Hetes cikk szerinti eljárás: ez zajlott a zárt ajtók mögött

Kedden napirendre került az EU-s ügyekért felelős miniszterek tanácsán a Magyarország ellen elindított jogállamisági eljárás. A magyar kormány egy helyett két államtitkárt is küldött a vitára, ahol egyébként most igazából a lengyel helyzet volt a fajsúlyosabb téma. A magyarok azt bizonygatták, hogy Magyarország elkötelezett az uniós értékek iránt, miközben néhány az Európai Bíróságon indítandó perről egy szót sem szóltak. Igaz, a lengyelek mellett sem álltak ki.
Szabó Zsuzsanna, 2018. október 18. csütörtök, 12:22
Fotó: Shutterstock

Kedden vette először napirendjére az Általános Ügyek Tanácsa a magyar kormány elleni 7-es cikk szerinti eljárást, ami a Sargentini-jelentés elfogadásából következett.

Magyarországot Takács Szabolcs és Varga Judit EU-ügyi államtitkárok képviselték. A 28 tagállam közül csak a magyar kormány küldött két embert az ülésre, a többieknek elegendő volt egy politikus részvétele, még a lengyeleknek is, pedig ők igazi céltáblái voltak a vita egy részének. A magyarok az ülésnek kifejezetten erre a részére duplázták meg a részvételüket, mert amikor a brexitről volt szó, akkor csak Takács Szabolcs ült az asztalnál - írja a 444.hu.

A magyar témával kapcsolatban kedden a hivatalos program csak annyi lett volna, hogy a soros osztrák elnökség nevében Gernot Blümel EU-ügyi miniszter elmondja, hogyan tervezik a magyar helyzet megvitatását, és mivel a Sargentini-jelentést már ismerik, most a magyar kormány írásban reakciójára is kíváncsiak.

A 444.hu információi szerint kifejezetten a magyar demokrácia állapotáról csak két résztvevő beszélt: Nathalie Loiseau EU-s ügyekért felelős francia miniszter, és Ann Linde, a svéd EU-ügyi és kereskedelmi miniszter. A portál szerint mindketten aggasztónak találták a magyar helyzetet.

Komolyabb vita arról alakult ki, hogy engedjenek-e az Európai Parlament (EP) kérésének, hogy az EP is küldhessen embert a Magyarországról szóló vitákra ebbe a tanácsba, a Tanács jogi osztálya azonban arra jutott, hogy nem szabad beengedni a parlament emberét ebbe a klubba, mert az sértené az intézmények közti feladatmegosztás szabályait. Az Európai Bizottság emberei viszont ott lehetnek a tanácsi vitákon.

Az Európai Bizottság részéről Frans Timmermans, a bizottság első alelnöke vett részt, aki szintén azon a véleményen volt, hogy a következő, novemberi, immár érdemi vitára valamilyen formában meg kellene hívni az EP képviselőjét is.

A magyarok semmi szükségét nem látták annak, hogy a parlament embere is jelen legyen a vitán, hiszen az EP-vitán már mindenki kifejthette a véleményét. Ugyanakkor az államtitkárok hangsúlyozták, hogy a magyar kormány teljesen elkötelezett az EU-s értékek iránt.

A 444.hu szerint arról viszont nem szóltak egy szót sem, hogy a magyar kormány a tanácskozás másnapján bejelenti majd, hogy az Európai Unió Bíróságához fordul, mert szerintük elcsalták a szavazást az EP-ben, és így nem is érvényes a hetes cikkely elindítása. Ehelyett a luxemburgi ülésen teljes együttműködést ígértek az eljárás végigvitelében.

A lengyelek is terítékre kerültek

Ugyanezen az ülésen a lengyel helyzetet is megvitatták. Lengyelországgal szemben tavaly novemberben az Európai Bizottság indított eljárást a 7-es cikkely alapján. A keddi vitában a legtöbben a lengyel legfelsőbb bíróság új tagjainak kinevezésével kapcsolatban fejezték ki aggodalmukat, holott az EU-s intézmények és a lengyel bírák is azt kérték, hogy addig ne legyenek új bírák, amíg az EU bírósága el nem dönti, hogy az előző bírák kényszernyugdíjazásáról szóló törvény EU-kompatibilis-e.

Timmermans külön aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy egyre több EU-s ország nem fogadja el a lengyel elfogató parancsokat, mert megkérdőjelezhető a lengyel bíróságok legitimitása. Eddig Spanyolországból, Hollandiából és Írországból jött ilyen jelzés a 444.hu szerint.

Konrad Szymanski EU-ügyi államtitkár azzal védekezett, hogy nincs törvényi lehetőség az új bírák kinevezésének halogatására, de azt is hozzátette, hogy senki sincs még kinevezne, mert egyelőre csak az állásinterjúknál tartanak.

Hallgattak a lengyel ügyben a magyarok

A vitában 13 ország is kifejezte, hogy aggódnak a jogállamiság lengyelországi leépülése miatt, nem tetszik nekik az új bírák toborzása. Egyetlen ország képviselője sem szólalt fel Lengyelország mellett - még a magyarok sem. A 444.hu szerint a kritikusok szószólói - ugyanúgy mint a magyarok ügyében - a svéd és a francia kormány képviselői voltak.

A belga, dán, francia, holland, ír,luxemburgi és a német kormány emberei külön hozzászólásokban kritizálták a lengyel kormányt az új bírák kinevezései miatt, míg a belga, finn, francia, görög svéd, holland, német, luxemburgi, spanyol és szlovén kormányok képviselői azt javasolták, hogy decemberben tartsanak egy újabb meghallgatást, ahol keresztkérdéseket tehetnek fel a lengyel kormány képviselőjének. (Ilyen meghallgatásból júniusban és szeptemberben is volt már egy.)

Szymanski viszont úgy gondolta, hogy inkább ezzel kellene megvárni az EU bíróságának az ítéletét. A spanyol EU-ügyi államtitkár, Luis Marco viszont úgy vélte, tovább kellene haladni az eljárásban egy következő fázisba, amiből már szankció is következhet.

Képünk forrása: Shutterstock.

HOZZÁSZÓLÁSOK