A Magyar Közlönyben megjelent rendelet felsorolja azt a három bankot, amely felett közvetlen, egyedüli irányítást szerezhet a Magyar Bankholding Zrt. Ezek a bankok a következők: a BUDAPEST Hitel- és Fejlesztési Bank Zrt., az MKB Bank Nyrt. és az MTB Magyar Takarékszövetkezeti Bank Zrt.

A rendelet a versenytörvényre hivatkozik. Ebben fő szabályként be kell jelenteni a vállalkozások összefonódását a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH), ha az abban szereplő vállalkozásoknak az előző üzleti évben elért nettó árbevétele - együttesen - a tizenötmilliárd forintot meghaladja. Szintén a versenytörvény mondja ki, hogy a kormány a vállalkozások összefonódását közérdekből - így különösen a munkahelyek megőrzése, az ellátás biztonsága érdekében - nemzetstratégiai jelentőségűnek minősítheti. Az ilyen összefonódáshoz nem kell a GVH engedélyét kérni.

QP | Quality Placement

A Budapest Bank 225 milliárd forintos áron kerül be a Bankholdingba, amivel előrébb jár az állam, mint amikor megvásárolta. A pénzintézet 2015-ben került állami tulajdonba, ekkor vásárolták meg a General Electric Capitaltől a Budapest Bank Zrt. részvényeinek 100 százalékát 700 millió dollárért. Ez kicsivel kevesebb, mint 196 milliárd forint volt. A BB, az MKB és a Takarékbank jelenleg a közepes méretű nagybankok közé tartoznak. A létrejövő új bankcsoport a második legnagyobb bank lesz Magyarországon az OTP mögött: összesen 6800 milliárd forint mérlegfőösszeggel, 3600 milliárd forint ügyfélhitellel és 4500 milliárd forintos betétállománnyal, 900 fiókkal, több mint 1,9 millió lakossági és mintegy 30 ezer kkv-ügyféllel.

Legutóbb idén júliusban - közérdekből - nemzetstratégiai jelentőségű összefonódásnak minősítette a kormány a debreceni Alföldi Nyomda állami megvásárlását. Az Égáz-Dégáz Földgázelosztó Zrt. 100 százalékos részvénycsomagjának, az NKM Nemzeti Közművek Zrt. általi megvásárlását pedig 2017 novemberében minősítette nemzetstratégiai jelentőségűvé a kormány.