A MEKH engedélyt adott a Gönyű-Bős-Nagygyőröd és a Sajóivánka-Rimaszombat között megépült, egyenként 400 kilovoltos (kV) határkeresztező távvezetékek kereskedelmi üzemének elindítására. Magyarország leghosszabb határszakaszán és a legforgalmasabb, észak-déli villamosenergia-áramlási irányban bővített határkeresztező kapacitás a sikeres próbaüzem lezárulta után így április 5-től bekapcsolódhatnak a kereskedelmi üzembe is. Az erről szóló energiahivatalos sajtóközleményben az olvasható, hogy az elnök, Horváth Péter szerint e fejlesztéseknek köszönhetően javul a magyarországi villamosenergia-rendszer ellátásbiztonsága, és nő a villamosenergia-kereskedelem szempontjából legnagyobb mértékben leterhelt határmezsgyék kapacitása.

Az új magyar-szlovák vezetékek fontos szerepük van a két ország rendszerének rugalmasságán túl az európai integrált villamosenergia-piac kialakításában, sőt, elősegítik a megújuló energiaforrásból termelt villamos energia észak-déli irányú áramlását is a régióban. A szlovák-magyar távvezeték építése azért is fontos, mert a 30 százalékot meghaladó arányú magyar áramimport zöme északról, Szlovákia felől érkezik, így az új határkeresztező kapacitások felszámolhatják az esetleges szűk keresztmetszeteket, így pedig az áram időszakos drágulását is.

QP | Quality Placement

A MEH közleménye felidézi, hogy 4 éve, 2017 januárjában részben ilyen, szűkös határkeresztező kapacitások eredményezték, hogy időlegesen a magyar árampiacon megugrottak az árak, és olykor meghaladták a nyugat-európai áramárakat is. Az új távvezetékek ennek kockázatát csökkentik. Ugyanakkor az eddigi lehetséges kapacitások megduplázódása mást is jelent. Mint az alábbi diagramon látható, a magyar áramimport eddig jellemzően 1500-1750 MW közötti szinten "teljesített".

A magyar áramimport mennyisége 2021 március 1-től (forrás: Mavir)
A magyar áramimport mennyisége 2021 március 1-től (forrás: Mavir)

Mint a fenti képről leolvasható, ennek a túlnyomó része (április 5-én késő délelőtt több mint 1500 MW)  Szlovákiából lép be az országba. Ha ebből az irányból kétszer annyi "útpálya" lehetősége biztosított mostantól, akkor az is a teljes képhez tartozik, hogy az áramkereskedők a több és szélesebb utakon a szállítási költségeiket és időzítéseiket is jobban tudják kalibrálni, optimalizálni. Ami egyrészt eredményesebb működést, másrészt több üzletet is jelenthet. A megnövekedett számú és kapacitású távvezeték-rendszer jó arányú kihasználtsága pedig nagyobb mennyiségű villamos-energia áramlást jelent, ami zömmel több magyar importot is feltételez.

A hálózati rendszerirányító az eseményről kiadott kölzeményében arra hívta fel a figyelmet, hogy a most munkába álló összekapcsolt vezetékek létesítése szerepelt az unniós, közösségi érdekű projekteket  (EU PCI) tartalmazó listáján, s így a beruházásokat részben közösségi forrásból fizették. A Gönyű és az országhatár közötti, 1750 méteres vezetékszakasz 4,2, a Sajóivánka és az országhatár közötti, 23,2 kilométeres szakasz 8,8 milliárd forintba került, mindkét esetben szükség volt az adott alállomások fejlesztésére is. A Mavir kis animációs filmet is készített az eseményre, és hogy érzékeltesse, milyen fontos lépést sikerült megtenni a jobban működtethető rendszer érdekében. 




Az új szlovák-magyar összeköttetéseink (...) nemcsak a magyarországi villamosenergia-rendszer egyensúlya szempontjából fontosak - mondta Biczók András, a Mavir elnök vezérigazgatója. Hozzátette: a bővülő nemzetközi összeköttetések a legforgalmasabb észak-déli áramlási útvonalon biztosítják az egységes európai villamosenergia-rendszer egyensúlyát, másrészt hazánk számára az észak-kelet magyarországi régió hosszútávú ellátásbiztonságát. Az elnök úgy véli, hogy a következő évtizedek az eddigieknél is jobban szólnak majd az együttműködésről; az egyes nemzeti átviteli rendszerirányítók, illetve nemzeti rendszerek között is.