Ennyit bukhat Magyarország Orbán vétójával

Az EU tagállamai keddig adtak határidőt a magyar és lengyel kormányfőnek, hogy tisztázzák álláspontjukat vétóügyben, mellyel az EU következő hétéves költségvetését és a jövőre induló helyreállítási alapot blokkolják. Orbán és Morawiecki egyelőre elszántnak látszanak, annak ellenére, hogy egyikőjük sem élvezi állampolgáraik többségének támogatottságát ez ügyben. Közben az Európai Bizottság számszerűsítette, hogy Magyarország mekkora összegről "mondana le" a vétóval. Ez mintegy 18 milliárd eurónyi forrást, azaz a jelenlegi árfolyamon 6480 milliárd forintot jelentene, aminek elköltésére mellesleg már be is adta a magyar kormány a terveket.
Szabó Zsuzsanna, 2020. december 8. kedd, 14:27
Fotó: Getty Images - Fotó: Riccardo Pareggiani/NurPhoto via Getty Images

Az uniós vezetők máig adtak határidőt a magyar és a lengyel kormánynak, hogy valljanak színt és legkésőbb kedden tisztázzák álláspontjukat a költségvetés és a helyreállítási alap blokkolásával kapcsolatban.

Egy magasrangú diplomata közölte hétfőn, hogy amennyiben nem változik Budapest és Varsó hozzáállása, a járvány utáni gazdasági talpra állást szolgáló 750 milliárd eurós alapot más együttműködési formában hozza létre a 25 tagállam. Már a hétvégén a francia EU-ügyi államtitkára is hasonlóan kemény üzenetet küldött a két országnak. Clément Beaune arra figyelmeztetett, hogy a 25-öket nem lehet eltántorítani szándékuktól, így keresztülviszik a 2027-ig előirányzott költségvetést is.

Az utóbbi január 1-jével indul, de ha Budapest és Varsó tovább akadékoskodik, akkor jön a radikálisabb megoldás. Ez esetben viszont a két ország kemény következményekre számíthat, a szükségmegoldás kihatással lesz a nekik szánt felzárkóztatási támogatásokra. Azokat csökkenthetik, vagy visszafoghatják, egészen addig, amíg nem lesz meg az új büdzsé. Többmilliárd eurót vesztenének ily módon - fogalmazott a Le Monde szerint a francia politikus, aki azt is hozzátette: ez nem fenyegetés akar lenni, egyszerűen ez lesz a folyománya, ha megtorpedózzák a két pénzügyi csomagot.

Ha a két kormány nem áll el a vétótól, akkor az azt is jelentheti, hogy a csütörtök-pénteki uniós csúcstalálkozón szóba sem kerül a kérdés, tekintettel arra, hogy az nem tartozik mind a 27 tagállamra.

Szemben a népakarattal

Egyelőre a két kormányt láthatóan nem érdekli, hogy óriási pénzektől eshetnek mind a magyar, mind a lengyel állampolgárok, vállalkozások és mindezt azért, mert bár hangoztatják, hogy mindkét országban érvényesülnek a jogállamisági kritériumok, a jelek szerint ezek számonkérhetőségétől annyira meg vannak ijedve, hogy azok az eurómilliárdok sem érdeklik, amelyekkel megkönnyíthetnék a koronavírus által okozott válság kezelését saját országok számára is.

A két miniszterelnököt az sem zavarja, hogy döntésükkel egyik ország állampolgárai sem értenek egyet - legalábbis ezt jelzik rá korábbi közvélemény-kutatások. A felmérések szerint ugyanis a magyarok körében továbbra is igen magas az EU támogatottsága, az uniós források jogállami feltételekhez kötését pedig a lakosság mintegy háromnegyede támogatja, a Euronews által a napokban közzétett közvélemény-kutatásból pedig az is kiderült, hogy a magyarok többsége a magyar kormány vétójával nem ért egyet.

