A koronavírus gyors mutálódása nem új keletű dolog, ez jellemző rá. Több ezer fajtáját és több tízezer mutánsát ismerjük. Ez, amivel most az emberiség küzd, csak egy a sok közül. Sokszor csak egyetlen ponton változik a 30 ezer kódból álló genetikai anyaga, de ez elég, hogy már mutációról beszéljünk. A legtöbb változás azonban szerencsére nem befolyásolja azokat a funkciókat, amelyek ránk veszélyesek - idézi Rusvai Miklós víruskutató, az MTA doktorának közrádiónak adott interjúját az Index.

Az elmúlt időszakban Müller Cecília országos tisztifőorvos is arról beszélt, hogy az új magyarországi megbetegedések egy jelentős részéért, így a járvány gyorsabb terjedéséért a brit (B.1.1.7) variáns tehet. A világon viszont a dél-afrikai (B.1.351) változat fertőz meg egyre több embert. Rusvai Miklós, aki szerint a dél-afrikai mutáns vírus a legveszélyesebb, ez már részben megváltoztatta a tüskefehérjét is. Ahogy a szakértő is elmondta, hogy a vakcinák a hagyományos koronavírus ellen jók, de 94 százalékos hatékonyság helyett csak 84 százalékosak ellene. Erről csütörtökön jelentek meg az előzetes kutatási eredmények a Moderna és Pfizer/BioNTech készítményei kapcsán.

Késleltetni a mutálódást úgy lehet, hogy a vírus szaporodását próbáljuk meggátolni, és csökkentjük a fertőzöttek számát. Ezért fontos a vakcinázás. Ha nem lenne vakcina, akkor sosem tudnánk utolérni a vírust. Világszerte nyájimmunitásra van szükség. Ekkor mondhatjuk, hogy a mutációk valószínűségét a minimálisra csökkentettük. Ez azonban idén biztosan nem fog bekövetkezni - vélekedett Rusvai.