Magyarország épp 15 éve, május 1-jén - kilenc másik országgal együtt - az Európai Unió teljes jogú tagjává vált. A Policy Solutions ebből az alkalomból a Friedrich Ebert Alapítvánnyal együtt készített egy reprezentatív kutatást arról, hogy a magyarok hogyan is ítélik meg az EU-ban töltött másfél évtizedet és mit várnak el az EU-tól a jövőben.
A 2019. március 8-19. között felvett adatokból kiderül, hogy a magyaroknak körében az EU megítélése alapvetően pozitív, többségében vannak a pozitív asszociációk: a magyarok 65 százaléka pozitív véleménnyel van a közösségről, és a megkérdezetteknek mindössze 25 százaléka értékeli negatívan az EU-t. Ugyanakkor ez a pozitív vélemény mérsékelt pozitív attitűdöt takar, hiszen az "inkább pozitív" megítéléssel nyilatkozók aránya 51 százalék volt, szemben a "nagyon pozitív" megítélés 14 százalékos táborral - mutatott rá Bíró-Nagy András, a Policy Solutions társalapítója, igazgatója a kutatás ismertetésekor.
Kapcsolódó
A pártszavazók szerinti bontásból kiderül, hogy bár minden pártban többségben vannak a pozitív vélemények, ám a kormánypárti szavazók körében relatíve rosszabb az EU megítélése, ott a legnagyobb a negatív véleménnyel rendelkezők tábora. A kutatás érdekessége, hogy a kutatás szerint a fideszesek euroszkeptikusabbak a jobbikosoknál. Utóbbiak körében egyébként egy pálfordulást lehet látni: a párt néppártosodásával körükben 74 százalékra nőtt az EU-t pozitívan megítélők aránya. Az életkort tekintve pedig az állapítható meg, hogy míg a 30 év alattiak körében az EU-ról pozitívan vélekedők aránya 73 százalékon áll, az idősebb korosztályokban ez az arány 60-65 százalék között mozog.
A pozitív megítéléssel kapcsolatban azonban fontos megjegyezni, hogy ez EU kedvező hazai megítélése elsősorban gazdasági érveken és szempontokon nyugszik - emelte ki Bíró-Nagy András. Vagyis, amikor azt a nyitott kérdést tették fel mit jelent számukra az EU, a legtöbben, 273-an a Magyarország gazdaságára gyakorolt pozitív hatásokat említették, azaz leginkább az uniós forrásokból megvalósult fejlesztésekre, a különböző pályázati lehetőségekre és pénzügyi támogatásokra asszociálnak a leggyakrabban. Látszik ugyanakkor az elmúlt évek kormányzati kommunikációjának hatása is, hiszen összesen 210-en említettek bevándorlással kapcsolatos dolgokat, szinte kizárólag semleges vagy negatív felhanggal.
Ugyanakkor elmondható, hogy összességében a megkérdezettek háromnegyede szerint az ország szempontjából pozitív volt az EU-ban töltött elmúlt 15 év, míg 17 százalék szerint előnytelen volt. Az a vélekedés azonban pártokon és társadalmakon átívelő konszenzus, hogy Magyarország EU-ban eltöltött 15 éve előnyös volt az ország számára: a kormánypárti szavazók 71, a bizonytalanok 72 és a jobbikosok 76 százaléka, míg a baloldali és liberális pártok mindegyikében elsöprő többségben vélekedtek így.
Szinte a semmiből tört előre a migráció
Abban is teljes az egyetértés a magyar társadalomban a felmérés szerint, hogy uniós tagságunk legnagyobb előnye az EU által biztosított gazdasági fejlődés. Ugyanakkor az is egyértelműen látszik a kutatásból, hogy a magyarok az uniós tagságot elsősorban materiális szempontok miatt tartják előnyösnek és nem az értékközösség szempontjából. Az előnyök között viszont még hangsúlyosan megjelenik a személyek szabad mozgásához köthető előnyök (szabad mozgás az EU-n belül, külföldi munkavállalás és tanulás lehetősége).
A hátrányok megemlítésénél viszont több érdekes megállapításra bukkanhatunk. Az uniós tagsághoz köthető legnagyobb hátrányok között a leggyakrabban, a válaszok közel harmadában (32 százalék) a migráció kérdését emelték ki, ami szinte a semmiből tört az élre - mutatott rá Bíró-Nagy András. A migráció a válság előtt egy alig létező dolog volt a magyar társadalom számára, az ezt emlegetők aránya nulla közeli szinten állt - jegyezte meg.
