Máris bevitt egy gyomrost az EU az energiahivatal új elnökének

Ha sok évbe telt is, végül megállt az Európai Bíróság előtt az a kötelezettségszegési eljárás, mely a magyar rezsiharc tartópilléreinek jogszerűségét vitatta. Az elkaszált rendelkezések a hétfőtől újra elnökként regnáló Horváth Péter előző energiahivatali ciklusának idején születtek.
Szabó M. István, 2020. július 16. csütörtök, 19:36
Fotó: Napi.hu

A luxemburgi székhelyű Európai Bíróság friss döntése értelmében Magyarország uniós jogot sértett azzal, hogy "nem biztosította a nemzeti szabályozó hatóság a villamos energia- és a földgáz-hálózatokhoz való hozzáférés díjait megállapító rendeleteivel szembeni hatékony jogorvoslathoz való jogot".

A Bíróság C-771/18. számú ügyben hozott ítéletéről szóló közleményben azt írja: az Európai Bizottság kontra Magyarország ügyben jogilag megállt az Európai Bizottság azon felvetése, hogy a Magyarországon hatályos villamosenergia-törvény (vet) és földgáztörvény (fgt) "nem teszi lehetővé a nemzeti szabályozó hatóság számára, hogy a rendszerhasználati díjak megállapításakor figyelembe vegye a rendszerüzemeltetők összes ténylegesen felmerülő költségét, így az energiahálózatokra kivetett különadót és a banki tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségeket".

Márpedig az, hogy a hálózat használatának költségtételeit szelektíven, általános felsorolásra korlátozva vették figyelembe - így az ítélet -, nem összeegyeztethető az uniós joggal. Azért nem, mert a nemzeti szabályozó hatóságnak minden költséget figyelembe kellene vennie. Ebből levezethető, hogy így viszont az sem ütközik uniós jogba - ahogyan azzal a magyar kormány korábban érvelt -, hogy a rendszerhasználati díjak megállapításakor a hatóság az energiahálózatokra kivetett különadót, illetve banki tranzakciós díjakhoz kapcsolódó költségeket is figyelembe vegye és elszámolja.


"A Bíróság emellett rámutat arra, hogy az ilyen rendeletek eredeti célja éppen az, hogy hátrányos megkülönböztetéstől mentes szabályokat állapítsanak meg a villamosenergia-átviteli, illetve a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférésre vonatkozóan, és hogy elősegítsék egy olyan átlátható és jól működő nagykereskedelmi piac kialakulását, amelyet az ellátás nagy fokú biztonsága jellemez" - olvasható a bírósági közleményben.

Az ítélet arra a magyar joggyakorlatra is vonatkozik, amivel az energiahivatal anno, a rezsicsökkentési "harc" csúcspontján az energiaszolgáltatókat gyakorlatilag kizárta a hagyományos jogorvoslati lehetőségből.

Évekig tartó sárdagasztás

Az ügy gyakorlatilag azóta tart, hogy a rezsicsökkentési megoldások során 2013-tól kezdődően az energiahivatal - a kormány kívánalmának megfelelően - sarokba szorította és kényszerhelyzetbe navigálta a jellemzően multinacionális tulajdonosi háttérrel működő hálózati és energiaszolgáltató cégeket. A kormány rezsiharcának eredménye nem csak a lakosság számára a korábbinál olcsóbb földgáz és áram lett, hanem az, hogy a szolgáltatást végző cégek költségei és veszteségei elszálltak, ráadásul a gáz- és árampiacon vásárló cégek is jelentős többletköltséget fizethetnek.

Leegyszerűsítve: az utóbbi két szereplőkör finanszírozta a magyar kormány populista döntését.

A kormány rezsiharcának végeredménye ismert: a multinacionális hátterű földgázszolgáltatók (ENI, E.On stb.) visszaadták a szolgáltatási engedélyeiket, és kivonultak az országból - így vált egyedüli lakossági szolgáltatóvá a Főgáz, azaz a Nemzeti Közművek.

Lassan őrölő malmok

Az uniós irányelvekkel való ütközés az első pillanattól valószínűnek tűnt, de az Európai Bizottság még 2014-ben is - a kötelezettségszegési eljárás megindítása előtt - próbált megegyezni a magyar kormánnyal az EU-kompatibilis megoldások érvényre juttatásáról. Miután nem maradt más út, 2015-ben az Európai Bíróság elé vitte az ügyet, hogy kötelességszegési eljárással kényszerítse ki Magyarországon - többek közt - a villamos energia és a földgáz árszabályozásának uniós normák szerinti megfeleltetését.

