Magyarország bruttó hazai terméke 2013 III. negyedévében az előző év azonos időszakához viszonyítva a nyers adatok szerint 1,8 százalékkal, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított adatok szerint 1,6 százalékkal, az előző negyedévhez képest pedig 0,9 százalékkal nőtt. Már a két héttel ezelőtt gyorsbecslés jókora meglepetést okozott, hiszen a KSH akkor 1,7 százalékos év/év növekedésről számolt be, miközben az elemzők átlagosan 0,9 százalékos tempóra számítottak a második negyedévi 0,1 százalékos növekedést és az első negyedévi 0,9 százalékos csökkenést követően. A gyorsbecsléshez képest csak a nyers adat lett jobb, a többi nem változott.

A termelési oldalon a mezőgazdaság előzetesen becsültnél jobb teljesítménye, felhasználási oldalon pedig az élénkebb beruházás magyarázza a jobb nyers GDP-adatot - tudta meg a Napi.hu a KSH szakértőjétől.

QP | Quality Placement

 


Ami a termelési oldal egyes komponenseit illeti, a harmadik negyedévben a mezőgazdaság hazai teljesítménye az előző évi alacsony bázist követően 27,6 százalékkal növekedett. A gyógyszergyártásban ugyanakkor nagyobb csökkenés mutatkozott, az exportkereslet visszaesésének következtében.

Az építőipar teljesítménye 7,3 százalékkal nőtt, ezen belül az épületek és az egyéb építmények építése egyaránt növekedett. Ez azt jelenti, hogy a szektort az ipari épületek építése, továbbá a vasút- és útépítés húzta fel - utóbbiak EU-forrást és állami megrendelést jelentenek - az egy évvel korábbi alacsony bázishoz képest.

Így áll a hitelezés

A kis- és középvállalatoknak nyújtott kedvezményes hitelek (itt minden bizonnyal az MNB növekedési hitelprogramjára gondol a KSZ) következtében a vállalati hitelfelvétel enyhén bővült, azonban a lakosság esetében az olcsó lakáshitel-felvételi lehetőség ellenére is jelentősen mérséklődött a hitelek volumene.

Jól húz az ipar is - ez alapvetően az autógyártást jelenti. Az ipar hozzáadott értéke 0,4, ezen belül a feldolgozóiparé 1,7 százalékkal emelkedett. A feldolgozóiparon belül a közúti járműgyártás területén volt a legnagyobb a növekedés, ennek hajtóereje az export-értékesítés volt. Amint arról beszámoltunk, emögött elsősorban a Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. számai állnak, Kecskeméten 2013-ban több mint százezer autó készülhet el. Némi növekedéssel kalkulál a Magyar Suzuki Zrt. is, Esztergomban idén 160-165 ezer autó gyártásával számolnak a tavalyi 155 ezer után. Az Audi Hungaria Motor Kft. nem közölte idei gyártási terveit, ám az tudható, hogy Győrben az év első kilenc hónapjában 23,1 ezer autót gyártottak az egy évvel korábbi 28,3 ezret követően. (A csökkenést az A3 Cabriolet és az RS3 modellek kifutása magyarázza.) Bár első blikkre nem látszik, itt is elindult a gyártás felpörgése az A3 Sedan bevezetésével: a harmadik negyedévben közel tízezer autó készült el Győrben az egy évvel korábbi hétezer, illetve a második negyedévi hatezer után. Ha e tendencia az utolsó negyedévben is kitart, akkor Magyarországon a három autógyártó üzeméből összesen bő negyedmillió gépkocsi kerülhet ki az idén. Ha a jövő évi terveket összeadjuk, mintegy négyszázezer darab autó készülhet el 2014-ben Magyarországon.

Ami a felhasználási oldalt illeti, itt is látszik az autóipari termelés felfutása, pontosabban az ahhoz szükséges beruházások hatása, továbbá az építőipar javuló teljesítménye. A bruttó állóeszköz-felhalmozás ugyanis az előző negyedévinél gyorsabb ütemben, 8,2 százalékkal növekedett, ezen belül mind az építési beruházások, mind a gép- és berendezés beruházások emelkedtek.

A háztartások tényleges fogyasztása 2013 harmadik negyedévében nem változott az egy évvel korábbi szinthez képest. A tényleges fogyasztás összetevői között a legnagyobb arányt képviselő háztartások fogyasztási kiadása 0,1%-kal emelkedett. A háztartások fogyasztási kiadásán belül nagy súlyú kiadási csoportok közül a közlekedés, a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás, a szabadidő és kultúra, valamint az élelmiszerek esetén nőtt a volumen, a lakásszolgáltatások esetén pedig stagnált. Az élvezeti cikkek (szeszes ital, dohányáruk) és az egyéb szolgáltatások esetében erőteljes csökkenést mért a KSH. Mindez úgy is értelmezhető, hogy a rezsicsökkentéssel a lakosságnál maradó pénzeket máshol költötték el, illetve az alacsonyabb üzemanyagárak okán többet autóztak az emberek, az áremelések pedig visszavetették a (legális) dohány- és alkoholpiacot.

A  magyarok külföldi fogyasztása nagyobb mértékben csökkent, mint a külföldiek magyarországi fogyasztása. A kormányzattól kapott természetbeni juttatások mértéke 0,2 százalékkal csökkent, míg a közösségi fogyasztás 4,4 százalékkal meghaladta a korábbi szintet. Ezen folyamatok eredményeként a végső fogyasztás 0,6 százalékkal emelkedett az előző év hasonló időszakához képest.