Viszont a témában érkezett megszólalások rendre a kormánykommunikáció üzeneteit tükrözték vissza, miszerint az Európai Unió "Magyarországra kényszeríti a migránsokat" és Magyarországból "bevándorlóországot" akar csinálni. A részletesebb bontásból kiderül, hogy az EU migrációs politikájával kapcsolatos, az Orbán-kormány által képviselt narratíva széles körű népszerűségnek örvend a magyarok körében: a megkérdezettek kétharmada értett egyet azzal az állítással, hogy az EU rá akarja kényszeríteni Magyarországot, hogy bevándorlókat fogadjon be és mindössze a válaszadók negyede támaszt kételyt a kormánypárt narratívájával szemben. Ráadásul ebben még az ellenzéki szavazók többsége is egyet ért. Az viszont talán annyira nem meglepő, hogy a legnagyobb egyetértési arány az idősebb és a legkevésbé képzett rétegek körében jelentősen magasabb a többi csoporthoz képest.
Ezzel összefügg, hogy a második leggyakoribb hátrányként a szuverenitás kérdését emelték ki a válaszadók (26 százalék): szerintük az Európai Unió túl sok dologba akar beleszólni, ami sérti hazánk függetlenségét. Ez azonban csak az egyik irány.
Az ellenérvek másik nagyobb csoportja gazdasági jellegű, melyek szerint egyfelől a csatlakozás számos hátránnyal járt a magyar gazdaság számára, másrészt az Európai Unión belül betöltött pozíciónk miatt nem is tud az ország kitörni hátrányos helyzetéből (15 százalék). Ezek a megszólalások elsősorban azt a percepciót emelték ki, mely szerint a csatlakozás óta csökkent volna az életszínvonal Magyarországon, leépült a gazdaság és az ipar, valamint az európai piacra való belépésünk hátrányosan érintette a magyar mezőgazdaságot. Összességében azonban hátrányokat említő válasz jóval kevesebb volt (881), mint az előnyöket említők (1400).
Magyarország nem nettó haszonélvező?
Tehát alapvetően a magyar társadalom határozottan úgy véli, hogy gazdaságilag előnyös volt Magyarország számára az elmúlt 15 év: a megkérdezettek 58 százaléka szerint az elmúlt 15 évben több pénzt kapott az ország az EU-tól, mint amennyit befizetett a közös kasszába. Ezzel ellentétes véleményen 9 százaléknyian vannak, míg minden ötödik válaszadó (20 százalék) szerint kiegyensúlyozott a mérleg.
Ami egészen érdekes viszont, hogy azok legnagyobb tábora, akik azt gondolják, hogy az elmúlt 15 évben kevesebb pénzt kapott Magyarország, mint amennyit befizetett, a kormánypárti szavazók körében találhatóak (10 százalék). Igaz, körükben is többen vannak azért, akik szerint gazdaságilag megéri az EU-tagság.
Az elmúlt 15 év mérlege Brüsszelből
Magyarországon 2004 és 2020 között 55,2 milliárd euró értékű beruházás valósult meg az európai strukturális és beruházási alapok keretein belül, 2,5 milliárd euró értékben pedig a Juncker-terv mozgósított további beruházásokat 2014 óta. Magyarországon az egy főre jutó GDP 57 százalékkal nőtt 2003 és 2017 között, az uniós átlaghoz képest pedig 7 százalékponttal nőtt a GDP 2003 óta. (Európai Bizottság)A magyar társadalom jelentős többsége osztja azt a véleményt is, hogy az uniós tagság hozzájárul a gazdasági fejlődéshez Magyarországon: az összes megkérdezett majdnem háromnegyede (71 százalék) szerint Magyarország számára gazdaságilag előnyös az uniós tagság, és mindössze 23 százalék van az ellenkező véleményen.
A vizsgált szempontok közül a legnagyobb mértékben a nyugati termékekhez és szolgáltatásokhoz való hozzáférés tekintetében lát javulást a magyar társadalom az Európai Uniónak köszönhetően a csatlakozás óta eltelt 15 évben. A legkevesebben ugyanakkor a mezőgazdaság, a kisvállalkozások és a természeti környezet helyzetében bekövetkezett változásokkal elégedettek. Utóbbi három területen a magyarok 60-65 százaléka úgy véli, hogy nem változott vagy romlott a helyzet a csatlakozás óta eltelt időszakban.
Egy kis kitérőként megemlítenénk, hogy az évforduló alkalmából a Bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet (WIIW) is adott ki elemzést, amelynek adataiból jól látszik, hogy mennyit jelentett az uniós tagság az új tagállamoknak:
Több szuverenitást ... vagy mégse?
Visszatérve a Policy Solutions elemzésére, bár a kutatásból kiderül, hogy a döntéshozatal szintjét tekintve a magyarok körében erős bázisa van a nemzeti szuverenitás politikájának: mindössze négy közpolitikai témában - energia, kül- és biztonságpolitika, környezetvédelem és klímapolitika, bűnüldözés és terrorizmus elleni harc - pártolná a többség a közös uniós döntéshozatalt. Ugyanakkor a szakpolitikai területtől függően az Európai Egyesült Államok támogatói is mindössze 5-12 százalék között vannak a pártok szimpatizánsai között.