Morawiecki a magyarokat győzködi

Kedd reggel például maga a lengyel miniszterelnök bizonygatta a Magyar Nemzet hasábjain, hogy "a vétó az unió javát szolgálja". "Az a mód, ahogyan a jogállamiság területén érvényesítendő költségvetési feltételrendszert a rendeletekhez akarják csatolni, nemcsak komoly aggodalmakat kelt ennek a mechanizmusnak a jogi alapjait illetően, de aláássa az unió tagországai és intézményei közötti bizalom és lojális együttműködés alapelveit is. A jelenlegi, az alapszerződést megkerülő eljárások óriási jogi bizonytalanságot keltenek" - írja Mateusz Morawiecki. (Érdemes megjegyezni, hogy az EU alapvető jogainak védelme - amit most pénzügyi szankciók útján is számon kérnének a tagállamok - az Európai Unió az Európai Unióról szóló Szerződés (EUSZ) 2. cikkében vannak rögzítve, illetve azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a Lengyelországgal szembeni 7. cikk szerinti eljárás középpontjában az igazságügyi rendszer reformja áll, ahol épp a bírói függetlenséget látja az EU - és más jogvédelmi szervezet - veszélyben és általában azzal érvel, hogy egy politikai befolyás alatt álló bíróságnál nagy a kockázata annak, hogy nem születnek független döntések a bíróságokon, vagyis - Morawiecki szavaival élve - "jogi bizonytalanság" keletkezik - a szerk.)

A lengyel miniszterelnök szerint "az EU költségvetési érdekeinek védelmét szolgáló jog másodlagos jelentőségű az EU alapszerződéséhez képest, így nem kerülheti meg, nem helyettesítheti és nem is módosíthatja az alapszerződésben lefektetett alapelveket." Sőt, úgy véli, a jogállamiság mechanizmusa a rendelet értelmében az alapszerződés megkerülése, mintegy "felülírása" az alapszerződésnek, konkrétan az EUSZ 7. pontjának, ezért a tervezett mechanizmus, miszerint a tagállamoknak kell őrködniük a kormányok jogkövetése fölött, már önmagában az uniós jog megkerülése, vagyis veszélyezteti a jogállamiságot.

Morawiecki azt is sejteti - a felelősséget elhárítva -, hogy "mindez némely aktorok játéka, akiknek az az érdekük, hogy az Európai Helyreállítási Alap igazából ne is kezdjen működni, mert nem akarnak pénzt betenni a közös költségvetésbe, miközben nekik van a legtöbb hasznuk a közös európai piacból". Morawiecki továbbá azzal is érvel, hogy a jelenlegi módon kialakított mechanizmus "veszélyes interpretációknak nyit teret". "Nagy hatalmat és elismerést nyújt demokratikus legitimáció nélküli alanyoknak, olyanoknak, amelyeknek jelentős "demokratikus deficitjük" van hazai parlamentjükkel összevetve", ami szerinte "komoly veszély minden tagállamra és az egész unió jövőjére nézve", ez a mechanizmus ugyanis "valószínűtlenül nagy lehetőségeket biztosít politikai nyomásgyakorlásra a tagállamok belpolitikájában végbemenő ügyek menetére".

A kormányfő szerint a vétó nem vezet az EU meggyengüléséhez, ez egy "biztonsági szelep, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az unió egyáltalán létezzék", továbbá a vétó "a kompromisszum védelmének módszere, és gátja annak, hogy az aktuá­lisan erősebbek ránk erőszakolják akaratukat", illetve a "megerősítése annak, hogy minden tagország hangja egyformán fontos".

Mekkorát bukna Magyarország?

Az Európai Bizottság keddi közleményében emlékeztetett, hogy az Európai Tanács tagjai - köztük a magyar miniszterelnök - idén júliusban határoztak a folyó áron 800 milliárd eurós NextGenerationEU nevű alap felállításáról.

Végleges jóváhagyás esetén ezt az összeget az EU közös hosszútávú hitelfelvétellel teremtené elő, amiből a tagországok mintegy 415 milliárd euró vissza nem térítendő támogatást, illetve közel 385 milliárd euró hitelt kaphatnak.

Magyarország részesedése mintegy 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és 10 milliárd euró kedvezményes hitel.

Az EU közös hosszútávú hitelének visszafizetéséhez minden tagországnak, így Magyarországnak is hozzá kell majd járulnia, de jelenleg még nehéz pontosan megmondani, hogy ez a hozzájárulás az egyes tagországok esetében mekkora terhet jelentene, hiszen a visszafizetés pontos részleteiről még nincs döntés.