Érdemes visszaidézni: az Európai Bizottság az ügyben először 2015 februárjában küldött felszólító levelet Magyarországnak; a dokumentum főbb pontjai már akkor alátámasztották a mostani bírósági ítéletet. Brüsszel 5 éve is úgy látta: az uniós jog alapján az energiacégek számára lehetővé kell tenni, hogy minden olyan költségüket beépíthessék az árba, amely nem a rossz hatékonyságú működésből fakad. Márpedig a magyar jog drasztikusan leszűkítette azt a költségkört, amit a hálózati cégek a felhasználókra háríthatnak - például a hálózatok után fizetett különadót nem engedte ide sorolni. De azt is kifogásolták, hogy Magyarországon a miniszter határozza meg a rendszerhasználati díjak számításának módját, miközben ezt a független energetikai hatóságnak kellene meghatároznia. Ráadásul: a budapesti hatóság olyan rendeleteket adhat ki, amelyeket csak az alkotmánybíróság előtt lehet megtámadni, márpedig ez csorbítja a tiszta piaci működést.

Már 2015 nyarán úgy tűnt - ahogyan azt évekkel ezelőtt megírtuk -, hogy az Európai Bíróság által kikényszerített folyamatos hatósági egyeztetés eredményeként a magyar kormánynak hátrálni kell, és akár a rezsiharc "vívmányainak" egy részéről is kénytelen lesz lemondani. Az elmúlt évek tanúsága szerint végül ez nem így lett. Akkor is hosszú idő ment el az uniós normák bírósági számon kéréséig, ha az ügy kimenetele most már nem kérdéses: a kifogásolt jogszabályi kitételeken záros határidőn belül változtatni kell.

Tény, hogy Orbán Viktorék rezsiharca jogilag nem volt alátámasztva, de az is, hogy a több mint 5 évnyi bírósági huzavona után ma már nagyon más lapjárású és játékosállományú energiapiacon kell a most született ítéletet érvényre juttatni. Nehezen elképzelhető például, hogy az MVM ezekben az ügyekben reklamálna, de az is, hogy a magyarországi RWE-érdekeltségek zökkenőmentes átvétele érdekében egy éve csendben, háttérben egyezkedő E.On megtenné ugyanezt. Más nagy szereplő meg már nincs a páston.

Ravaszul cselez az E.On
Az E.On és az RWE németországi portfóliócseréje és drasztikus átalakítása Magyarországon azt eredményezi, hogy az RWE gyakorlatilag befejezi nálunk a működését. A leginkább a németországi piacot érintő ügyletre az Európai Unió azonban csak feltételekkel bólintott rá; és ilyen kitételnek számít az, hogy Magyarországon az E.Onnak bizonyos üzletrészeitől meg kell válnia (annak érdekében, hogy az RWE-től átvehessen magyarországi üzletrészeket). 2019 októberében ennek az igen bonyolult és szerteágazó folyamatnak lett része az a bejelentés, hogy az MVM megveszi az E.On Hungária negyedét, de az is, hogy Mészáros Lőrinc cége, az Opus portfóliócserével megszerzi a Tiszántúli Áramhálózati (Titász) Zrt.-t, és az E.On Energiakereskedelmi (EKER) Kft. megvásárlására is lehetőséget kap. Azóta már megjelent, hogy 600 millió forintos gyors beruházás szükséges a Titász kibontására az E.On-ból (ahol ezidáig a rendszerbe ágyazva működött), de alig egy hónapja az is kiderült, hogy az EKER-re az Opus végül nem tesz ajánlatot.
Az utóbbival kapcsolatos új fejlemény, hogy azt végül a németek egy spanyol cégnek adták el. Az Audax Renovables felbukkanása nem csak azért feltűnő, mert spanyolok eddig nem igazán érdeklődtek a magyarországi energiapiac iránt, hanem azért is, mert az AR dedikáltan megújuló energiát preferáló cégként határozza meg magát. A spanyolok cégvásárlásról kiadott sajtóközleményékben az olvasható, hogy 80 ezres ügyfélportfóliót szereztek, ami nagyjából a magyar kkv-k, nagy ipari ügyfelek és önkormányzatok piacának negyedét jelenti.

Az EB-döntés pikantériája, hogy mindennek a hétfőtől, 6 év után ismét elnökké kinevezett Horvát Péteren keresztül kell majd érvényre jutnia. Márpedig a luxemburgi ítélet éppen az ő korábbi hivatali elnöki regnálása idején - és asszisztálása mellett történt - jogsérelmek korrigálását jelenti.

