Vége az idillnek - öt éve nem látott díjemelési hullám kezdődött

A magyar vásárlók 2017-ben mintegy 33 milliószor rendeltek terméket online, miközben a kézbesítési díjat a vevőknek sokszor egyáltalán nem kellett kifizetnünk. Azonban ez az idilli állapot a logisztikai cégek és kereskedők részéről is áldozatokkal járt, így az áremelések hatását idén már a vásárlók is megérezhetik - derül ki a GKI Digital és az Árukereső.hu online kiskereskedelmi indexéből.
K. Kiss Gergely, 2018. május 30. szerda, 19:08
Fotó: Shutterstock

A korlátlan ingyenesség modellje, amely egészen 2016-ig, illetve 2017 elejéig működött, nem fenntartható és mostanra elkezdett kikopni a logisztikai piacról. A piaci szereplők többsége rájött, nincs értelme annak, hogy az online kereskedelemben promócióktól, kedvezményektől függetlenül kínáljanak ingyenes szállítást. Annak ellenére, hogy vásárlói oldalról az ingyenes kiszállítás az egyik legjobb reklámeszköz - különösen a karácsony, a Black Friday vagy készletkisöprési időszakban - nagyon sok kereskedő él vele - magyarázta lapunknak Madar Norbert, a GKI Digital üzletágvezetője.

Így a piacon elterjedt egy áthidaló megoldás: a leggyakrabban egy meghatározott minimum kosárérték - mondjuk 5 ezer forinthoz - feletti vásárláshoz kötik az ingyenes szállítás. Arra törekszenek, hogy egy könnyebben megugorható küszöböt állítsanak fel a vásárlóknak, ne pedig egy nagyobb 10-20 ezer forint körüli vagy még magasabb limitet. Elkezdték tehát feltételrendszereket alkalmazni, amelyek úgy vannak kialakítva és megfogalmazva, hogy az a vásárlónak ne fájjon - értékelt a szakember.

Az egész szektor átalakul

A friss, hivatalosan csütörtökön megjelenő tanulmány szerint az ingyenes kiszállítás gyakorlata mesterségesen terelte a vásárlók tömegeit a házhoz szállítási megoldások irányába, ezzel megfosztva a bővülés lehetőségétől a többi, köztes kézbesítési módot. A marketingcélú ingyenes szállítás arra késztette a kereskedőket, hogy a termék árába beépített kiszállítási díj a lehető legalacsonyabb legyen, így a szolgáltatók közötti verseny sokáig - szinte kizárólag - árazási alapon zajlott. A 2016 végi csomaglogisztikai problémák miatt, a fenntarthatatlan, tervezhetetlen csomagméreteket és kosárértékeket eredményező gyakorlaton a legnagyobb kereskedők többsége 2017 első felében változtatott. Ezzel megkezdődhetett a szektor lassú fellendülése.

Az áremelési kényszer mögött több, egymással összefüggő folyamat együttese áll:

  • A logisztikai és kereskedelmi ágazatokat is sújtja a munkaerőhiány, amely leginkább a futárok és raktári munkások viszonylatában jelentkezik.
  • A logisztikai szektor folyamatos fejlesztési, innovációs kényszerben van, amelyet a webáruház közötti erős verseny tovább erősít.
  • A vevők felé közvetített díjszabás évek óta változatlan, miközben sok esetben még a webáruház is keresni szeretne a logisztikán.

Mindenki emel

Tavaly októbertől kezdődően több hullámban voltak díjemelések, és ez valószínűleg 2018 második felében is folytatódik - magyarázta lapunknak Madar. Senkinek sem érdeke ugyanakkor, hogy drasztikusan emelje az árait, mert akkor ügyfeleket veszíthetnek - szűk a tér a manőverezésre. Általában inkább egy kisebb mértékű, de fokozatos drágulás jöhet.

Az áremelés olyan szempontból jókor jön, hogy a munkaerőhiányt nem csak a logisztikai cégek, hanem az e-kereskedők is érzik a bőrükön. Így a piacon már legitim, hogy a 4-5 éve befagyott árakat emelni kell, hiszen azok nem követték le a szolgáltatás minőségének látványosan javuló trendjét - fogalmazott Madar.

