Még 2011-ben jelent meg Berettyóújfalun kínai befektetőkkel a háta mögött az Orient Solar Kft., azt ígérve, hogy napelemgyárat épít a településen, ezzel együtt több száz munkahelyet teremt. Egy évvel később már Komlón várták hiába ugyanezt a 13 millió eurósnak ígért beruházást. Mindeközben az állam adócsökkentésről és támogatásról is kész lett volna tárgyalni. A cég azóta eltűnt, kapavágásra pedig egyik városban sem került sor.

A csornai napelemgyár ennél messzebb jutott: elkészült a gyártóüzem, az állam pedig kétmilliárd forint értékű uniós támogatást intézett a számukra, az Eximbank pedig kész volt 7 milliárd forintnyi hitelkeretet biztosítani a projekthez. A 15 milliárd forintosnak mondott beruházás alapkövét maga Áder János köztársasági elnök tette le 2014-ben, lévén szülővárosa a Győr-Moson-Sopron megyei település. A terv az volt, hogy 2015-ben már gyártanak és exportálnak.

QP | Quality Placement

Jelenleg viszont üres a létesítmény és uniós szabálytalansági eljárás van folyamatban a beruházó EcoSolifer Modulgyártó Kft. ellen - mint az a Nemzetgazdasági Minisztérium egy május eleji, írásbeli kérdésre adott válaszából kiderül.

Az állam tehát nem gyanakodott, pedig rossz ómen lehetett volna, hogy a projektben egy ismerős arc is feltűnt: Maczinkó István fejlesztési igazgatóként. A vállalkozónak nem ez volt az első besült napelemes beruházása, ugyanis ő vezette a Heliogrid becsődölt rétsági és az EnergoSolar budapesti üzemét. A Csornán befektető cég tulajdonosa jelenleg egy svájci cég, ugyanúgy, ahogy volt ez az EnergoSolar - abban a svájci cégjegyzék szerint Maczinkó igazgatósági tagként is feltűnt - és a Heliogrid esetében is. Utóbbinál az offshore-szál Malajziában ért véget.

A Kulcsár-ügy gyanúsítottjával közösen

Az EcoSolifert két cég alapította: az egyik a már ismertetett svájci vállalkozás, a másik pedig a Kerék Csaba nevével fémjelzett, tőzsdén jegyzett Kartonpack Dobozipari Nyrt. A Kulcsár-ügy másodrendű vádlottjaként is ismert Kerék azzal a reménnyel szállt be az üzletbe 2010-ben, hogy a Kartonpack büntetőper miatt zárolt vagyonát felszabadítják, a tulajdonrészét is ebből állta volna. Végül zár alatt maradt a vagyon. Haidegger így fordult az Eximbankhoz hitelért, amellyel kiszorították az üzletből Kerék érdekeltségét - írta meg tavaly a HVG.

Államtitkári kísérlet is volt

A budapesti gyár viszont annyiban kilóg a sorból, hogy bár csődbe ment, üzemét egy kínai hátterű vállalat átvette, a GreenSolar Kft. pedig a Céginfo.hu adatai szerint 20 alkalmazottal jelenleg is működik, árbevétele meghaladja a fél milliárd forintot. A vállalkozás azért is érdekes, mert ebben rövid ideig Maczinkó üzlettársa volt Horváth Attila Imre, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium korábbi megújuló energiaügyekért felelős államtitkára is.

A politikusnak nemcsak innen volt tapasztalata a szolárrendszerekről: 2007-től tulajdonosa volt a BudaSolar Technológiai Kft.-nek is, mely egy 2010-es hír szerint vékonyréteg-napelemek gyártósorait állította elő, és vételi ajánlatot tett rá az amerikai Solar Thin Films Inc. is. Az üzlet végül elmaradt, a vállalkozás egy ciprusi offshore társasághoz került, amely Horváth Attila Imre tulajdonában volt. Az ő kinevezése után sem volt világos - a Népszabadság és a VS.hu cikkei szerint -, hogy megszabadult-e a külföldi vállalkozástól amikor elvállalta az államtitkári pozíciót.

Más társaságok is elbuktak

Azonban nemcsak az újra és újra próbálkozók csődöltek be a napelemgyártással. A szolnoki Agulhas-Solar Kft.-nek ugyan évekig az 1 milliárd forintot is meghaladó árbevétele volt, a mérleg szerinti eredménye az indulástól kezdve folyamatosan negatív volt - derül ki a Céginfo.hu adataiból.

A vállalkozást végül 2015-ben elkezdték felszámolni. Éppen az állami tulajdonú Magyar Export-Import Bank Zrt. (Eximbank) kérésére, mivel több mint hárommillió eurós (mintegy 930 millió forintos) eredménytelen követelése volt a céggel szemben.

Az állam az egyik mumus

Dacára, hogy az állam rendre pofára esik, amikor napelemgyárakat támogat, a hazai környezetben a szerepvállalása megkerülhetetlen. Az olcsó kínai termékek nemcsak itthon, de Németországban is megtizedelték a piacot. "A legjobb 10 gyártóból 8 kínai, a korábban piacvezető Németországban sem gyártanak napelemet, mindössze nyolc gyár maradt fenn, a többi befejezte a modulgyártást vagy csődbe ment. Hazánkban a napelemgyártás állami támogatás nélkül szinte lehetetlen" - mondta el tavaly az NRGreportnak adott interjújában Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség alapító elnöke.

Bár a kormány a gyártókat kész pénzzel támogatni, a jogszabályi környezet a szolárrendszerek ellen dolgozik. Szokatlanul magas például a 2015 januárjában bevezetett, kilogrammonkénti 114 forintos környezetvédelmi termékdíj, amely miatt a kisebb modulgyártók is elhagyják Magyarországot. De a napelemet hasznosító háztartásoknak elosztói teljesítménydíjat kell fizetniük 4 kilowatt teljesítmény felett, ami tovább rontja a termékek amúgy sem gyors megtérülési idejét.