Az MNB-ben is látják, hogy leszakad Magyarország

A magyar gazdaságból épp az hiányzik, amit leromboltak: a kiszámíthatóság és a biztonság - mondta a Napi.hu-nak adott interjúban Király Júlia közgazdász. A volt jegybankár jól megválasztott pillanatnak és technikának tartja a forintosítást. Jelentős változásokra számít a magyar bankpiacon.
Domokos László, 2014. november 27. csütörtök, 07:13
Fotó: Reuters

- "Egyre növekvő valószínűségét látom nem kellően megalapozott elhibázott döntések meghozatalának" - indokolta tavaly áprilisban az MNB alelnöki és monetáris tanácsi (MT) lemondását. Mi változott az azóta eltelt másfél évben?

- Lényegében semmi. Egyre erősödött az MNB-ben a kommunikáció a tartalommal szemben, továbbra is Patyomkin-megoldások vannak. Ha megnézzük a még mindig a legjobbnak számító gazdasági elemzéseket, amelyeket a jegybank készít (a növekedési, a stabilitási, a pénzforgalmi és az inflációs jelentésre gondolok), olyan érzésünk támad, hogy a jegybank és az ország vezetői csak a maguk által írt dokumentumok leadjeit/vezetői összefoglalóit olvassák el, a mögötte lévő tartalmat pedig nem.

Volt kollégáim továbbra is pontosan látják az ország leszakadóban lévő helyzetét. Ennek következménye lett az a furcsa jegybankelnöki nyilatkozat, miszerint a felzárkózáshoz szükséges tartós növekedési pályát egyelőre még nem értük el. Ezt volt ugyanis a növekedési jelentés üzenete, amit az elnök ez esetben híven tolmácsolt...

Leginkább a kiszámíthatóság és a biztonság hiányzik

- A 2013 nyarán kezdődött növekedési hitelprogram (nhp) szép számokat hozott és az MNB szerint közel a hitelezési fordulat.

- Az nhp első szakaszában az történt, amit vártunk, a cégek lecserélték a drága hiteleiket olcsóra - erről egy kiváló MNB-elemzés is készült. Majd a második, eredetileg 2014 végéig tartó szakaszban a megcélzott kétezer milliárd helyett október végéig csupán 370 milliárdot folyósítottak. Mindez azonban csak arra volt elég, hogy a hitelezés zsugorodása lassuljon - egyelőre még nem igazán látszik a hitelezési fordulat. Jelentősen nem változott semmi.

Magyarországon szerencsére nem volt és nincs pénzügyi vagy gazdasági összeomlás, azonban állandósult a lassú leszakadás, még a régiónkhoz képest is - mindezt például a Defacto blog bármelyik elemzése is jól alátámasztja.

Bár idén 3 százalék felett lesz a magyar GDP-növekedés, 2015-től már lassul a tempó. Minden keresletkorlátos gazdaságban az állam megpróbálhatja kihúzni a gödörből a gazdaságot - csakhogy nálunk az állami beruházások túlnyomó része presztízs jellegű. Azt szoktam mondani: láttam az ablakomból darukat, mivel a szobám a Kossuth térre néz, de távolabb nézve már nem láttam az építőipari fordulatot jelző darusereget. Bár az autóipari beruházások is sokat jelentenek, összességében - számos makroelemzőhöz hasonlóan - én sem látom az átütő változást a magyar gazdaság teljesítményében és szerkezetében.

Karrierív
Király Júlia 57 éves közgazdász, a budapesti Közgázon 1980-ban végzett. Pályáját a KSH-nál és a Tervhivatalban kezdte, majd 1989-ben csatlakozott a Nemzetközi Bankárképző Központhoz, ahol témavezető, végül vezérigazgató lett. Surányi György MNB-elnök tanácsadója volt 1990-1991-ben, 1990-1992 között a Fidesz gazdaságpolitikai szakértője, főleg nyugdíjpolitikai kérdésekben. Király 1994-1996-ban a Magyar Hitel Bank, 1997-1999-ben az Eximbank, 1999-2000-ben a K&H Bank igazgatósági tagja, 2002-2003-ban a Postabank elnöke volt. A közgazdász 2007. júliusától 2013. április lemondásáig az MNB alelnökeként tevékenykedett, 2014. októbere óta a KBC Group igazgatóságának tagja.