Az hogy pontosan mekkora lehet majd a drágulás mértéke, nehéz megbecsülni, mert a csomaglogisztika eléggé "alkuképes" piac - a partnerek közötti ár rugalmas lehet. Itt meg kell különböztetni még a nemzetközi háttérrel rendelkező tőkeerősebb cégeket a magyar tulajdonban lévő, korlátozottabb lehetőséggel bíró szereplőktől. Ahogy a webáruház is rá van utalva a logisztikai partnerére, úgy egy-egy nagyobb - évi több tízezres csomagszámú - kereskedőnek is komoly érdekérvényesítő hatása van a fuvarozó partnerére. A kicsiknél két számjegyű - de tíz százaléknál nem sokkal nagyobb -, míg a nagyoknál inkább csak egy számjegyű drágulás jöhet - jósolja Madar Norbert.

Meglepetés? Javította pozícióit a Magyar Posta

Az online kiskereskedelmi rendelések klasszikus futárszolgálatos kiszállítását nézve 2017-ben is a GLS került a dobogó legfelső fokára a csomagszámok alapján. A dobogó második és harmadik helyén sem történt változás, igaz, az első két helyezett tovább erősítette pozícióját, míg a 3-5. helyen már éles verseny alakult ki.

A GKI Digital kutatása során a kereskedők egyéni tapasztalataik alapján is értékelték partnereiket. Az 1 és 5 közötti osztályzatok átlagaként létrejött logisztikai sorrend idén némileg másként fest, ami már egyenes következménye annak, hogy melyik cég milyen év végi szezont tudhat maga mögött.

A futárszolgálatok közül az elmúlt egy évben az MPL tudta a legnagyobb minőségi / megítélésben javulást elérni, azaz a webáruházak a Magyar Posta szolgáltatásában érzékelték a legnagyobb minőségi fejlődést, míg a képzeletbeli listát továbbra is a GLS vezeti.

Nagyításért kattintson a képre!
Az utánvét akadályozza az innovációt
Szűken vett Kelet-Európai jelenség az utánvétes fizetés magas aránya. Ez a magyar online kereskedelmen mintegy 70 százalékos arányú. Az eljárás maga sokkal munkaigényesebb, mint a "normál" futárkodás, hiszen a kézbesítőnek muszáj interakcióba lépni a vásárlókkal, készpénzt kell kezelnie, gyakran sokat kell várakoznia, a parkolásra is nagyobb figyelmet kell fordítani és egyéb tényezők.

Ez az egyik fő oka, hogy Magyarországon nem nagyon tesznek pénzt a fejlesztésbe a magánszektor szereplői. Ebben a Magyar Posta némileg kivételnek számít, de aktivitása elmarad számos régiós postáétól - figyelmeztetett Bengyel Ádám, a Foxpost Zrt. vezérigazgatója. Míg az évtized eleje az e-kereskedelmi tőkebefektetések nagy korszaka volt, a kiscsomag-logisztikában most érkezett el az az időszak, amikor nagy szereplők elkezdtek stratupokba invesztálni: az Egyesült Államoktól kezdve Kínán át Észtországig több milliárd dollár érkezett már ezekhez a vállalkozásokhoz.

Az innováció igen széleskörű: a raktári rendszerek teljes automatizálásától egészen a robotos kiszállításig, a drónos csomagküldésig, illetve a csomagautomaták fejlesztéséig terjed. Ennek egyik legismertebb példája a Daimler által felvásárolt Starship, amely lokális jelleggel kicsi robotokkal szállítja ki a csomagokat Svájc, Németország és Észtország egyes pontjain.

Az új - igaz nem olcsó - megoldások nemcsak a munkaerő - és kapacitásigényt csökkentik drasztikusan, de környezetkímélőbb is. Míg a piacvezető hazai futárszolgálatnak 1 millió csomag leszállításához kell 200 autó és 20 raktárbázis, addig a FoxPostnak erre elegendő 10 autó és 1 raktárbázis - magyarázta Bengyel Ádám.

HOZZÁSZÓLÁSOK