A Balatoni turizmus vendégéjszakában mért teljesítménye bár nőtt 2015-ben is, a 0,8 százalékos többlet mesze elmarad az országos átlag 5,4 százaléktól - derült ki a KSH egy hónappal ezelőtt közzétett adataiból.

A statisztikai hivatal friss jelentéséből azonban most azt is meg lehet tudni, milyen tényezők vezettek oda, hogy Európa egyik legnépszerűbb édesvize nem tudta tartani a lépést a többi régióval és a teljes turizmuson belül a részaránya 20,3 százalékról 19,4-re csökkent egy év leforgása alatt. Ami ebben a leginkább meglepő, hogy a régió, amelynek neve összeforrt a magyar idegenforgalommal, már a teljes forgalom ötödét sem tudta generálni.

Bár a Balatonon egyre több szezonon kívüli gasztronómiai és kulturális programot szerveznek, még mindig nagyban függ a szezontól. Ha pedig a turisták elfordulnak, vagy más régiót keresnek, akkor felmerül a kérdés, hogy nem a szolgáltatások ár-érték aránya hagy-e némi kívánnivalót maga után.

Hévíz és az oroszok

Akár javult érdemben a balatoni vendéglását minősége, akár nem, az egészen biztos, hogy egy jelentős külső hatás is szerepet játszott a kevésbé jó számok alakulásában. A balatoni régió városai közül ugyanis messze a legtöbb vendégéjszakát Hévíz generálja, amely pedig nagyon kedvelt a külföldi, főként orosz turisták körében. Az orosz gazdasági helyzet pedig nagy mértékben vetette vissza az utazási kedvet, amely meg is látszik a számokon: Hévízen egy év alatt 63,8 ezerrel 923,5 ezerre csökkent a vendégéjszakák száma.

Forrás: KSH, Napi.hu-gyűjtés

Az orosz vendégek által eltöltött éjszakák száma 84, a német vendégeké 18, az osztrák látogatóké 4 ezerrel maradt el az egy évvel korábbitól. A kedvezőtlen folyamatot mérsékelte, hogy bővült a város cseh, szlovák és lengyel vendégforgalma. A belföldi vendégéjszakák száma ugyanakkor 28 ezerrel emelkedett.

Keszthely is visszaesett, Siófok, Füred és Zalakaros viszont javított

Jelentősen visszaesett a Keszthelyen eltöltött vendégéjszakák száma is: a kereskedelmi szálláshelyek a 2014. évinél 4 ezerrel kevesebb külföldi és 25 ezerrel kevesebb belföldi éjszakát regisztráltak. Siófokra, Balatonfüredre és Zalakarosra külföldről és belföldről egyaránt többen érkeztek a vendéglétszám növekedése mindhárom településen meghaladta a 10 ezer főt. A vendégéjszakák számának növekedése ettől egy kicsit elmaradt a rövidebb idejű foglalások miatt.

Siófok Hévíz után a második leglátogatottabb balatoni város 712 ezer vendégéjszakával, ezt Balatonfüred (591 ezer) és Zalakaros (462 ezer) követi.

A németek és az osztrákok még mindig fontos vendégek

A balatoni régióba 365 ezer külföldi vendég érkezett, eltöltött vendégéjszakáik száma megközelítette az 1 millió 723 ezret. 2014-hez hasonlóan a német és az osztrák látogatók tették ki a külföldi vendégkör legnagyobb hányadát: együttvéve a 40 százalékát. Mindkét németajkú államból többen utaztak a Balatonhoz, mint egy évvel korábban: Németországból csaknem 94 ezren, Ausztriából 51 ezren.

A bevételi arány még rosszabb

2015-ben a balatoni kereskedelmi szálláshelyek 53,8 milliárd forint bruttó árbevételt értek el, ami a 15 százaléka az összes magyarországi szálláshely együttes bevételének. Ez az arány elmarad a vendégéjszakák alapján számítottól. A belföldi vendégek átlagosan 2,8, míg a külföldiek 4,7 éjszakát töltöttek el a kereskedelmi szálláshelyeken.

A magyarok húzták a számokat

Mivel a vendégéjszakák számát még mindig kétharmad arányban magyarok adják a Balaton mellett, a nagyobb bázis 2,7 százalékos növekedése jócskán ellensúlyozta a külföldiek 2,6 százalékos visszaesését. Az ugyanakkor mindenképpen intő jel, ha a fizetőképes külföldi turisták inkább más régiót, vagy rosszabb esetben más országot keresnek.