A brexitnél is jelentősebb járulékos eredménye lehet a brit kormány és az Európai Bizottság elhúzódó vitájának az ügynevezett északír protokoll végrehajtásáról – írja a Bloomberg. Ez a szabályozás hivatott rendezni a két fél 2019-es brexitmegállapodása értelmében Észak-Írország egyszerre EU-n kívüli és belüli státuszát, ám a londoni kormány és az északír brit unionista pártok nem kívánják betartani. Úgy tűnik azonban, hogy Észak-Írország lakói nem értenek egyet velük, erre utal, hogy a Sinn Féin, amely többet akar a kettős státusznál, hiszen végső célja az Ír sziget politikai egyesítése, az északír helyi parlamenti választások előtt vezeti a politikai pártok népszerűségi listáit.

Ennek eredményeként először fordulhat elő, hogy az északír első miniszteri posztot nem unionista politikus, hanem egy nacionalista, az írek feletti brit uralomnak végképp véget vetni akaró vezető foglalhatja el. Ráadásul Sinn Féin Írországban is erős, miután egyre többen vannak a kormány teljesítményével elégedetlen szavazók, akik az ellenzékben lévő pártot támogatják. A Sinn Féin az egyetlen ír párt, amely mindkét országrészben erőteljesen jelen van.

Kapcsolódó

Ha ez a tendencia folytatódik, akkor a párt északon és délen is előtérbe tolhatja az ír újraegyesítés ügyét, még akkor is, ha jelenleg kicsi a valószínűsége, hogy erről hamarosan kiírjanak egy népszavazást. Az Ír köztársaságban csak három év múlva esedékesek a választások, ám a mostani jelek arra mutatnak, hogy a Sinn Féin jelentős befolyást gyakorolhat a következő kormányban, amire a száz évvel ezelőtt ír polgárháború óta nem volt példa, amelyben a kettészakadt párt elődje az Ír szigetet két részre osztó brit-ír megállapodás ellen harcolt, és vesztett.

Szemben az árral

A mostani folyamatot a brexit győzelmével végződő, 2016-os brit népszavazás indította el. Az Egyesült Királysághoz lojális ír unionisták ugyanis a brexit mellett szavaztak a referendumon, miközben az északír lakosság többsége az unióban maradást pártolta. Ennek nyomán megerősödtek a nacionalista érzelmek, amire az északír protokoll körüli vita rátett egy lapáttal. Erre azért van szükség, mert az ír-északír határ szabad átjárhatósága érdekében Észak-Írország az EU vámuniójában és egységes piacán maradt, miközben Nagy-Britannia új vámrezsimbe került. A protokoll értelmében a brit vámhatóságnak az EU megbízásából kellene ellenőrizniük a Nagy-Britanniából Észak-Írországba irányuló kereskedelmet.

A londoni kormány és az északír unionisták azonban ezt az egyezséget nem akarják betartani, mert de facto vámhatárt húz az Ír-tengeren az Egyesült Királyságon belül, ugyanakkor az EU nem szeretné, hogy ennek hiányában gyakorlatilag csempészútvonal nyílna az egységes piacra a függetlenné vált szigetországon keresztül. A vita nyomán lebénult az északír helyi kormány és a brit unionista DUP párthoz tartozó Paul Givan első miniszter az északír protokoll elleni tiltakozásul lemondott. Ezért kellett kiírni május 5-ére helyi parlamenti választást.

A DUP ellenkezése ismét szembe megy a választók többségének akaratával, a párt támogatottsága az öt évvel ezelőtti szint kétharmadára süllyedt – derült ki egy friss közvélemény-kutatásból. Egy másik felmérés eközben azt mutatja, hogy a Sinn Féin nyolc százalékponttal vezet a népszerűségi versenyben. Elsőminiszter-jelöltjük, a párt elnökhelyettese, Michelle O'Neill szintén első a közvélemény-kutatás szerint. Győzelmük egy generációval ezelőtt elképzelhetetlen volt, míg ma már a népszámlálási adatok szerint egyre kisebb a különbség a brit unionista protestáns többség és a nacionalista katolikus kisebbség között.

A másik front

Eközben a Sinn Féin szociális, lakhatási és gazdasági kérdések forszírozásával erősíti támogatottságát az Ír Köztársaságban. Egy decemberi felmérés szerint a párt a szavazatok 35 százalékát kapná, ha most lennének a parlamenti választások, miközben a kormányon lévő Fianna Fail és Fine Gael 15 százalékponttal lemaradva kullog mögötte. Az utóbbi kettő politikai váltógazdasága, ami az elmúlt 100 évben domináns volt Írországban, megtört – értékelte a helyzetet Brian Hanley a dublini Trinity College 20. századi történelemmel foglalkozó professzora.

Az Egyesült Királyság széthullásának lehetősége napirenden van a 2016-os referendum óta, ám ez alatt főként a skót függetlenségi törekvésekről cikkezett a sajtó, miután az edinburgh-i parlamentben hatalmon lévő Skót Nemzeti Párt népszavazást akar kiíratni Skócia kilépéséről az Egyesült Királyságból. Egy november-decemberben végzett közvélemény-kutatás szerint az Ír Köztársaság lakóinak többsége szerint tíz éven belül egyesülhet a két ír állam, az északírek többsége az EU-ban maradna szemben az Egyesült Királysággal, ha erről szavaznia kéne. A Fianna Fail és a Fine Gael változtatva korábbi álláspontján már nem zárja ki, hogy együtt kormányozzon a Sinn Féinnel, ha úgy hozza a választói akarat.