Év végi csapásra készül a magyar Aldi - megkezdődött a számolás

"Nem versenytársainkra szeretnénk rálicitálni, hanem a legjobb bért fizetni a legjobb munkaerőnek. Olyan bért, amely nem csupán a kiskereskedelmen belül, hanem akár más iparágakkal szemben is versenyképes" - árulta el a Pénzcentrumnak adott interjújában Bernhard Haider. Az Aldi Magyarország ügyvezető igazgatóját a kiskereskedelmi szektorban (is) uralkodó munkaerőhiányról, az üzlethálózatban alkalmazott munkarendekről, és a bérekről is kérdezték.
K. Kiss Gergely, 2019. október 24. csütörtök, 14:49
Fotó: Getty Images

A cégvezető a portálnak elmondta: jelenleg több mint 3500 főt foglalkoztatnak 142 üzletükben, a biatorbágyi logisztikai központjukban, illetve az országos igazgatás területén. Ezen felül a biatorbágyi és pécsi informatikai szolgáltató részlegükön, amelyek az európai üzlethálózatnak - 3800-nál is több üzletnek és 55 logisztikai központnak - nyújtanak öt idegen nyelven informatikai támogatást, már több mint 110-en dolgoznak. Ezen a területen is bővítenek, legalább 150 főt szeretnének foglalkoztatni, mivel az európai hálózat újabb feladatokkal bízzák meg a magyar informatikai központjukat.

Az Aldinál alapvetően nem munkaerőhiányt érzékelnek, hiszen a bérezési politikának és a rugalmas részmunkaidős lehetőségeknek köszönhetően jellemzően eddig is megtalálta munkatársait. Sokkal inkább azt látják, hogy az ország egy-egy régiójában, főleg a nyugati megyékben és különösen Budapesten - azon belül is elsősorban a budai kerületekben - tovább tart a kiválasztás, a pozíciók betöltésének a folyamata, mint korábban. Azt nem lehet állítani, hogy egy-egy területre nehéz embert találni, ennél jóval árnyaltabb a kép - figyelmeztetett Haider.

Az Aldinál Előnyben részesítik a részmunkaidőt, így áruházlánc dolgozóinak több ideje jut családjukra vagy szabadidős tevékenységükre. A munkavállalók értékelik ezt a lehetőséget, hiszen - az üzletvezetőket leszámítva - a bolti eladóik nagy többsége részmunkaidőben dolgozik, és így is versenyképes bért tudhat magáénak. A munkarend megoszlása régiónként, de még akár két "szomszédos" üzlet között is eltérő.

Általánosságban azt mondhatjuk, hogy a budapesti üzletekben inkább a magasabb óraszámú - 30-35 órás - pozíciók a keresettek, a fővárostól távolodva pedig az alacsonyabb óraszám a preferált a munkavállalók részéről - magyarázta a régiós igazgató. A munkaerőpiacon igény volt a heti 10 órás részmunkaidőre, ők pedig kidolgozták ennek a kereteit. Ez persze nem azt jelenti, hogy aki ezt választja, napi két órát fog dolgozni öt napon át, hanem a boltvezetővel egyeztetve akár két nap alatt ledolgozhatja a 10 órát, így a hét maradék öt napján mást csinálhat - ideális megoldás például egy egyetemistának. A 10 órás munkarend Budapesten és környékén népszerű.

További bérfejlesztéseket terveznek

Bernhard Haider a pénzcentrumnak úgy értékelt: Magyarországi piacra lépésünk óta arra törekszünk, hogy a kiskereskedelemben a legvonzóbb béreket fizessük. A minőségi szolgáltatáshoz - például gyorsan működő pénztárak, udvarias kiszolgálás - motivált dolgozókra van szükség, hiszen csak egy elégedett dolgozó képes a vásárló számára is érzékelhetően minőségi kiszolgálást nyújtani. Nem licitálni szeretnénk, hanem a legjobb bért fizetni a legjobb munkaerőnek - állapította meg.

Olyan bért, amely nem csupán a kiskereskedelmen belül, hanem akár más iparágakkal szemben is versenyképes. Korábban - még a válság éveiben is - folyamatosan emeltük a béreket, hiszen nagy hangsúlyt fordítunk a bérek reálértékének megőrzésére, így munkatársaink fenn tudják tartani a megszokott életszínvonalukat. Ahogy a válság éveiben tartottuk magunkat ehhez, úgy most is ezt folytatjuk, tehát lesz további bérfejlesztés a jövőben az Aldinál, a mértékét most számoljuk.

Az ügyvezető igazgató elárulta az is, hogy az Aldi Süd vállalatcsoporton belül az Egyesült Királyságban évek óta működik az online Aldi-shop, tehát bőséges tapasztalattal rendelkeznek arra az esetre, ha elindítanánk ezt a szolgáltatást. Folyamatosan figyelemmel kísérik az online vásárlási rendszerek iránti igényt, jelenleg azonban még nem látják elérkezettnek az időt a magyarországi bevezetésre.

HOZZÁSZÓLÁSOK