A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer már ma rendkívül bonyolult, nem érdemes azt újabb ötletetekkel, algoritmusokkal tovább bonyolítani - reflektál a GKI Gazdaságkutató Zrt. jelentése, ezen kezdeményezésre, amely például a nyugdíj összegét a felnevelt gyerek számával korrigálná. Az Orbán-kormány felszámolta a többpilléres magánnyugdíjpénztárakra is épülő nyugdíjrendszert, bár a magánpénztári ág újraépítése demográfia megfontolásokból szükséges lenne, de a rendszer felszámolásával minden ilyen törekvés hiteltelenné vált, ezért rövid-középtávon csak a társadalombiztosítási nyugdíjrendszerrel érdemes számolni. Az anyag azonban azt javasolja a megrendelő MSZP pártalapítványnak - hogy a magánpénztári rendszerben maradókat utólag is olyan helyzetbe kell hozni, hogy ne érhesse őket hátrány.

A tb-rendszerben immár elengedhetetlen az egyéni számlarendszer létrehozása - elvileg erre kötelezettséget vállat az Orbán-kormány is a magánpénztárak államosítását kimondó 2010-es törvénymódosításban, ám hiába járt le a határidő, ez ügyben sem a szaktárca, sem a nyugdíjalap kezelésért felelős Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság eddig nem tett komoly erőfeszítéseket. A legutóbbi tervek szerint a megoldással már a következő hónapokban előállhatnak a kormányzati szervek.

A GKI megítélése szerint kisebb kockázatok mellett a jelenlegi tb-rendszer fenntartható egy-két évtizedig, hosszabb távon azonban újabb módosításokra lesz szükség, részint a társadalom elöregedése másrészt a terjedő minimálbéres foglalkoztatás miatt, amely rendkívül alacsony nyugdíjakat fog eredményezni.

Részben helyreállítanák a korhatár alatti nyugdíjakat

A magyar társadalombiztosítási nyugdíjrendszer már ma rendkívül bonyolult, nem érdemes azt újabb ötletetekkel, algoritmusokkal tovább bonyolítani, így például olyan megoldásokkal, hogy a nyugdíj mértékét a felnevelt gyermek számától tegyék függővé. A GKI szerint az Bajnai, majd Orbán-kormány alatt megszüntettet korhatár alatti nyugdíjba vonulás rendszerét nem szabad visszaállítani, ugyanakkor a korábban az akkori szabályok szerint öregségi nyugdíjat szerzett, ám azóta megszüntetett nyugdíjak és nyugdíjasok helyzetét rendezni kell, úgy hogy ezen személyek újra - és visszamenőlegesen nyugdíjasnak tekintsék.

Az elmúlt két évben bekövetkezett átalakítások legnagyobb vesztesei a korhatár alatti rokkantak voltak, amely mintegy 200 ezer főt érint. Ők elveszették a nyugdíjukat, helyette szociális járadékot kapnak, amely a kötelezően elrendelt felülvizsgálat után vélhetően 10-15 százalékos csökkenéssel jár, ami kiadási oldalon megtakarítást jelent - ugyanakkor nem világos, hogy ezzel szemben a rendszer átalakításnak költségei hogyan alakultak. A GKI javaslata szerint a korhatár alatti nyugdíjak finanszírozását a nyugdíjalapból kell végezni és ezen ellátásokat újra nyugdíjjá alakítani.

A hosszú távú fenntarthatóság érdekében újabb változtatásokra is szükség lesz - a jelentés nem nevezi nevén, de akár újabb nyugdíjkorhatár emelésre is gondoljatnak. A lényeg azonban, amire a GKI is felhívja a figyelmet, hogy ezeket az elkerülhetetlen lépéseket konszenzussal kell meghozni, illetve nagyon fontos a kommunikáció. A GKI javaslata szerint a meg kell erősíteni a talpon marad második pillért - vagyis az önkéntes nyugdíj-előtakarékosságot, ezekhez újabb ösztönzőket is érdemes bevetni.

Jön az új tb-teher?

A nyugdíj és az egészségbiztosítás rendszer finanszírozásban vissza kell térni a társadalombiztosítási elvekhez, vagyis a befizetések és szolgáltatások között szorosabb kapcsolatot kell teremteni. Ezt szolgálná nyugdíjágon az egyéni számla kialakítása, míg egészségbiztosításban befizetnék az egyösszegű tb-kártyapénzt. A javaslat szerint megszűnne az egyéni egészségbiztosítási járulék ezt válthatná ki a havi 10 ezer forintos kártyapénz, amely fedezetet nyújtana az orvosi ellátásokra. A nyugdíjasok, tanulók, gyerek, munkanélküliek utáni kártyapénzt a költségvetés, a nyugdíjalap és a munkaerő-piaci alap fizetné. A kártyapénz az egészségbiztosítási rendszer reformjához jó kiindulási alapot teremthet, hisz az világossá teszi az egészségügyi rendszer költségeit - fogalmaz a GKI.

A kutatók szerint teljesen elhibázott volt as szja-rendszer átalakítása, ezért a GKI a szakítást javasolja az MSZP számára az egykulcsos adórendszerrel, amely az alsóbb jövedelműektől plusz jövedelmet csoportosított az átlag felett keresők számára, eközben a válság kellős közepén több száz milliárddal csökkentette az állami bevételeket, miközben a kitűzött gazdaságpolitikai célokkal szemben mérsékelte a fogyasztást. Az MSZP vezetői már jelezték, hogy hajlanak a javaslat elfogadására, vagyis a három kulcsos szja-tábla visszaállításra: az átlagkeresetig 14-16 százalékos, az átlagkereset kétszereséig 24-26 százalékos, e felett pedig 29-30 százalékos adót javasolnak.