- Milyen reform hiányzik, hiszen 2010 óta meglehetősen sok területhez hozzányúlt kormányzat?

- Pontosan az hiányzik, amit leromboltak: a kiszámíthatóság és a biztonság. A rombolás pedig a társadalom intézményeinek nyitottságát csökkenti, ami végső soron - ahogy Acemoglu és Robinson óta tudjuk - egy ország leszakadásának legbiztosabb módja. Ezt a folyamatot jól írják le az EBRD-nek az átmenetről szóló éves jelentései (Transition Report), a napokban publikált 2014-es jelentés több magyar osztályzatot is tovább csökkentett.

A potenciális növekedés szempontjából az egyetlen pozitív elemnek az aktivitási ráta növelését tartom, miközben a foglalkoztatásban nem sikerült eredményt elérni. A hitelmentes növekedés lassú és fájdalmas folyamat, a pénzügyi közvetítő szektort pedig nem hogy nem sikerült a bénultságból kimozdítani, de az még inkább fokozódott.

A felzárkózáshoz szükséges tartósan 2-2,5 százalékos növekedési ütemet pedig meg sem tudjuk közelíteni. Bár szerencsére nem kerültünk be a tartósan recessziós országok (secular stagnation) közé, a ciklikus fellendülés nem masszív és nem robusztus, és már jövőre ütemlassulással jár együtt.

A KBC túl van a válságon

- Tavaly márciusban Ön úgy fogalmazott, hogy "kinevezésem óta a várt unalmas évek helyett permanens válságkezelés folyt az MNB-ben". Új munkahelye, a KBC Group is válságkezelőként számít Önre tavaly október óta?

- Az új munkahelyem a Budapesti Nemzetközi Üzleti Főiskola, közismerten az IBS. A KBC-csoport külső igazgatósági tagnak kért fel, ami komoly megtiszteltetés és nagy felelősséggel járó feladat. Az igazgatósági tag - miként a hazai vállalatoknál is - nem nyilatkozhat a csoport nevében, testületi tagként a stratégiai döntésekben vesz részt, a tagoknak nincs saját portfóliója, azaz én sem Magyarországért vagyok felelős.

A KBC-csoport szerintem a válság utáni évek egyik nagy meglepetése lesz,.A csoportot a válság - a másik két belga nagybankhoz (Dexia, Fortis) hasonlóan - érzékenyen érintette, de velük ellentétben többségi belga tulajdonban maradt. Ma már ott tart a KBC, hogy, az összes szükséges leépítésen túljutott, az állami tőkejuttatás jelentős részét visszafizette, tőkeerős, nyereséges és megy előre.

A november közepén kiadott sajtóközleményből az is kiderül, hogy az Európai Bizottság által a bankra kirótt magatartási korlátok, így a további akvizíciókra vonatkozó korlát is megszűnt. A hitel-betét aránya tartósan 75-80 százalék között van és jól szerepelt az európai stresszteszteken is. Stabil és izgalmas korszak áll előttünk. A KBC-csoport számára továbbra is kulcspiac Magyarország, az erős régiós jelenlét mellett (cseh, szlovák és bolgár leánybankjai és biztosítói vannak a csoportnak).

A rezsicsökkentésnek monetáris szempontból egyetlen pozitív hatása lehet

- Mi lesz a hitelezéssel az nhp megszűnése után - várhatóan 2016-tól?

- Nehéz megmondani, mi lesz két év múlva. Ráadásul az nhp-s hitelek is még évekig futnak (az nhp2-ben az új beruházási hitelek átlagos futamideje 6,9 év - a szerk.). Inkább arról kellene gondolkodni, hogy mi van akkor, ha a kamatok Európában elindulnak felfelé a következő hét évben.

- Maradhat a rekord alacsony szintet jelentő 2,1 százalékon 2015 végéig az alapkamat?

- Régóta tudjuk, hogy árstabilitás nélkül nincs gazdasági stabilitás. Ilyen szempontból most éppen alullő az infláció. Az a szomorú, hogy az inflációs célkitűzés rendszere idején még sosem sikerült stabilizálni: vagy fölé- vagy alálőttünk. A meghatározóan rezsicsökkentés-vezérelt alullövést ugyanolyan súlyosnak tartom, mint a korábbi jelentős felüllövést.