A Bíróság mostani döntését azonban úgy sem érdemes lebecsülni, hogy hoz-e az a gyakorlatban érdemi változást, a hatósági árazás a minisztertől vissza kell kerüljön a MEKH-be. Az EB ítélete alapján ugyanis traszparenssé kell tenni a költségösszetételt, így nyilvánosságra kell hozni, hogy ki, milyen tételért mennyit kell hogy fizessen. És így az is összehasonlíthatóvá válik, hogy mindez hogyan viszonyul a lakossági és az ipari fogyasztók villany- és gázszámláján megjelenő összegekhez.

"Stílszerűen"

Ahogyan azt a napokban részletesen megírtuk: Horváth Péter az iparág egészét elképesztve lett ismét az energiahivatal első embere. Horváth, aki 2013-ban, idő előtt úgy távozott a vezetői székéből, hogy szakmailag működésképtelenségig szétforgácsolt hierarchiát hagyott hátra, az elmúlt években volt az MVM földgáz üzletágának a vezetője, az állami rezsiholding első vezetője, majd legutóbb, alig fél évre a Mátrai Erőmű vezetője is.

Hivatali belső forrásból úgy tudjuk, hogy a visszatérése a MEKH-be "stílszerűen, kézi vezérléssel megtörtént". Hétfő reggeli érkezését követően gyorsan magához kérette az alelnököket, és ki is rúgta őket. Ennek hivatalosan nincs még nyoma - hiszen a hivatal honlapján például még mindegyikük neve olvasható -, de az felér egy beismeréssel, hogy a MEKH sajtófőnöke - aki írásban lett volna hajlandó válaszolni lapunknak, végül annyit közölt, hogy az értesülésünket "sem megerősíteni, sem cáfolni" nem akarja.

Úgy tudjuk, hogy az energetikai szabályozást felügyelő alelnök, Grabner Péter maga nyújtotta be a felmondását. Nyikos Attilát, a MEKH nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnökét - akinek a megbízása viszont már, az előző elnökéhez hasonlóan lejárt - Horváth nem is fogadta, a szakembernek így kellett, hogy távozzon a hivatalból. Tóth Tamás általános elnökhelyettes, illetve Szalóki Szilvia közszolgáltatásokért felelős elnökhelyettes megbízatása papíron ugyan még élő és aktív, de az nem egyértelmű, hogy ha kaptak is lehetőséget a posztjuk megtartására, az meddig érvényes és hogy akarnak-e maradni.

[update: Cikkünk megjelenését követően, péntek reggelre a MEKH honlapjáról törölték a két, már távozott alelnök, Grabner Péter és Nyikos Attila nevét - és posztját.]

Dorkota Lajost a miniszterelnök még a Magyar Közlöny pénteki megjelenése előtt felhívta - tudtuk meg a miniszterelnökhöz közeli forrásból. E szerint Orbán Viktor csak azt közölte a hetek óta lebegtetett pozíciójú elnökkel, hogy Horváth Pétert ülteti a székébe. Azt javasolta az újra ki nem nevezett Dorkotának, hogy menjen szabadságra, pihenje ki magát, és augusztus végén majd jelentkezzen be nála.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

V0LE, 2020.07.20 10:12

@Ballada: "az áram és gázszolgáltató szabadon kommandózhat és büntetheti, a kisembert."

Ha a kisemberek lopjak tomegesen az aramot, akkor mit gondolsz kit kene buntetni? A nagy cegeket akik rendesen fizetnek? Ugy tunik ott Mo -on egyre tobb a hibbant.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

halacska40, 2020.07.20 07:58

@krix7: Szerinted a cigányvajdád elvitte magával Brüsszelbe a kedvenc lóvé kéregetős kalapját?:))

https://static.femina.hu/terasz/orban-regi-kepek/tablo.jpg

Ha-ha-ha
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Sancho12, 2020.07.20 07:28

@Ballada: Ebben az országba jogról beszélni elég felelőtlenség.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

Ballada, 2020.07.20 07:21

@narancsragacs: Hát persze, hogy akkor van jogállam mikor az áram és gázszolgáltató szabadon kommandózhat és büntetheti, a kisembert. Az EU a multikat egyenlőbbnek hozta ki mint a kisembert, ezért beszéltek jogról és nem igazságról.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

narancsragacs, 2020.07.17 07:23

@pedro gonzalez: aki nem tiborc szállójában bérel szobát napi 100 ezerért az nem kap ! :)))
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html