A magyarországi vállalatok beruházási aktivitása kismértékben elmaradt a tervezettől: a cégek 13,5 százaléka a tervezettnél nagyobb összegben, 39,3 százaléka a megcélzottal megegyező volumenben, 26,0 százaléka pedig a szándékoltnál kisebb összegben hajtott végre fejlesztést a felmérést megelőző egy év során, az eredetileg tervezett és a végül megvalósított beruházások összegének mediánja 10, illetve 7 millió forint volt.

A tervezettnél kisebb volumenű fejlesztést végző cégek között az ipari cégek, a kis- és nagyvállalatok, a nyugat-magyarországi székhelyű vállalatok viszonylag nagy arányban voltak jelen. A következő 12 hónapban a tervnél kevesebbet beruházó cégek egy része újra beruházást tervez.

Az előző 12 hónapban beruházást nem végző vállalkozások között felülreprezentáltak a mikróméretű, a szolgáltató szektorba tartozó, a kelet-magyarországi székhelyű és a nem exportáló cégek.

A tavalyi év őszén a felmérés történetében korábban nem tapasztalt szintre, 18,3 százalékra emelkedett a kapacitáshiánnyal küzdő cégek részaránya, a kihasználatlan erőforrásokról beszámoló vállalatok hányada (26,9 százalék) pedig új mélypontra süllyedt. Ennek ellenére a kapacitások alakulása legfeljebb fékezni tudta a beruházási szándék mérséklődését, mivel a következő 12 hónapban fejlesztéseket tervező cégek körében a beruházástól elzárkózó vállalatokhoz képest 2014. őszhöz hasonlóan 9,3 százalékponttal magasabb volt az elégtelen erőforrásokkal szembesülő cégek aránya.

Folytatódott a 2014 tavaszán rekordszintet elérő beruházási kedv mérséklődése: 2015 őszén a felmérést követő egy évben fejlesztést tervező vállalatok aránya (61,7%) 11,7 százalékponttal maradt el az egy évvel korábbitól, míg a 2014. tavaszi csúcshoz képest megfeleződött (63,2%-ról 28,5%-ra olvadt) a határozott beruházási szándékkal rendelkező cégek részaránya.

Mit terveznek?

Az előző 12 hónapban tervezett és végrehajtott fejlesztésekhez hasonló volumenű beruházások várhatóak. A tervezett beruházások összetétele az elmúlt másfél évben nem változott: vállalkozások kétharmada tervez gép-, eszközvásárlást, harmada informatikai fejlesztést, negyede ingatlan építést, ingatlan vásárlást a következő 12 hónapban, a jelzett szándék lényegében nem változott a 2014. őszi felmérés óta.

A magyarországi vállalkozások 2015 őszén a következő 12 hónapra vonatkozó beruházásaik elsődleges céljaként a hatékonyság javítását nevezték meg. Második, illetve harmadik helyen a termelési, szolgáltatási színvonal fenntartása (állagmegőrzés), illetve a termelési, szolgáltatási folyamat korszerűsítése áll. A kapacitások bővítését csak a negyedik helyre sorolták a cégek.

A vállalatok véleménye szerint az elmúlt két évhez hasonlóan három tényező gátolja elsősorban a fejlesztéseket 2015 őszén. A legnagyobb beruházási korlát az elmúlt egy évben nagyjából változatlan piaci bizonytalanság, melyet a saját források egyre kínzóbbá váló hiánya követ, a harmadik helyen álló beruházási cikkek árának megítélése ugyanakkor valamelyest javult az előző évekhez képest.

Már nem kapkodnak a hitelek után

Az egyes beruházási fókuszok esetén vállalt önerőt vizsgálva három markáns kategóriába különíthetőek el a hazai cégek. A megkérdezettek egy jelentősebb része alapvetően önerőre kíván támaszkodni, egy kisebb hányada 40-50 százalék közötti saját erőt tud vállalni, és egy harmadik, kisebb létszámú csoport 1-30 százalék közötti mértékben számít önerőre a tervezett fejlesztések során. A válaszok alapján a beruházási összeg csökkenésével többnyire emelkedik az önerő vállalt mértéke.

A 2014 őszihez képest visszaesett a vállalatok által szükségesnek tartott fejlesztési hitel összeg nagysága (a medián 80-ról 28 millió forintra süllyedt). Megtorpant a finanszírozási jellegű beruházási akadályok csökkenése, de a korábbi évekhez viszonyítva továbbra is sokkal kedvezőbb ezen korlátok megítélése. A vállalatok fele megfelelő paraméterekkel bíró finanszírozási termékek esetén képes, hajlandó, illetve tervez fejlesztéseket a következő egy évben.