Michele Della Vigna megjegyzései azt követően hangzottak el, hogy a Goldman Sachs Research nemrégiben közzétett jelentésében azt vizsgálta, hogy Oroszország Ukrajna elleni indokolatlan orosz invázióját követően Európa növelheti-e energiafüggetlenségét anélkül, hogy az éghajlatváltozással kapcsolatos céljait veszélyeztetné.

A jelentés egyebek mellett azt állította, hogy 2050-ig 10 000 milliárd euró (mintegy 4 000 billió forint) beruházásra lenne szükség az "Európa energetikai átalakításához". Ezt ellensúlyozná a nettó energiaimport 10 000 milliárd eurós csökkentése. Az elemzés szerint a földgáz a következő két évtizedben is kulcsfontosságú marad Európa energiaellátásában.

„A nukleáris energia nem szerepel a jelentésünkben a megoldások között, mert nem gondoljuk, hogy ez a jövő technológiája lenne” – mondta Della Vigna, a Goldman munkatársa csütörtökön a CNBC-nek. Az elemző cég arra a következtetésre jutott, hogy a szél- és a napenergia, valamint a hidrogén fontos lesz az európai energiamixben, de a nukleáris energia nem.

Viszont ez nem jelenti azt, hogy a Goldman szerint minden atomerőművet le kell, vagy le fognak állítani. Egyszerűen úgy látják, hogy a bővítési projekteknek, új erőművek létesítésének nem sok piaci racionalitása van. De azzal számolnak, hogy a meglévő nukleáris termelőegységek még jó ideig betáplálnak majd az európai energiamixbe

Ez „kevesebb nyugdíjazást és néhány új építést” jelentene, beleértve a moduláris reaktorokat is – derül ki a Goldman Sachs jelentéséből, amely piaci szempontból úgy értelmezhető, hogy levették a keresztvizet a technológiáról.

Az oroszok miatt vitatkozunk az atomenergiáról

Az Eurostat adatai szerint tavaly Oroszország volt az EU legnagyobb kőolaj- és földgázszállítója. Az ország jelentősen csökkentette az Európába irányuló földgázáramlásokat, amióta a nyugati országok az ukrajnai háború miatt kemény szankciókat vetettek ki a Kremlre. Ez a helyzet előtérbe helyezte az atomenergiáról és annak Európában betöltött szerepéről szóló vitákat, nem utolsósorban Németországban, amely azt tervezi, hogy az év végéig leállítja utolsó három atomerőművét.

A Reuters éppen ezen a héten számolt be arról, hogy Olaf Scholz német kancellár azt mondta, hogy lehet értelme az erőművek üzemben tartásának az idei év után is.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) szerint az atomenergia a világ villamosenergia-termelésének nagyjából 10 százalékát adja. A fejlett gazdaságokban az IEA szerint a termelés közel 20 százalékát teszi ki.

A párizsi székhelyű szervezet szerint az atomenergia – megjegyezve, hogy nagy kezdeti költségekkel és hosszú átfutási idővel jár – egyes országokban nehezen tud versenyezni a gazdaságosabb és gyorsabban telepíthető alternatívákkal, például a földgázzal vagy a modern megújuló energiaforrásokkal. Mindez pedig alá is támasztja a Goldman Sachs jövőképét: a piaci racionalitás hiányzik a nukleáris energia mögül.

Ennek fő oka, hogy kevés innováció volt az atomenergiás áramtermelésben. A technológia drága maradt, a beruházások költségigénye egyre magasabb. Mindezen csak az változtathatna, ha olcsóbb és rugalmasabb lenne az atomenergiás áramtermelés, ezen segíthetne az IEA szerint a moduláris erőművek kifejlesztése.

Emellett az IEA szerint az atomerőművek „hozzájárulnak a villamosenergia-biztonsághoz azáltal, hogy stabilan tartják az elektromos hálózatokat, és kiegészítik a dekarbonizációs stratégiákat, mivel bizonyos mértékig képesek teljesítményüket a kereslet és a kínálat változásaihoz igazítani”.

Valójában a piac ezeket a megállapításokat szépen csendben megtette: az elmúlt években egyre kevesebb atomerőmű-építést jelentettek be, több bővítési terv pedig lekerült az asztalról. Az iparág hanyatlásáról már 2020-ban részletes elemzést közöltünk.