Az idei második negyedévben a magyarok összesen 4,5 millió alkalommal utaztak külföldre, ami 7,5 százalékkal több, mint az egy évvel korábbi adat. Ugyanakkor a kint tartózkodás időtartama csak 4,7 százalékkal nőtt, így értük el összességében a 12,6 millió napot, utazásonként átlagosan pedig a 6 napot. A növekedés főképp a szabadidős és a vásárlási célú utazásoknak köszönhető, miközben az összes útnak csak az 58 százaléka volt turisztikai célú.

Érdekesség, hogy egyre nagyobb szerepet kap a bevásárlóturizmus, melynek közel fele Ausztriába irányult, de igen sokan mentek Szlovákiába is vásárolni. Nőtt a Romániába emiatt utazók száma is - ez a KSH szerint leginkább annak köszönhető, hogy júniusban keleti szomszédunknál az élelmiszerek áfája 24-ről 9 százalékra csökkent.

Azok, akik csak egy napra ruccannak ki az országból, főként Ausztriába és Szlovákiába mennek - ezen két országba irányult az egynapos turisztikai utazások 81 százaléka. Amennyiben viszont több napra utazik el a magyar úgy Ausztria mellett Németországba, Csehországba, Szerbiába, Olaszországba mennek - az EU-t tehát nem sokan hagyják el, a többnapos utazások 84 százaléka ugyanis ide irányul. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest jelentősen csökkent a Törökországba, Egyiptomba irányuló magyar forgalom, miközben Spanyolországba, Olaszországba és Görögországba többen mentek.

Hatalmas mennyiségű pénzt költöttünk

Az első negyedéves 125 milliárd forint után, a második három hónapban már 156 milliárdot költöttek el a magyarok a külföldi útjaik során. A kiadások 81 százaléka turisztikához, 12 százaléka pedig a vásárlásokhoz kötődik - azaz ezen időszak alatt a magyarok 18,72 milliárd forintot költöttek el vásárlásra.

Kattintson a nagyobb méretért!

Természetesen nagy különbség van azon turisták költései között, akik egy napra, vagy több időre utaztak el. Az egy napra látogatók kiadásaiknak ugyanis 72 százalékát élelmiszer, ital, tartós és értékes fogyasztási cikkek, illetve egyéb árucikkek vásárlására fordították. A több napra látogatók kiadásaik legnagyobb arányát, 29 százalékát a szálláshely- és vendéglátó-szolgáltatásokra, 29 százalékát egyéb áru- és/vagy szolgáltatás-, 15 százalékát üzemanyag-vásárlásra és a meglátogatott helyen történő közlekedésre fordították.

Lesz pénz

A kormány a következő öt évben több mint 200 milliárd forintot fordít turisztikai fejlesztésekre: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programból 111 milliárd forint, a Terület és Településfejlesztési Operatív Programból pedig 106 milliárd forintot fordítanak a turisztikai fejlesztésekre a következő öt évben. A turizmus 300 ezer embert foglalkoztat és 4 milliárd euró bevételt termel devizában, így Magyarországon a turizmus adja a GDP közel mint 8,8 százalékát. Ebben szerepe volt annak is, hogy 2010 óta majdnem 30 százalékkal, 13,36 millióról 17,25 millióra nőtt a turisztikai céllal hazánkba érkező külföldi vendégek száma tavaly. A tendencia megmaradhat, hiszen a Turisztikai Világszervezet adatai szerint a 2009-es visszaesést követően immár ötödik éve masszívan, évente átlagosan 4,5 százalékkal növekszik a nemzetközi turistaérkezések száma Európában.

Jöttek külföldiek is

Méghozzá nem is kevesen: az idei második negyedévben 11,4 millió látogatást tettek hazánkban, ám sajnos jelentős többségük (8 millió) csak egy napra érkezett. Ezek legnagyobb része ( 42 százaléka) átutazó volt, 26 százalékuk turisztikai, 24 százalékuk vásárlási céllal érkezett, míg dolgozni, vagy üzleti céllal csak az idelátogatók 5,9 százaléka jött. Összességében egyébként 28,9 millió napot töltöttek Magyarországon, 6,6 százalékkal többet mint egy éve.

A külföldiek nemzetiségi összetételét tekintve a teljes átutazóforgalom közel háromnegyedét 4 ország utazói adták: 37 százalékuk román, 17 százalékuk szerb, 9 százalékuk lengyel és 7 százalékuk bolgár állampolgár volt. A vásárlók kétötöde Szlovákiából, több mint egyharmada Ausztriából, közel egytizede Romániából érkezett. A turisztikai utazások közül a gyógykezelés és egészségmegőrzési célzatú utazások aránya 19 százalék volt, amelynek jelentős részét az Ausztriából érkezők fogászati kezelései tették ki.

A több napra látogatók 87 százaléka turisztikai céllal érkezett Magyarországra, a legtöbben (15 százalék) Németországból, 10-10 százalék Szlovákiából és Romániából, 9 százalék Ausztriából, 6 százalék Csehországból, 5,1 százalék az Egyesült Államokból érkezett. (Az ezredforduló óta egyébként teljesen átalakult a top 10 beutazó piacunk: kiesett Jugoszlávia, Japán és Hollandia, a helyükre Oroszország, Románia és Csehország lépett. A hagyományosan legnagyobb piacunkról, Németországból 14 év alatt 42,5 százalékkal csökkent a szállodai vendégéjszakák száma, ugyanakkor az orosz vendégek közel hatszor, a csehek majd kilencszer, a Romániából érkezők négyszer több vendégéjszakát töltenek Magyarországon.)

Az osztrákok közel egyharmada rokon-, barátlátogatásra, kisebb részük (29 százalék) gyógyászati, egészségmegőrzési szándékkal jött, egészében véve 97 százalékuk jelölt meg valamely turisztikai célt. Arra, hogy miért vagyunk ilyen népszerűek az osztrákok körében, magyarázatot adhat az, hogy az utóbbi négy év adatai alapján az osztrákok 100 eurója minden évben jóval többet ért Magyarországon: idén a 100 euró 168 eurót, tavaly 181-et, két évvel ezelőtt pedig 177-et ért. Márpedig az osztrákok egy kutatás szerint nagyon odafigyelnek az ár-érték arányra, oda mennek, ahol a legjobb szolgáltatást kapják a legjobb áron. Míg korábban az osztrák nyugdíjas turisták gyógyfürdőkbe látogattak, helyettük generációváltással fiatalok jöttek, akik a magyarországi fesztiválturizmus fontos szereplői.

A Romániából érkezők 68 százaléka is az idegenforgalmat jelölte meg, egyharmaduk átutazóként - egyéjszakás itt-tartózkodással -, több mint 50 százalékuk rokon- és barátlátogatás miatt. A csehek 59 százalékának utazási célja az üdülés, e mellett a városnézés és gyógyászati, egészségmegőrző utak aránya is meghatározó volt (29 százalék). Az Egyesült Államokból érkezők 98 százalékban turisztikai céllal érkeztek, 47 százalékuk volt körutazó.

Mindezen tevékenységek során a külföldiek összesen 395 milliárd forintot költöttek Magyarországon, a legtöbbet, 50 milliárdot, a németek. Az osztrákok 42, az Egyesült Államokból érkezők 37, a szlovákok és a románok 24, illetve 21 milliárd forintot költöttek. A külföldi látogatók naponta átlagosan 13700 forintot költöttek; az egy napra látogatók naponta átlagosan 10 900 forintot, a több napra látogatók 14 700 forintot hagytak itt 24 óránként.