Nőtt a különbség a magyar boltok között - mi van a Tescóval és társaival?

Nőtt a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék boltjaiban a február havi bérkülönbség. Döntő részben a munkaerőhiány nyomta fel a béreket, miközben hat megyében csökkent a bolti dolgozók létszáma. A növekmény jelentős része a nagy foglalkoztató multiknak köszönhető - értékel a Blokkk.com.
K. Kiss Gergely, 2017. április 27. csütörtök, 13:10
Fotó: Napi.hu

A munkaerőhiány és a jócskán megemelt minimálbér vállvetve nyomták fel a béreket a boltokban is. A nagyobb löketet ugyanakkor a munkaerőhiány adta az elmúlt egy éves időszakot nézve. A bolti kiskereskedelemben egy év alatt 2017 februárjára közel 20 százalékkal, 29 ezer forinttal emelkedtek a havi bruttó átlagkeresetek a fizikai munkát végzők körében - olvasható a portál elemzésében.

Dolgozik az emberhiány

Ezen az egy éves időszakon belül, 2016 februárjától decemberig, amikor a munkaerőhiány dolgozta fel a béreket, 20 ezer forinttal nőtt a fizikai dolgozók - eladók, pénztárosok, árufeltöltők, raktárosok - havi bruttó átlagkeresete a kiskereskedelemben. Ezután viszont, amikor jött a minimálbéremelés 2017 februárjára - 2016 decemberéhez képest - már csak 9 ezer forint volt a további növekmény, elérve egyébként a 181 ezer forintot.

A Blokkk.com szerint ebből az következik, hogy az egy éves időszakot nézve azoknak a hónapoknak volt nagyobb súlya a béremelésben, amikor a dolgozóhiány nyomta felfelé a béreket. A bérnövekedési üteme harmadával több is, mint a nemzetgazdaság egészében mért 15 százalék.

Létszámmustra: a multik az élen

A 143 ezer bolti dolgozó 30 százaléka a fővárosban dolgozik, közel negyede pedig Pest megyében, így Közép-Magyarország boltos foglalkoztatási súlya 53,6 százalék. Ebben azért a multi áruházak vastagon benne vannak, hiszen a legtöbb áruházuk ebben a térségben van.

Nemcsak az ebben a vállalkozói körben legnagyobb foglalkoztató Tesco számít a boltos foglalkoztatási mérlegben, hanem a többiek is, hiszen például a Spar is tízezer feletti létszámmal dolgozik. Sőt, az egy alkalmazottra jutó forgalomban már nem a Tesco, vagy a Spar vezet, hanem a diszkontok, ami azért némi létszám karcsúsítást is előrevetíthetne a jövőben, kivéve, persze, ha a kormány ebbe is beleavatkozna - értékel a portál.

Boltos bértérkép

A minimálbér emelése nem csökkentette a bérkülönbségeket legalább is a februári adatokat nézve. A boltokban a legtöbb havi bruttó bért 2017 februárjában a Fejér megyei eladók könyvelhették el, 200 ezer forintot, a legkevesebbet Nógrádban lehetett keresni, 160 ezer forintot. A különbség a legjobban és a legrosszabbul fizető megyék között 40 ezer forint volt 2017 februárjában, egy évvel korábban viszont kisebb, csak 30 ezer forint (akkor egy Fejér megyei bolti dolgozó 165 ezer forintot keresett a toppon, egy Békés megyei 135 ezer forintot - ez a két megye volt a bérszélsőség két végpontja).

A legnagyobb összegű béremelésben is Fejér viszi a prímet, a legkisebb mértékben pedig Veszprém és Zala megyékben nőttek a bolti keresetek, így 35 ezer és 23 ezer forint között szóródtak a fizukülönbségek a februári hónapokban.

Nem véletlen, hogy a megyés bérlista második és harmadik helyét a főváros és Pest megye foglalta el. Közép-Magyarországon van a legtöbb bolt, folyamatosan keresik a bolti dolgozókat, ami vastagabb borítékot hoz a konyhára.

Érdekes módon az amúgy gyengébbnek is hihető alföldi megyék közül Jász-Nagykun és Szabolcs-Szatmár is felfurakodott a bérlista első felére. Alaposan visszacsúsztak a Zala megyei boltosok, ahol a fizikai dolgozók korábban még a hatodik helyen tanyáztak, most viszont - hátulról - a harmadikon. A hátul kullogó megyék boltosainak helyzete - már ami bérlista sorrendjét illeti - nem sokat változott a korábbiakhoz képest, Hajdú-Bihar és Nógrád a két utolsó.

Összesen hat megyében csökkent 2017 februárjában a bolti dolgozók létszáma, Pest megyében is, ami azért némi meglepetés (emellett Győr-Moson, Szabolcs-Szatmár, Komárom és Somogy megye boltjaiban is csökkent a létszám).

HOZZÁSZÓLÁSOK