Magyarországon az átlagos mobiltelefon-percdíjak 40 százaléka valamilyen adó, míg az európai átlag valahol 20 és 25 százalék között lehet - idézi az AT Kearney tanácsadó cég 2012-es adatokra alapuló felmérését a Népszabadság. A második helyen 36 százalékkal Görögország áll. Ha levonnánk a közterhek közül a Magyarországon és Görögországban is bevezetett különadót, akkor a magyar arány 30 százalék körüli szintre esne, ám a görög valahol 25 százalék körül kötne ki. Más szóval még ekkor is a magyar mobilosok fizetnék a legmagasabb közterheket az EU 27 tagországa és Szerbia adatai alapján készült felmérést szerint.

A magyar hatóságok szerint a mobilszolgáltatások drágák, az AT Kearney vizsgálata azonban nem igazolja ezt az állítást. Ennek az van a hátterében, hogy a hazai számításokban a nyilvánosan megjelenő költségeket veszik alapul, miközben a rengeteg kedvezmény, például vállalati csomag miatt voltaképpen nem láthatók a valódi árak. A tanulmány szerzői ezért a bevétel, a forgalom és az ügyfélszám alapján számolták újra az egy perc mobilozásra eső átlagos díjakat. Eszerint a magyarországi 9,4 eurócentes átlagos percdíj a hatodik legalacsonyabb. A szolgáltatónál az adók után maradó nettó összeg 5,7 cent, ami a negyedik legkisebb bevétel a vizsgálatban szereplő országok összehasonlításában.

A magas adóval az a bibi, hogy a cégek az erős verseny miatt nem tudják továbbhárítani ezeket az ügyfeleikre, ezért úgy gazdálkodják ki a többletköltséget, hogy visszaveszik a beruházásaikat. Ez hosszú távon fékezi a gazdaságot, manapság ugyanis a kommunikációs infrastruktúrára és a mobil széles sávra kiterjedt gazdasági aktivitás épül, amelyet a szolgáltatók fejlesztései segítenek. Ha Európa nem találja meg az egyensúlyt az adóztatás és a beruházások ösztönzése között, akkor a tőke Ázsiába és Latin-Amerikába megy, ott segíti a távközlés fejlődését, versenyelőnyhöz juttatva ezeket a kontinenseket.