Ennek fényében érdekes, hogy több olyan ügyet is támogatna a magyarok többsége, amely pont szembe megy az erős nemzeti szuverenitás politikájával. Ilyen például az euró bevezetése - ami óhatatlanul is szorosabb költségvetési és monetáris kontrollt jelent uniós szinten: a közös pénz bevezetését a magyarok többsége (57 százalék) támogatná, ha Magyarország teljesíti az eurózónához való csatlakozás feltételeit. Ezzel szemben egy 33 százalékos nemzeti valuta párti tábor áll.
Szintén érdekes, hogy az euró tekintetében a Jobbik szavazói körében látszik egy 180 fokos fordulat, ott ugyanis kifejezetten magas, 72 százalékos az euró támogatottsága (a szocialista szavazókhoz hasonlóan), míg a fideszesek körében ez 53 százalék. Településtípusokat tekintve a falvakban élők körében a legnagyobb az ellenérzés az euróval szemben, bár még itt is relatív többségű támogatottságot mért a Policy Solutions.
A szuverenitás erős támogatottsága fényében némi ellentmondásnak tűnik az is, hogy a magyar társadalom döntő többsége (77 százalék!) támogatná az egységes szabályok alapján meghatározott európai minimálbér bevezetését. Mindössze 16 százalék hagyná nemzeti hatáskörben a minimálbér szabályozását.
A megkérdezettek 76 százaléka gondolja úgy, hogy Magyarországnak csatlakoznia kellene az Európai Ügyészséghez, ellenkező véleményen mindössze 16 százalék van. Sőt, még a fideszesek kétharmada is a támogatók táborában van a kormány ellenkező irányú álláspontja ellenére.
El-lop-ják!
Ebben minden bizonnyal szerepet játszik, hogy a magyarok jelentős többsége (72 százalék) gondolja úgy, hogy az uniós fejlesztési források jelentős részét ellopják. A pártpreferencia szerinti bontást tekintve meglepő lehet, hogy bár a fideszes szavazók tartják a legkevésbé problémásnak a pályázatok lebonyolítását, még így is egyértelmű többség (59 százalék) véli, hogy Magyarországon az uniós pénzeket érintő korrupció mértéke hagy kívánnivalót maga után.
Sőt, abban is egyetértés mutatkozik szinte a teljes társadalomban, hogy az uniós források ellenőrzésének jelenlegi uniós gyakorlata nem kielégítő, ezért a magyarok határozottan üdvözölnék, ha az EU szigorúbban járna el az EU-források ellenőrzése során. Beszédes, hogy a megkérdezettek közel négyötöde elégedetlen az EU korrupció elleni fellépésével, míg alig 15 százaléknyian gondolják úgy, hogy a jelenlegi uniós szabályozás és annak betartása megfelel az elvárásoknak.
Korrupció és jogállamiság
A WIIW által a 15. évfordulóra kiadott elemzésében az intézményi rendszerre kitérve megjegyzi, hogy bár ezen a téren történtek előrelépések, és például a korrupciós szint is csökkent néhány országban, ám a fejlemények e téren nagy különbségeket mutatnak a 2004-ben csatlakozott államok között, sőt, sok esetben a kép inkább kiábrándító.Olyan veszély fenyeget az egészségügyben, amire sokan nem számítanak
Az áldozatok száma napról napra emelkedik, több tíz milló forintot is kérnek válságdíjként.
Úgy lopják el az adatainkat, hogy sokszor észre sem vesszük
Lesöpörték az első ajánlatot a nagy rézbánya háborúban
Az OTP történetének legnagyobb akvizícióját jelentette be Csányi Sándor
A pénzintézet 65,5 milliárd forint általános tartalékot képez és 150 milliárd forint osztalékot fizet.
Nagybevásárlást tartott a hazai nagybank, százmilliók cseréltek gazdát
Oda a jólét Európában, fogalmunk sincs, mi várhat ránk
Újabb katasztrofális adat a közoktatásban
Magyarországon a 2020/21-es tanévben az általános iskolában átlagosan 13 nyelvi órája volt egy diáknak, ami az uniós tagországok között az egyik legalacsonyabb. A középiskolai oktatásban sem jobbak a számok.
Temérdek nyelvvizsga-bizonyítványt semmisítettek meg
Orbán Viktor elárulta, hogyan kell jó lóra tenni
A legjobban fizető állampapír, mégis kevesen veszik
FRISS HÍREK
-
22:51
Megérkezett az első idei hitelminősítői döntés Magyarországról
-
21:50
Jó híreket kaptak a gazdák Brüsszelből
-
21:31
Magyar Péter béremelést ígért a pénteki tüntetésen
-
21:13
Szlávik János újabb világjárványra figyelmeztet
-
20:48
Párizs és Berlin közösen fegyverkezik
-
20:29
Javuló várakozások: az építőiparban számítanak a legtöbb pénzre
-
20:11
A Microsoft és Google is lenyomta a Metát
-
19:52
Döntött a BÉT, ennyi osztalékot fizetnek
-
19:31
Ma éjjel összelapul a Hold
-
19:16
Megrendítette az amerikai olajipari óriásokat a beszakadó földgázár