Magyar Nemzet: Elbúcsúzhat Magyarországtól a Tesco

A Magyar Nemzetnek a koronavírus-járvány miatt a Tesco londoni központjában megerősítették, hogy az ott készült vészforgatókönyvben szerepel a boltlánc magyarországi hálózatának eladása. A multi távozása sokszor felmerült az utóbbi években, de a Tesco ezekre reagálva közölte, marad a magyar piacon.
Csernátony Csaba, 2020. július 14. kedd, 08:36
Fotó: Napi.hu

Az elmúlt években rendre felmerült, hogy a Tesco - amely egyébként a Trade Magazin toplistáján 740 milliárd forintos tavalyi forgalmával a legnagyobb áruházlánc a magyar piacon - kivonul Magyarországról. Bár ezt korábban a magyar és az angol anyavállalat is rendre cáfolta, a Magyar Nemzet keddi számában arról ír, hogy mégis napirenden van a Tescónál a búcsú.

A cikk ezt a azzal hozza összefüggésbe - ahogy azt a Napi.hu hétfőn lengyel és német lapokra hivatkozva megírta - a londoni tőzsde elemzői úgy gondolják, hogy a Tesco végül ki fog vonulni Kelet-Közép-Európából. Ezek a londoni szakértők azt valószínűsítik, hogy a Tesco régiós leánycégeit a Lidl és a Kaufland tulajdonosa, a Schwarz-csoport veheti át. A Tesco sajtóirodája szerint azonban nincs szó a leánycégek eladásáról.

Vészforgatókönyv?

A Magyar Nemzet szerint van egy vészforgatókönyv, amely a koronavírus-járvány miatt veszteségessé vált kelet-közép-európai Tesco Europa eladását, ezen belül a magyarországi leánycég értékesítését vetíti előre. A multinacionális lánc londoni központja a Magyar Nemzetnek azt mondta: "Ezt a londoni anyacégnél a kockázatelemzők egyre inkább támogatják, mivel az új számítások szerint a diszkontok által elhódított magyarországi kereskedelemben 2020-ban bevezetett szektorális adó végképp ellehetetleníti az átalakított hipermarketekre szóló üzleti tervekben előírt profit megtermelését."

A lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva azt írja, hogy egy kiszivárgott átvilágítás már a vevőjelölteknek készül, amelyek európai piaci befektetői csoportok. A cikk szerint magyar tulajdonba kerülhet a Tesco-hálózat, de az nem derül ki, hogy pontosan ki lenne a vevő. A lap ír arról is, hogy a Tesco megkereste a magyar kormány illetékeseinél próbálta elérni a kiskereskedelmi adó enyhítését, ám ez nem jött össze.

Mennyi kellene fizetniük?

Ahogy azt korábban lapunk megírta a kiskereskedelmi adó az eredeti, április elején bejelentett elképzelésekhez képest több ponton változott. Egyrészt eredetileg átmeneti adóról volt szó, aztán kiderült, hogy állandó teher lesz a boltláncoknak. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter április elején arról beszélt, hogy a kiskereskedelmi különadóból 36 milliárd forintra számít a költségvetés. A Napi.hu számításai szerint azonban a kiskereskedelmi adóról szóló szabályok szerint ennek a másfélszeresét, akár dupláját fizethetik be a boltláncok.

A különadó alapja az éves nettó árbevétel és sávosan kell adózniuk az érintett cégeknek.

  • 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész 0,1 százalékkal adózik
  • 30 és 100 milliárd forint közötti részre 0,4 százalékos teher vonatkozik,
  • a 100 milliárd feletti árbevételnek pedig a 2,5 százalékát viszi el.

Mindez az 2018-as céges beszámolók alapján azt jelenti, hogy a Tescónak és a Sparnak is több mint 10 milliárd forintos kiadást jelent a különadó, de többieknek - Aldi, Auchan, Lidl, Penny Market - is sokmilliárdos tétel lesz.

Mégsem mennek?

Az elmúlt években a Tesco sokszor közölte, hogy egyelőre nem szeretne távozni Magyarországról. 2016-ban a cég közölte, elkötelezettek Magyarország mellett. A  Tesco-csoport akkori átalakítását célzó portfólió-átvizsgálás befejeződött, ebben pedig  nem került a tervekbe a magyarországi távozás. Majd 2017-ben egy újabb kivonulásos sajtóértesülésre a magyar Tesco sajtóosztálya az előbbiekkel összhangban azt mondta: A Tesco továbbra is elkötelezett a hosszú távú és fenntartható magyarországi és közép-európai működés mellett.

2019 júliusában Matt Simister, a tesco közép-európai vezérigazgatója a Magyar Nemzetnek többek között azt mondta, a Tesco teljes hálózatában 2015 óta zajlik a hipermarketek átalakításának előkészítése, illetve lebonyolítása. A stratégiának az lett az eredménye, hogy a 2017-es 0,9 százalékról mostanra 3 százalékra nőtt a cég nyereségessége, a forgalom pedig 77-ről 186 millió fontra emelkedett, ami kiemelkedő a többi leányvállalathoz képest. A globális hullámvölgy után egyébként a 2018-2019-es üzleti év második fele volt az első olyan üzleti fél év, amikor a Tesco-csoport összes piaca egyszerre nyereséget tudott termelni. Simister akkor azt is elmondta: "Stratégiai partnerünk, a magyar kormány számára is pozitív, hogy alapvetően a vásárlói élmények javítására törekszünk, aminek érdekében komoly befektetéseket hajtunk végre a magyar piacon".

Tavaly decemberben Matt Simister a lengyelországi, thaiföldi és malajziai piacról való kivonulás apropóján a Pénzcentrumnak nyilatkozott. Közölte, hosszú távon szeretnének jelen lenni Magyarországon, és soha nem mondták, hogy a vállalat eladására készülnének.

HOZZÁSZÓLÁSOK
 

mpapa, 2020.07.14 11:16

Ha a Magyar Nemzet írja, akkor azt a hírt nem kell komolyan venni.
A Magyar Nemzet inkább arról próbál meg hangosan álmodni és tesztelni a reakciókat, hogy van egy olyan NER-es kör amelyik szívesen látná a Tesco-t a saját tulajdonában.
Szerintem a kormány már annyiszor beleköpött a Tesco levesébe, hogy még akkor sem adnák el egy NER érdekeltségű csoportnak a magyar áruházláncot, ha többet kínálnának érte mint egy külföldi csoport. (ahogy annak idején a Cora is tette amikor kivonult)
A Kaufland nálunk még nincs jelen, miközben a környező országokban jelen van, így neki valóban érdemes volna itt felvásárolni. Zöld mezős beruházásban viszont a piac relatív telítettsége miatt nem érdemes gondolkodnia.
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html

tlg01, 2020.07.14 08:46

az a csoda, hogy eddig húzta
fehér afrikában
tudjátok a hollandok így becéznek benneteket
cigány ország katonáit
A hozzászólások csak a Felhasználó véleményét tükrözik. Fórum moderációs elveinket itt olvashatja: https://www.napi.hu/info/adatvedelem.html