A közlemény szerint Kóbor György vezetése alatt az MVM egyedülálló eredményeket ért el, mind a hazai, mind a regionális piacokon - idézi az MTI. Az NKM Nemzeti Közművek felépítését és MVM Csoportba illesztését követően a vállalat teljeskörű energetikai szolgáltatóvá vált. Irányításával elkészült és életbe lépett a cégcsoport új üzleti stratégiája, árbevétele közel 60 százalékkal nőtt, az ellátott ügyfelek száma elérte a 8 milliót, a munkatársak száma pedig a 18 ezret. Nevéhez fűződik többek között az MVM Csoport finanszírozásának diverzifikálása, az E.ON Csoporttal kötött szerződés megvalósításának keretében az ÉMÁSZ megvásárlása, az Innogy Ceska Republika megvásárlása, valamint a nemzetközi hitelminősítések megszerzése és az MVM tőzsdeképességre való felkészítése.

Közreműködött az új, hosszú távú orosz gázszerződés létrehozásában, a horvátországi LNG terminál tulajdonba vételében. Szakmai munkájának köszönhetően az MVM ma Magyarország negyedik, Kelet-Közép-Európa tizenharmadik legnagyobb vállalata, és a régió megkerülhetetlen gazdasági szereplője.

Kóbor-mérleg

Az ismerői által alapvetően apolitikusnak tartott Kóbor György kétszer is elhagyta el az MVM-et, mire - harmadszorra visszatérve - 2018-ban az első számú vezető székébe ülhetett. Baji Csaba vezetése idején szakmai és személyes ellentétek miatt távozott a cégtől - és dolgozott egy ideig a MET-ben is -, majd a Bajit váltó Csiba Péter (és Zsuga János) vezette mvm-es menedzsmentbe pedig bár visszaült, hamar világossá vált, hogy nem nagyon illett bele. Valójában azért térhetett mágis vissza, amiért 2016-ban távoznia kellett: a kormány öt éve inkább Csiba Péterre bízta az állami energiaholding lábon tartását, sem mint hogy az éppen akkor a Lázár Jánossal vívott csörtéjéből megerősödve kikerülő kormánybiztos, Máger Andrea által képviselt villamosművek koncepcót (modern lakossági kiszolgáló közmű + termelő, ipari kereskedő, illetve hálózatüzemeltető) támogassa.

Csiba Péter bukása után Kóbor György az állami vagyont kezelő miniszterré kinevezett Máger Andrea megbízásából nekilátott e terv végrehajtásának. Kóbor György nevéhez köthető a korábban Horváth Péter (aki jelenleg, újból az Energiahivatal elnöke) által vezetett és kiüresített nemzeti energiaholding (ENKSZ, majd NKSZ) talpra állítása, majd az MVM-be olvasztása, az állami energiaholding regionális villamos energia hálózati szolgáltatóként való definiálása és felnövesztése, de a Mátrai Erőmű megvásárlása is (aminek egyébként az állami vállalat megérkezésekor éppen Horváth Péter volt a vezetője).

Leváltásáról már több mint egy éve szárnyra keltek különböző iparági pletykák, ám ezeket a helyzeteket egyik közeli ismerője szerint “eddig mindig sikerült kimozognia”, ráadásul "a tavalyi év is, az idei is őt igazolta". A most bejelentett vezetőváltás így sokak számára meglepetést okoz; nincs egy hete sem, hogy Kóbor Györgynek interjúja jelent meg az Indexen, amelyben  sok más mellett arról beszélt, hogy az MVM a tőzsdére menetelének előkészületeivel jól haladnak.

 

Czepek Gábor 2018. december 18-tól töltötte be a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatói posztját. A Győrben született, jogász végzettségű Czepek vezetése alatt megújult a nemzeti lottótótársaság szervezeti felépítése, elsősorban hatékonyabb és versenyképesebb értékesítés szervezési modellre áttérve. Az elmúlt közel három év alatt a társaság árbevétele folyamatosan növekedett, összességében közel 40 százalékkal, 2021 évvégére várhatóan minden eddiginél magasabb, bruttó 670 milliárd forint feletti árbevételt elérve.

Irányítása alatt a Szerencsejáték Zrt. sikeresen kezelte a pandémia negatív hatásait, bevezették a Hálózatvédelmi és Fejlesztési Akciótervet, amely a vállalat csaknem 2100 mikrovállalkozó lottózói partnerének és ezen keresztül 10 ezer munkavállalónak juttatott plusz forrást a járvány okozta nehézségek leküzdésére. Irányítása alatt az 1800 embert foglalkoztató társaság elnyerte a Legjobb Munkahely illetve a Fogyatékosságbarát munkahely díjat.

Czepek Gábor egyben a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő igazgatóságának elnökeként irányította az igazgatóság munkáját annak érdekében, hogy a fenntartható állami vagyongazdálkodás keretei kialakításra kerüljenek és olyan eljárások létrehozását felügyelte, amely az állami vagyon fokozatos gyarapítását biztosítja - olvasható a közleményben.