Azt azonban már lehet tudni, hogy

  • a tagországok várható hozzájárulását csökkenti, hogy az EU tervezett új saját bevételi forrásai fogják fedezni a visszafizetési teher egy részét;
  • a visszafizetés csak 2027 után kezdődik.

Összességében tehát az várható, hogy a magyar hozzájárulás a visszafizetéshez legfeljebb 3,5-4 milliárd euró lesz. Jó eséllyel akár jóval kevesebb is és csak nyolc év múlva kezdődő kifizetéssel.

A magyar költségvetési egyenleg tehát legalább 4 milliárd euró nyereség, ami a kapott 8 milliárd euró vissza nem térítendő támogatás és a legfeljebb 3,5-4 milliárd euró közös európai hitel visszafizetéséhez való hozzájárulás összevetéséből adódik

- hívja fel a figyelmet a Bizottság.

Hitelt is igénybe vehet Magyarország

Bár az alap kedvezményeshitel-elemét nem kötelező igénybe venni, ha Magyarország az igénybevétel mellett dönt, ehhez adódik hozzá a 10 milliárd euró kedvezményes hitel haszna, azaz több százmillió euró kamatmegtakarítás. Ez pedig abból adódik, hogy az EU jóval kedvezőbb feltételekkel kap hitelt, mint Magyarország, és az alacsony, most éppen negatív (!) hitelkamatokból Magyarország is részesedhet.

És ha bedőlne egy tagállam?

Az Európai Bizottság továbbá kiemeli, hogy bár - rendkívül szélsőséges helyzetben - előfordulhat, hogy egy esetlegesen csődbe ment tagország helyett a többi tagországnak kell helytállnia az EU hitelezői felé. Ekkor Magyarországnak is többletterhe keletkezne, de ezt a terhet a legnagyobb gazdasági erejű országok viselnék elsősorban.

Továbbá azt is érdemes szem előtt tartani, hogy a legnagyobb nyereség abból adódik, hogy az Európai Unió együtt megoldást találhat a koronavírus-járvány okozta gazdasági válság kezelésére, melynek révén erősödik a belső piac, ami Magyarország, illetve a magyar gazdaság számára is számos előnnyel jár - hangsúlyozza a bizottság. A testület szerint a NextGenerationEU Magyarországnak egy újabb esélyt jelentene ahhoz, hogy felzárkózzon az élen lévő európai gazdaságokhoz.

A magyar kormánynak kellene a pénz

A magyar kormány igényt tartana ezekre pénzekre, az ezek igénybevételéhez szükséges úgynevezett helyreállítási tervet november 20-án (az uniós tagállamok körében az elsők között) már be is nyújtotta az Európai Bizottságnak.

Ebből kiderül, hogy a magyar kormány az uniós válságkezelő alapból lehívható vissza nem térítendő forrásokra és a hitelre is számít. Ebben összesen közel 6000 milliárd forintos keretre jelezte igényét az Orbán-kormány. Arról, hogy mire költené ezt a pénzt a kormány, itt írtunk bővebben.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

lauda, 2020.12.09 11:25

@europeer: Mit is értesz , és mit is nem ???
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.12.09 11:24

Te lauda, szerinted miért nem lettek lebontva az itt hagyott minaretek?
Mert sok más régi, akár műemlék védettség alatt álló épület le lett bontva.
Gül baba türbéjét Orbán újíttatta fel, s adta át olyan mély átéléssel, olyan irritáló mondatokkal, mintha a 150 év mészárlás haveri buli lett volna.
Erről regélhetnél valami okosságot.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

europeer, 2020.12.09 11:19

@lauda 2020. december 8., kedd 17:55:
Ha te nem érted, arról csak te magad tehetsz, én nem. :-))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2020.12.09 11:01

@henker: Húzz el a szeretett migránsaid közé , ha neked oly nagy szükséged van rájuk !!! Gondolom te sem a szolárium alatt barnultál le !!!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

lauda, 2020.12.09 10:59

@ptiszaii: Számold ki ha van kedved !!! Van tervezet , hogy az Unió tagállamainak a GDP alapján osztanák szét a migránsokat !!
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html