Véleményem szerint a rezsicsökkentésnek monetáris szempontból egyetlen pozitív hatása lehet, ha tartóssá válik: végre valami megtörte az inflációs várakozásokat. Ha ezt sikerül megőrizni, akkor a rezsicsökkentés tett az árstabilitás elérése érdekében - miközben sajnálatos módon az energetikai - bővítő és fenntartó - beruházásokat a mélybe lökte, ami hosszú távon megbosszulja magát.

A kamat alakulására azonban erőteljesen hatnak a kockázati sokkok is. Nem véletlen, hogy minden egyes Fed- és ECB-lépés nyomán számunkra a fő kérdés az, hogyan hat a magyar megítélésre. Ha az optimista elemzők várakozása igazolódik és a következő egy évben valamelyik hitelminősítő végre felminősíti a magyar adósságot, az segíthet az alacsony kamatszint stabilizálásában.

Az árfolyamkockázatot a lakosságtól átveszi az állam

- Hamarosan összeáll a nagy mű: meglesz mind a négy törvény a devizahitelek forintosítására, elszámolására és a fair bankolásra vonatkozóan. Az MNB úgy becsüli hogy az árfolyamrés és a tisztességtelen szerződésmódosítások elszámolása bruttó 784, nettó 608 milliárd forint kiadást jelent a bankoknak. Ez mekkora teher?

Forrás: MNB

- A várható veszteség nagyságában az az ijesztő, hogy a banki tőkepuffer egészére rúg. Ez pedig nem igazán jelenti a bankrendszer stabilitásának erősítését. Nem azt állítom, hogy tőkehiány lesz és összeomlik a bankrendszer, csak a tőkepuffer kétharmadát elvétele nem a stabilitás irányába mutató lépés. Én az MNB, mint a bankrendszer stabilitásáért felelős intézmény helyében elgondolkoznék, hogy egészen biztos, hogy ez jó lépés-e.

Az elszámolás hatása a pénzügyi közvetítőrendszerre (milliárd forint)

Becsült bruttó hatásBecsült eredményhatás

Deviza alapú jelzáloghitelekEgyéb hitelek és megszűnt szerződésekÖsszesen
Bankrendszer és fiókok694,988,7783,6608,4
Teljes pénzügyi közvetítőrendszer785,7156,3942,0731,4
Forrás: MNB-számítás

- Makroszempontból viszont örvendetes, hogy a forintosítás nyomán szinte megszűnik a lakosság devizakitettsége.

- A kormányé viszont megnő, a külső adósság ugyanis ettől a lépéstől önmagában nem változik. A forintosítás annyit jelent, hogy az árfolyamkockázatot az egyik gazdasági szereplőtől átveszi egy másik gazdasági szereplő. Ezt már végigzongoráztuk 2010-ben amikor a gondolat először felmerült, sőt, éppen az MNB egyik vezető munkatársa írt akkor erről egy komoly, a forintosítást ellenző tanulmányt. Az árfolyamkockázatot nem vállalhatja át a bankrendszer, mert annak zárt pozíciót kell tartania, szerencsére nem is a külföld veszi át, mivel az azt jelentené, hogy a forint 30-40 százalékkal gyengül.

Ergo a magyar állam veszi át a devizakitettséget, hiszen csökken a devizatartalék - azaz a konszolidált magyar államnak nő a nettó nyitott devizapozíciója. Arról, hogy ezt hogyan fogja megítélni a külföld, komoly vitáink voltak 2010-ben is. Jelenleg az MNB-elemzések optimisták ezzel kapcsolatban, mondván: a kormány megítélésen nem ront az, hogy nő az árfolyamkitettsége. Pénzügyileg kétségtelenül kedvezőbb helyzetben vagyunk.

Egyelőre jól megválasztott pillanatnak és technikának tűnik, ahogy most lépik meg a forintosítást, valamint az is, hogy a devizatartalék csökkentése össze van kapcsolva a rövid adósság csökkentésével.

- Ön szerint mit kellene tennie az MNB-nek a mostanában látványosan megugrott pozitív eredményével?

- A "jó kormányzástól" nagyon messze áll az a mai gyakorlat, hogy a jegybank ezt saját érdemének és saját pénzének tekinti A jegybank nem önállóan gazdálkodó szervezet, hanem a konszolidált államháztartás része, ezért az eredményt kizárólag egy dologra lehetne fordítani, az államadósság csökkentésére. Ezen az sem változtat, ha az ellenkezőjét Matolcsy György sokszor beleírja az alapokmányba.

