányok mindenhol az országban. 

A többség befekteti a pénzt

Az adó-visszatérítést várók legjelentősebb hányada nem tervezi elkölteni a pénzt: 41 százalék nyilatkozott úgy, hogy befekteti vagy megtakarítja. Vélhetően a nagyobb jövedelmű családok azok, amelyeknél magasabb összeg landol majd februárban, akkora, amit érdemes már félretenni. 21 százalék válaszolta azt a kutató cég kérdésére, hogy az adó-visszatérítésből hitelt törleszt majd. Ez viszonylag magas arány, de a döntés érthető, hiszen a hitelek kamata emelkedik, emellett azok a családok, amelyek 2020 márciusától éltek a moratórium lehetőségével, most azzal szembesülhetnek, hogy a hiteleik futamideje több évvel meghosszabbodott. Egy előtörlesztés - amely ráadásul kedvezményes lehet - után viszont csökkenhet a futamidő úgy, hogy a részletek sem emelkednek. 

A visszatérített összeget csak a válaszadók 9 százaléka tervezi felélni, elkölteni valamilyen boltban vagy webáruházban. Van ezen kívül 29 százalék, aki még nem döntött az adóalanyonként maximálisan 809 ezer forintos visszajáró pénz sorsáról. 

Jelentős különbség látszik a tekintetben, hogy a nők vagy a férfiak kapják-e az adó-visszatérítést. A nőknél lényegesen magasabb azok aránya, akik elköltik a pénzt vagy hitelt törlesztenek belőle, míg a férfiak csaknem fele befektetné a visszatérítést.

A magyarázata ennek is az lehet, hogy a szerényebb jövedelmű családoknál a jobban kereső férfiak adóalapja már év közben elfogyhatott a családi adókedvezmény miatt, ezért csak a nők tudják visszaigényelni a családban az szja-t. A kisebb visszatérített összeget pedig fogyasztásra, hiteltörlesztésre költik majd. A magasabb jövedelmű családokban viszont, ahol a családi adókedvezmény után is jár még szja-visszatérítés a családfőnek, ez az extra bevétel már nem kenyérre kell, sem hitelt nem kell belőle fizetni, hanem megtakarítható. 

A korosztályos bontás is nagyon különböző eredményt hozott a felhasználás céljával kapcsolatban. A 39 év alatti korosztály nyilatkozta azt a legnagyobb arányban, hogy félreteszi, megtakarítja az így kapott pénzt. A 40-59 évesek már nagyobb arányban költenének belőle a boltokban vagy törlesztenék belőle a kölcsöneiket. A 60 fölöttiek viszont egyértelműen a hitelek visszafizetésére fordítanák a visszatérített szja-t. Elképzelhető, hogy az idősek nem akarnak már sokáig az adósságaikban ülni, vagy nem szeretnék, ha a gyerekeik a hiteleiket örökölnék. 

Az iskolázottság számít a felhasználásban, a lakhely nem 

A magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők vélhetően magasabb jövedelmi státuszával magyarázható, hogy az iskolázottság szerinti bontás is komoly eltéréseket hozott a visszatérített adó felhasználásával kapcsolatban. A felsőfokú végzettségűek több mint fele befekteti majd a pénzt, és a középfokú végzettségűek csaknem fele is ezt tervezi. Az alapfokú iskolába jártak viszont hitelt fizetnek belőle vagy elköltik az egészet, miközben elég sokan még nem tudják pontosan, mi lesz a pénz sorsa.

 

A települések szerinti bontásban ilyen éles ellentétek nem voltak. A városlakók tűnnek a legtudatosabbnak a pénzügyek terén, közöttük a legmagasabb azok aránya, akik megtakarítják az szja-t. A községek lakói az átlagosnál nagyobb arányban tervezik fogyasztásra és hiteltörlesztésre fordítani a visszakapott pénzt, a megyeszékhelyen lakói pedig valahol középtájt helyezkednek el ezen a skálán.  


Ezt kell tudni a kutatásról

A Pulzus Kutató felmérése 1000 fő megkérdezésével történt, a válaszok reprezentálják a magyar felnőtt lakosság véleményét. Ez azt jelenti, hogy az adatok nem, kor, iskolai végzettség és településtípus szerint a magyar alapsokasági adatoknak megfelelően tükrözik a felnőtt, 18 pluszos lakosság véleményét.