Ez a totálisan abszurd helyzet is a várt felminősítés ellen dolgozik - meglehetősen hatékonyan.

Régi MNB-javaslatokat valósít meg a Fidesz-kormány

- Mennyire fontos szempont az, hogy a magyarországi bankszektor fele vagy még nagyobb része hazai tulajdonban legyen?

- A világszerte készült több tucat empirikus tanulmány nem tudta megerősíteni azt, hogy a hazai tulajdoni arány növekedése bármilyen mértékben hozzájárulna a bankrendszer stabilitásához vagy jobb teljesítményéhez. Természetesen pro és kontra egyedi példákat mindenre fel lehet hozni. Ha az eddigi magyar történetet nézzük meg, akkor azt látjuk, hogy a külföldi tulajdonosok mindig helytálltak a magyarországi bankjaikért - sőt, a válság idején kifejezetten többletforrással segítették ki azokat.

- A fair bankolásról szóló törvény alapján a jövőbe a fogyasztói hitelek vagy fix kamatozásúak, vagy referencia-kamatlábhoz kötöttek lehetnek. Ezzel mekkora kockázat kerül ki a rendszerből?

- A változtatásnak már régóta ideje volt. Még 1994. októberében írtam a Külgazdaságban az első cikket, amely megállapította, hogy a magyarországi lakossági üzletágban - ellentétben a világban szokásossal - nem a fix és lebegő kamatozás, hanem a változtatható kamatozás az uralkodó. Ez pedig nemcsak eltér az általános bankolási szokásoktól, hanem súlyos kockázatokat is rejt magában. Majd 2006 végén a lakossági bankszolgáltatásokat vizsgáló, Várhegyi Éva vezette bizottság jelentésében explicit módon szerepelt, hogy a magyar bankrendszerben az egyoldalú szerződésmódosítás a banki erőfölény kialakulásának az egyik erős kockázata - emiatt a bizottság a jogi szabályozás újragondolását javasolt. Bár a jelentést minden akkori párt megkapta, arra senki nem reagált, a kamatszabályozás témája lekerült a napirendről.

Később 2010 áprilisában az MNB a stabilitási jelentésben jelezte, hogy az egyoldalú banki kamatemelések a devizaadósok szempontjából rossz, a vissza nem fizetést erősítő lépést jelentenek. Akkor tettünk javaslatot a fair pricingra, azaz az igazságos árazásra - e javaslatot két éven át lesöpörte kormány az asztalról, majd gyengített formában jelent meg, amely nem tette lehetővé, hogy a devizahiteles ügyfelek már akkor átszerződjenek a változtatható kamatozású devizahitelekről fix kamatozású, illetve referenciakamathoz kötött hitelekre.

Az a megoldás viszont, hogy most egyúttal visszaállítják a devizahitel nyújtásakor érvényes kamatmarzsot, már a stabilitást veszélyeztető lépés is lehet. Egy rossz periódus, a válságot előkészítő időszak alacsony marzsát kényszerítik a bankokra egy olyan időszakban, amikor inkább felhalmozni kellene a jövőbeli tőkepuffert. Valószínűnek tartom, hogy a konverziót máshogy nem tudták volna kötelezően megoldani és elérni, hogy a törlesztőrészletek csökkenjenek.

Jó bankot könnyű eladni, rossz bankot nehéz

- Felállt az MNB eszközkezelő cége, amely a kereskedelmi bankok problémás kereskedelmi ingatlanhiteleit veszi majd át. Az MT a cég számára 300 milliárd forintos, 10 éves hitelkeretet hagyott jóvá, amelyből problémás kereskedelmi ingatlanhitelek akarnak vásárolni.

- Rossz bank számos országban volt, sokféle történet van, Meglátjuk, hogy a magyar milyen lesz.

- Mikor nem lesz zombi a magyarországi bankrendszer? (A kifejezést Felcsuti Péter honosította meg, jelentése: nem egészen halott, de nincs jól, és a gazdaságnak semmi haszna nincs belőle - a szerk.)

- A bankszektor akkor kezd el működni, ha jövőbeli stabilitást és kiszámíthatóságot érez. Ha megjelennek azok a beruházást indító magánügyfelek, akik hosszú távra terveznek. Ilyen szempontból az nhp gyengesége eléggé elkedvetlenítő: nem tudja a bankrendszert kimozdítani a holtpontjáról, viszont sokba fog kerülni.

- Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatójának konstans víziója szerint az új feltételek mellett a jelenlegi nyolc helyett hamarosan öt nagybank marad. Osztja ezt a prognózist?

- Kanadában - szinte törvényben rögzítetten - 11 nagybank működik, elvileg szinte nincs is verseny, ennek ellenére a banki közvetítés költsége alacsony és a stabilitás magas.

A magyarországi bankrendszer belső versenyét a múltban a legtöbb elemző alacsonynak tartotta. A válság előtt is az volt a probléma, hogy az árverseny csupán abba nyilvánult meg, hogy a bankok a forintról áttért a devizahitelezésre és ezzel levitték az árakat. Utána pedig a tényleges hitelboom idején - 2006-2008-ban - a hitelezési feltételek lazításával szereztek pozíciót.

A mostani elképzelés tényleges árversenyt próbál kikényszeríteni, úgy, hogy közben a hitelezési feltételek lazításával ne lehessen piacot nyerni. Ezt támasztja alá az utóbbi hetekben elfogadott több prudenciális törvény, amelyekben a korábbi MNB-javaslatok a jelenlegi politikai környezetben végre "áttörtek". Ilyen szempontból megpróbálták körbebástyázni a prudens hitelnyújtás feltételeit. Azt viszont még nem lehet megmondani, hogy milyen lesz a szabályozói nyomásra születő verseny és az abból létrejövő árverseny. Kétségeink lehetnek; majd meglátjuk.

- Felgyorsul a bankok adásvétele?

- Erre elég egyszerű a válasz: jó bankot könnyű eladni, rossz bankot nehéz. Biztos vagyok benne, hogy jelentős változások lesznek a magyar bankpiacon.

- Elvileg minden bank forintban likvid, így jövőre a versenyben a nagyok szerepelhetnek jobban.

- Nem egyértelműen. A verseny attól függ, hogy kinek milyen a portfóliója, az üzleti stratégiája.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

zappara, 2014.11.29 14:32

az a NER

Beengedte az ellenséget, másnap mennie kellett


http://index.hu/gazdasag/bankesbiztositas/2014/11/28/mnb_eltavolitas/

Nem mindennapi körülmények közt vált meg vezető kutatójától nemrég az Magyar Nemzeti Bank. Kónya István segített Király Júliának, a jegybank korábbi alelnökének bejutni egy jegybankos konferencia hallgatóságába, másnap Kónyát kirúgták. Persze akár korábban is lehettek konfliktusai, mivel neki kellett elkezdenie a Matolcsy-féle doktori program szervezését.

(...)
Lehetséges utódjáról egyelőre tehát nincs információnk. A lehetséges befutók között lehet ugyanakkor például a Magyar Banánt jegyző Csizmadia Norbert. Az egyébként geográfus végzettségű, újdonsült jegybankár alá tartozik ugyanis a kicsit homályosan hangzó gazdaságstratégiai és tervezési terület...





Magyar Banánt jegyző

az inkább bumeráng, mint banán
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

klm, 2014.11.29 13:02

A pénz játékszabályait a bankok ismerik, és ha valaki ezt módosítani szeretné azt nagyon nem szeretik. Akkor van a legnagyobb probléma ha a hitelfelvevők rájönnek a játékszabályra. Ezután marad a családi tartozás és követelés kiiktatva a banki nyerészkedést. :)
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.11.28 10:15

@666ORDOG666: Elárulná már egy valódi liberális demagóg, hogy meddig kell még levitézlett fazonoktól, megbukott és hiteltelen Illetékes Szaktársaktól interjúkat közölni?..


..amíg ki nem halnak ..
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

unortodox, 2014.11.28 10:15

@lauda: Jo, jo megértem a balliberális kommentelőket, de azért tisztázni kéne, ők most az értelmiségiek , vagy a legalja????



..nem minden diplomás értelmiségi ....,csak azt hiszi ...
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

666ORDOG666, 2014.11.28 10:01

@lauda: Kedves lauda!
Azért ne essünk túlzásokba!
még hogy " legalja????"
Pontos meghatározás: erkölcsileg és szellemileg zéró gravitáció ( teljes súlytalanság).
Hiteltelenek és ostobák, lassan már öt éve nem tanulnak semmiből.
Üdv: az Ördög.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html